Eufrozina, Kende
9 °C
25 °C

Mielőtt a gyorsnaszád zátonyra fut

Ez történt a gazdaságban az év 46. hetében

2011.11.20. 08:07
Régen voltunk ekkora bajban. A héten az ország leminősítése már annyira biztosnak tűnt, hogy Matolcsy György hajlandó volt minden korábbi meggyőződését félretenni, és az IMF-hez fordult – hogy mennyire sietősen vett új irányt a gyorsnaszád, azt jelzi: mindezt hamarabb bejelentették a sajtónak, mint magának a Valutaalapnak. Újabb kiigazítások jöhetnek, pedig már így sem tűnik könnyűnek a következő néhány év.

Csütörtökön feladta több mint egy éve folyó szabadságharcát a fürgén, ám összevissza navigáló kis gyorsnaszádunk. Ahogyan Sandokannak, úgy Matolcsy Györgynek sem sikerült tovább egyetlen hajóval és néhány tucat kalózzal a nagy küzdelem: a Nemzetközi Valutaalappal való együttműködés lehetőségétől még előző nap is határozottan elzárkózó kormány újabb hitelért volt kénytelen bekopogtatni a szavakban évek alatt szörnnyé formált IMF-hez.

A lépés azonban legfeljebb a szimbolikus üzenetekből építkező politikának pofon. A magyar gazdaság számára kimondottan jó hír, a forint a bejelentés hatására látványosan erősödni kezdett.

Kínos fordulat, de pozitív lépés, értékelte a Financial Times is a nemzetgazdasági miniszter és a miniszterelnök hirtelen meghozott döntését. Elemzők úgy vélték, hogy egy a jövő év elején megkötött IMF-csomag megfékezheti a bizalmi válságot.

Hogy az IMF-re miért van szükségünk, azt most eltérően próbálják magyarázni fideszes és kormányzati körökből azok, akik legalább megszólalnak. A Nemzetközi Valutaalapot korábban ekéző Kósa Lajos úgy vélte, a nemzetközi helyzet változott meg egyik hétről a másikra, és ehhez kell alkalmazkodnunk, a kormány hivatalos álláspontja szerint új korszak kezdődik az ország életében, ami a növekedésről fog szólni, ehhez pedig minden lehetőséget meg kell ragadnunk (szombaton Matolcsy is így magyarázta a lépést az óperzsa időkből megmaradt agysebészet mélységéig hatoló előadásában).

A hitelmegállapodásra valójában azért van megint szükségünk, mert a magyar helyzet még a nemzetközinél is jobban fokozódott. Az elmúlt másfél év gazdaságpolitikája és az eurózóna adósságválsága miatti félelmek hatására a befektetők bizalma erősen megcsappant, az IMF visszahívását hónapok óta emlegették jobboldali elkötelezettségű közgazdászok is.

A bizalomvesztést tükrözte a héten a régióról leváló, az euróval szemben történelmi mélypontra zuhanó forintárfolyam, a két és féléves csúcsra ugró magyar a csődkockázat, az elemzők befektetési tanácsai, a nemzetközi szervezetek borús jóslatai, a magyar vagyonok külföldre áramlása, illetve az egyre drágábban, és egyre nehezebben finanszírozható államadósság.

A szakadék széléről

Hiába az MNB próbálkozásai, Matolcsy György miniszter és Cséfalvay Zoltán államtitkár befektetőket csillapító szavai, a spekulánsokra való mutogatás, a helyzet tarthatatlanná, bóvliba való leminősítésünk szinte elkerülhetetlenné vált.

Az IMF visszahívásával Matolcsyék az utolsó pillanatban próbálták meg elrántani a kormányt. Hogy ezzel megússzuk-e az ország adósosztályzatának lerontását, egyelőre nem tudni, az S&P hitelminősítő nem kommentálta a kormány bejelentését.

Az út a megegyezésig még hosszú, és alighanem rögös is, egyelőre pedig arról is csak találgatni lehet, hogy milyen típusú hitelt kérünk az EU-tól és az IMF-től, valamint, hogy ők mit kérnek ezért cserébe. Annyi sejthető, hogy a nem ortodox megoldásokkal egy darabig fel kell hagynia a kormánynak, és a sokat szajkózott növekedésközpontú intézkedések helyett valójában további fájdalmas kiigazításokra is szükség lehet, hogy ne boruljon fel a költségvetés.

Alakulnak az adószabályok

A lassuló világgazdasági bővülés sok jót nem ígér az exportra épülő magyar gazdaságnak, miközben a belső fogyasztás élénkülésére sem lehet számítani. A jövő évtől életbe lépő új adók jelentősen megdrágítják majd a hétköznapokat, a félig-meddig egykulcsos szja-rendszer miatt kieső bevételt elsősorban a forgalmi típusú adókon szedi majd be a kormány.

