Adalbert
13 °C
21 °C

Európa, veszélyzóna

2011.11.06. 11:48
A görög válság döbbenetes fordulatait hozta a hét. Bár népszavazás végül nem lesz sem a megszorításokról, sem a mentőcsomagról, de így is lehet, hogy az országnak előbb-utóbb vissza kell térnie az euróhoz. Feltéve, hogy az tényleg nem omlett. Itthon két hárombetűs szó okozott zavart: a kötelezőkampányban egy nem, a kormány–Fidesz-kapcsolatban az eva. A bankokkal viszont békülne a kabinet.

Délen a helyzet változatlan, mondhatnánk, ha múlt vasárnap egy hétre bezártak volna minket valamelyik realitybe, és most hétvégén jönnénk ki. Pontosabban délen a helyzet lényegében változatlan: a görögök várják a második európai uniós mentőcsomagot, illetve az első, 110 milliárd eurós csomagból az épp esedékes részletet, amely nélkül heteken belül csődbe mennének.

De mi minden történt addig, amíg eljutottunk odáig, ahol egy hete voltunk! A hét elején Jeórjiosz Papandréu görög miniszterelnök szirtakizni kezdett az európai uniós vezetők és befektetők idegein: bejelentette, hogy népszavazást kezdeményez az uniós csúcson előző szerdán elfogadott mentőcsomaghoz kapcsolódó megszorításokról.

Európa őrjöngeni kezdett a görögök miatt, szerdán rendkívüli válságtanácskozást kellett tartani a G20-ak csúcstalálkozója előtt, hiszen általános vélemény volt, hogy a népszavazáson bukik a csomag, ami a görög államcsődöt jelentette volna. Papandréu ráadásul péntekre bizalmi szavazást is kért maga ellen, vagyis hónapokig tartó politikai bizonytalanságra volt kilátás.

Ebben a hangulatban már voltak olyan vélemények, hogy készülhetünk a drachma visszatérésére,a németek arról beszéltek, hogy Athén zsarolja Európát, Sarkozy francia elnök első reakciója pedig az volt, hogy egy centet se kapjanak a görögök. A szerdai esti uniós csúcson már az is körvonalazódni látszott, hogy december 4-én lesz népszavazás, és már csak az volt kérdés, hogy a megszorításokról-e, vagy az euróövezeti tagságról (bár Brüsszel szerint ez utóbbi azzal járt volna, hogy az unióból is repülnek a görögök).

Aztán, ahogy az igazi szirtakinál, a lassú kezdés után felgyorsuló tánc hirtelen ismét lelassult: Papandréu bejelentette, hogy – mint azt londoni elemzők már korábban valószínűsítették – mégsem lesz görög népszavazás. A politikai válság ezzel megoldódott, ráadásul pénteken a bizalmi szavazást is túlélte a kormány.

A gazdasági krízis azonban nem ért véget: az ország lényegében csődhelyzetben van, és van olyan vélemény, hogy ez nem is oldódik meg, amíg marad a görög euró. Hogy marad-e, azt nem tudni, a görög mindennapok egyre nehezebbek, így nő a drachmát visszavárók száma. Ugyanakkor épp Budapesten fogalmazta meg Soros György, hogy egy euróbevezetés nem csinálható vissza, mert az euró olyan, mint egy omlett: ha már megsült, nem lehet visszacsinálni.

A déli válság persze nemcsak Athént sújtja. A héten a bóvli szélére minősítették le Ciprust, az IMF és az elemzők aggódnak az olasz helyzet miatt, lehet, hogy az országot az EKB-nak kell megmentenie a csődtől.

Emellett egész Európa is a recesszió felé tart – ami váratlan kamatcsökkentést eredményezett –, és felveti annak esélyét, hogy Kína bevásárolja magát az unióba. A héten 100 milliárd dollárnyi pekingi dollár Európába érkezéséről volt szó, igaz, a segítség fejében Kína elvár „az érdekeit illetően egy kicsit nagyobb megértést”. Merkel kancellár szerint még tíz évig tart a válság, és a helyzetet nem rontja, hogy a legveszélyesebb bankok listáján is vannak nagy európai pénzintézetek.

