Koronavírus adatok

2021. nov. 26.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Stefánia
3 °C
8 °C

Bizonyíték lehet a Hernádi-Sanader-videó?

2011.11.07. 16:39

A Sanader-ügyben benyújtott minden bizonyíték, így a videofelvétel is jogszerű, és felhasználható az eljárásban, reagált Tamara Laptos, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni horvát ügyészségi hivatal (USKOK) helyettes vezetője a vesztegetéssel vádolt volt horvát kormányfő ügyvédeinek felvetésére.

Jadranka Slokovic, Sanader egyik ügyvédje úgy vélte nem lehet bizonyítékként felhasználni szerint azt a videofelvételt, amelyen védencük Hernádi Zsolttal, a Mol magyar olajipari társaság vezérigazgatójával látható, mivel az számos más jogszabály, sőt a horvát alkotmány megsértésével készült.

A felvétel létezéséről először a Jutarnij list horvát lap számolt be, amely először azt írta, a miniszterelnök és a Mol vezér másfél órán keresztül, kettesben vacsorázott. A lap szerint a felvételen a legizgalmasabb az az öt perc, amikor Sanader kivette a mobiltelefonja akkumulátorát és látványosan egymástól távolra rakta ki az asztalra a készüléket és annak akksiját. Biztos akart lenni abban, hogy senki sem hallgatja le őket.

Későbbi sajtóhírek szerint az ominózus éttermi találkozón Sanaderen és Hernádin kívül részt vett a Sanader elleni vád koronatanúja, Robert Ježić horvát nagyvállalkozó is. Azonban miközben ő most éppen Sanadert vádolja, ellene szintén súlyos korrupciós ügyekben folynak eljárások. Ježić vallomása alapján kérte ki a horvát ügyészség különleges antikorrupciós nyomozóhivatala, az USKOK az étterem tulajdonosától a biztonsági kamera felvételeit is.

Sanader védelme részéről sem Čedo Prodanović ügyvéd, sem pedig Jadranka Sloković ügyédnő nem vonja kétségbe a videófelvétel valódiságát. A büntetőeljárásban történő felhasználhatóságát azonban megkérdőjelezik, ugyanis a felvétel készítéséhez a résztvevők nem járultak hozzá.

Feljelentést tett a felügyelet is

Októberben a horvát tőkepiaci felügyelet feljelentést tett "bennfentes információkkal való visszaélés" miatt. Ez teljesen független a Sanader-ügytől, a tavaly év végi nyilvános ajánlathoz kapcsolódik: a Mol 2010 decemberében jelezte, hogy felvásárolná az INA részvényeinek közkézen forgó nyolc százalékát. Ekkor azonban a horvát nyugdíjalapok az ajánlati ár felett kezdtek, mintegy nemzetvédelmi akció keretén belül vásárlásba, így a Mol ajánlata nem volt sikeres. A Mol az ajánlati idő lejárta után viszont maga is vásárolt a tőzsdén – ezt a tranzakciót kifogásolja a tőkepiaci felügyelet.

A horvát olajvállalatot privatizáló Mol-vezér és a miniszterelnök közötti, amúgy természetesnek minősíthető találkozók azért kapnak kiemelt figyelmet a horvát sajtóban, mert júniusban nyomozás indult Horvátországban. Az volt a gyanú, hogy Hernádi Zsolt megvesztegette Sanadert, hogy a Mol úgy vehesse át az INA 47,26 százalékát, hogy a horvát állam leválasztja a cégről a veszteséges gázágazatot.

Az ügyben vizsgálódó horvát ügyészség szerint a horvát kormány erről döntő ülésén Sanader és helyettese, Damir Polančec személyesen győzködték a többi kormánytagot arról, hogy a gázüzletág leválasztása jó biznisz lesz a horvát államnak. Az ügyészség szerint ennek fejében a Mol vezére tízmillió eurót utalt át Ivo Sanadernek.

Az ügy iratait végül szeptember 21-én átadták a magyar ügyészségnek. A Legfőbb Ügyészségen az Index kérdésére megerősítették, hogy vizsgálat folyik az ügyben, a nyomozásra való tekintettel azonban semmilyen további felvilágosítást nem adtak.

A Mol az Indexnek a felvételről szóló hírek kapcsán azt mondta, kategorikusan visszautasítják a gyanúsítgatást, sem a részvényesi megállapodás előtt, sem alatta nem történt kifizetés sem Sanadernek, sem más döntéshozónak. Hozzátették: remélik, hogy a horvát választások után az ehhez hasonló, a Mol és az INA megállapodásait érintő, politikai színezetű támadások alábbhagynak.

Választási téma

Az INA a horvátok szemében az utolsó nagy állami vállalat, „amit még nem árusítottak ki teljesen”. A társaság fontos szerepet játszott a délszláv háborúban, a kisrészvényesek között a mai napig sok a háborús veterán, a munkások egy részének pedig már a nagyapja is az INA-ban dolgozott. Bármi is történt tehát a részvényesi megállapodás körül, az biztos, hogy a horvát választások küszöbén a cég sorsa a közvéleményt érdeklő téma, amelyből politikai előny is kovácsolható.

A cég többségének megszerzése a gyakorlatban nem sok mindenen változtatna. A  magyar cégnek jelenleg is 47,2 százalékos tulajdonrésze van a társaságban, 2009-ben pedig átvette az INA működtetése feletti irányítást is, a horvát kormánynak azonban vétójoga van. Ez azután is megmaradna, ha a Mol formálisan megszerezné a részvények többségét. A horvát kormány korábban ígéretet tett arra, hogy 2009 végéig átveszi a gázüzletágat, ezt később 2010 végére halasztották, ám a mai napig sem történt meg.