Reményeik szerint a fogyasztást terhelő adók emelésével nőhet az adórendszer hatékonysága is, most ugyanis rendkívül nagy az adóelkerülők aránya, száz emberből mindössze 51 adózik, és 434 ezren voltak tavaly minimálbérre bejelentve. A magyar cégek a GDP tizedét megközelítő adótartozást vallanak be, a rekorder 6,7 milliárddal adós.

Az adótörvény-javaslatot módosító ötletekről hétfőn döntött az országgyűlés. Kiderült többek közt az, hogy hogyan kompenzálnák az szja-veszteséget Adókedvezményt kapnak a cégek, ha úgy megdobják a béreket, hogy ne fájjon az adójóváírás elvesztése. Változnak a chipsadó szabályai is. Nem ússza meg a sóspufi és a lekvár, de megkímélik a kakaóport. Folytatódott az eva körüli szappanopera, az adó egy év haladékot kapott, de a kulcsot 37 százalékra emelik, 2013-tól új átalányadózás jöhet. (Itt kiszámolhatja, hogy megéri-e evázni.)

Jövőre tehát tovább drágul az élet, pedig az már most sem olcsó: szerdán továbbnőtt az üzemanyagok ára a kutakon, miközben a családok negyede, a szegények több mint fele nem tudja időben fizetni számláit, törlesztőjét.

Nehéz ügyek

A devizaadósok megsegítésére dolgoznak ki mentőcsomagot a bankok is, javaslataik azonban várhatóan kisebb súlyúak lesznek, mint a kormány korábbi intézkedései (és, miután uniós és piaci körökben épp a végtörlesztés volt a magyar kormánytól leginkább sérelmezett lépés, nem várható, hogy a kabinet az esetleges leminősítéstől félve, IMF-tárgyalásokba kezdve bővítené ezt a kört). A rögzített áron való végtörlesztés komoly eret vágott a pénzintézeten: nyolc olasz, osztrák, és német bank uniós segítséget kért ellenünk, szerintük a végtörlesztés is hozzájárul az európai bankpiac instabilitásához.

Nem könnyű piacbarát ötletként értelmezni Lázár János fideszes képviselő javaslatát sem. Ő a bankok helyett ezúttal az energetikai szektoron csapolna újabbat, indítványa lényegében arról szól, hogy az energiacég egyáltalán ne kapcsolhassa ki a nem fizető ügyfelet.

Pedig az energiacégeknek most van elég izgulni valójuk enélkül is, a Mol körül a héten például csak úgy izzott a levegő, és nem csak azért, mert a szíriai kormány elleni uniós szankciók miatt akadoznak az INA kifizetései, hanem a Sanader-ügy miatt is.

Hernádi Zsolt Mol-vezért gyanúsítottként és nem tanúként szeretnék kihallgatni a korrupcióval vádolt volt horvát kormányfő ügyében, és bekerült a bizonyítékok közé egy Hernádi-Sanader-videó is. A Mol szerint érthetetlen, hogy titkos és gyanús eseményként kezelnek egy nyilvános találkozót. A cég részvényei mindezek ellenére jól teljesítettek a Budapesti Értéktőzsdén, 18 005 forinton zárt. Az OTP 3030 forinton, az MTelekom papírjai 500 forinton zárták a hetet.

   45. heti záró  46. heti záró
BUX 16 908 17 030
OTP 3075 3030
Mol 17 000 18 005
Richter 36 300 35 355
Magyar Telekom 517 500

A cégvilág hete ezen kívül is tele volt izgalmas fordulattal. Útlezárásba kezdtek például a Lidl-t építő, pénzükre váró építőipari cégek, blokád alá vették acég két logisztikai központját. A hoppon maradt alvállalkozók egy hónapon át tartó útlezárásra készülnek Szigetszentmiklóson.

Újabb rendőrt gyanúsítanak azzal, hogy részt vett a Tesco szakszervezeti vezetőinek megfigyelésében. Az ÁKK élére készülő Töröcskei kiszállt a Hír TV-ből, a Rába rábólintott az állami ajánlatra, és gigaüzletet kötött a Boeinggel az Emirates. És ha már giga: Érden negyvenmilliárdos tőkéjű gigacéget alapítottak egy családi házban - a gigavállalkozás egyetlen ismert tulajdonosa szinte a semmiből jött, bár a cégnyilvántartás szerint ő volt a magyarországi képviselője két romániai állampolgárnak, akik egy egyébként jelentéktelen kereskedelmi cégnek voltak az utolsó tulajdonosai.