Nemcsak délen változatlan a helyzet, hanem lényegében keleten is – vagy középen, vagy kelet-középen, attól függően, hová soroljuk magunkat. A híres görög hadihajóhoz, a triérészhez hasonlóan a magyar gyorsnaszád is összevissza cikázott a viharos vizeken.

A forint a héten többször is új éves – sőt, két és féléves – mélypontokra esett, a 2009 tavasza óta nem látott új rekordszint a 307 forint fölötti euró volt. Londonban meredeken rontják a magyar és közép-európai GDP-előrejelzéseket, egy kutatás szerint Magyarország a világ vesztese.

   43. heti záró  44. heti záró
BUX 17 600 16 783
OTP 3541 3226
Mol 17 200 16 100
Richter 35 605 35 410
Magyar Telekom 513 520

A hazai reálgazdasági mutatók is gyászosak: tovább tart a mélyrepülés a lakásépítésben, és történelmi mélypontot mutata kisvállalkozások beruházási kedve.A jövő évi költségvetés túlfeszített lesz, közben a gyorsnaszádon nem tudják, lőjenek-e az evára, megvédjék-e azt. az adóegyszerűsítést ígérő kormány megszüntetné a legegyszerűbb adónemet, és szembemegy a Fidesszel

Békülne viszont a bankokkal: a gazdasági miniszter megígérte, nem lesz újabb veszteséget okozó bejelentés, és a bankadó akár idén csökkenhet. Cserében elvárják a hitelezés felpörgetését, és javaslatot a bankoktól a devizahitelesek problémáinak megoldására. A jegybank szerint a végtörlesztés 200 milliárdos veszteséget okozhat a bankoknak.

A héten megjelent adatok szerint nem tudunk lakáseladással végtörleszteni, mert nem tudunk lakást eladni, viszont tovább bővülhet a végtörlesztők köre: a lízingeseket is mentenék. Túl sok olcsó, és igazán jó forinthitel viszont egyelőre nincs.

A héten emellett megindult a kötelezőkampány, gyorshajtás-biztosítással és egy, végül korrigálható elírással, miáltal mégsem űzi el ügyfeleit a Genertel. Az eddigi adatok szerint akár felére is csökkenhet a kötelező ára, azon átlagosan 17 ezret spórolhatunk, és a kötelezővel a casco is harmadával olcsóbb lett.

Egy videófelvétellel folytatódott a Mol horvátországi kálváriája, tovább küzd Simor Andrással Szijjártó Péter, aki bizonyos köröknek is beszólt a héten. Eldőlt, hogy Töröcskei István megy az adósságkezelő élére – ezért még törvényt is módosítanának –, súlyos bírságot kapott öt kereskedelmi lánc – lehet, hogy így is olcsón megúszták, az adóhatóság most már bilincsekkel erősít –, és ismét pletykálnak arról, hogy gazdát cserélhet a Match és a Cora.

A héten dőlt el, hogybefuccsolt a 300 milliós autótender. Bejelentettek több leépítést is. Leépítik a magyar Sanofi kutatórészlegét, az ING globálisan szüntet meg több mint kétezer munkahelyet, és egyelőre bizonytalan a Philips fehérvári tévégyárának sorsa is, miután a hollandok egy hongkongi céggel közös vállalatba szervezik ki a veszteséges televíziógyártást.

És két kis jó hír a végére: Kubában engedélyezték az ingatlanok adásvételét – bár külföldieknek még nem –, és most balatoni hotelhez is olcsón juthatunk, miután a tó környéki szállodák tulajdonosai közül sokan nem bírják fizetni a devizahitelüket.