16:00, November 29.
Ecuador 1
Szenegál 2
Kalifa Nemzetközi Stadion A csoport
16:00, November 29.
Hollandia 2
Katar 0
al-Bajt Stadion A csoport
20:00, November 29. ÉLŐ
Wales 0
Anglia 0
Ahmad bin Ali Stadion B csoport
20:00, November 29. ÉLŐ
Irán 0
Egyesült Államok 0

Tíz hetünk van megmagyarázni a végtörlesztést

2011.11.21. 16:52 Módosítva: 2011.11.21. 17:36
Január végéig kapott haladékot Brüsszeltől a kormány, hogy tisztázza, az uniós joggal összhangban van-e a magyar végtörlesztési szabályozás. A törvényünk ellen nyolc nagybank és az osztrák kormány is segítséget kért az EU-tól. Ha a magyar magyarázat nem győzi meg a Bizottságot – erre van esély, a végtörlesztést a minisztériumi szakvélemény is jogsértőnek mondta –, akkor per jöhet, annak elvesztése esetén pedig kártérítésre is kötelezhetik az országot. A bankok október végéig 44 milliárdot buktak a végtörlesztésen, a teljes káruk a becslések szerint meghaladhatja a százmilliárdot.

„Ez jogaink otromba megsértése” – fogalmaztak a végtörlesztésről a múlt héten nyolc Magyarországon jelenlévő nemzetközi nagybank vezetői, amikor levélben kérték a végtörlesztés miatt az Európai Unió segítségét. A Michel Barnier belső piacért felelős biztoshoz küldött levél gyorsan célba ért. Barnier szóvivője az MTI tudósítása szerint kedden bejelentette: az Európai Bizottság tíz hetes határidőt adott Magyarországnak, hogy reagáljon a külföldi bankoknak a devizahitelek végtörlesztésével kapcsolatos aggályaira. (Közben már a parlament fekszik egy olyan alkotmánymódosítási javaslat, amely rögzítené: ha a Magyar Államnak kártérítési kötelezettsége keletkezik egy nemzetközi fórumon elbukó jogszabály miatt, az összeg biztosításához új adót lehet bevezetni. Részletek >>>)

Inkorrekt, követhetetlen

Nemcsak a pénzintézetek kérték az uniós eljárást: november elején jelentette ki Maria Fekter osztrák pénzügyminiszter a Figyelőnek adott interjúban, hogy az osztrák kormány megtámadta a magyar végtörlesztést. „Ez a törvény inkorrekt, mert tisztességtelenül avatkozik be érvényes szerződésekbe, eleve [európai] közösségi jogot sért. Ausztria ezzel kapcsolatban felülvizsgálati kérelemmel fordult az Európai Bizottsághoz” – fogalmazott a pénzügyminiszter, aki „gazdaságilag követhetetlen, a populizmus jegyeit magukon viselő” magyarországi törvénymódosításokról is beszélt.

Panaszos bankok

A MKB-tulajdonosa a Bayerische Landesbank, az Erste Group, a CIB-tulajdonos Intesa Sanpaolo, a Raiffeisen Bank International, a Raiffeisen Zentralbank, az Österreichische Volksbanken és az UniCredit fordult közösen Brüsszelhez.

A Brüsszelhez forduló nyolc pénzintézet pedig azt írta: a végtörlesztés hozzájárul az európai bankpiac jelenlegi instabilitásához, valamint azt is: a bankoknak újra kell értékelniük a magyar piac iránti elköteleződésüket.

A bankok közül többen korábban is kikeltek a magyar végtörlesztés ellen, a Bayerische szerint idei veszteségét a magyar leánybankja okozta a „politikailag motivált beavatkozás” miatt, míg az Erste 600 millió eurós feltőkésítési kényszerét magyarázta „a magyar bankszektor működésébe történő folytatólagos és egyre intenzívebbé váló kormányzati beavatkozással”.

Per lehet belőle

„A felszólítás értelmében Magyarországnak tisztáznia kell, hogy a végtörlesztési törvény összhangban van-e az uniós joggal. Ha ezt a bizottság nem találja kielégítőnek, akkor felszólítja az országot a törvény megváltoztatására" – mondta az Indexnek Balázs Péter, Magyarország volt uniós biztosa, aki szerint bár a mostani lépést a bankok levele váltotta ki, abban szerepe lehetett a korábbi osztrák tiltakozásnak is.

Az európai jegybankot is zavarja

Nagyon ártalmasnak tartja a magyar végtörlesztést az Európai Központi Bank, derül ki az EKB november eleji közleményéből. Ez a megoldás lerontja a bankrendszer stabilitását, végső soron a gazdasági növekedést gyengíti. Az EKB szerint a kormány a nemzetközi egyezményeket megszegve fogadta el a jogszabályt.

Ha ez az uniós felszólítás nem változtat a helyzeten – ahogy például történt ez a telekomadó ügyében –, akkor a Bizottság pert indíthat az Európai Bíróságon (ezt egyébként bármely tagállam, így például Ausztria is megteheti). Nem ez lenne az első ügy, amikor Magyarország uniós jogot sért: még egy 1999-es áfarendelkezés miatt idén buktuk el a költségvetést 270 milliárd forinttal terhelő áfapert.

Az, hogy az osztrák kormány és a bankok Brüsszelhez fordultak, nem meglepő a végtörlesztés szeptemberi bejelentése óta eltelt bő két hónap eseményeinek a fényében. Már az igazságügyi minisztérium szeptemberben lapunk birtokába került jogi szakvéleménye kimondta: a végtörlesztés olyan mértékű beavatkozás visszamenőleges hatállyal a polgári szerződésekbe, amit akár a magyar Alkotmánybíróság – még korlátozott jogkörével is –, akár az Európai Bíróság szinte biztosan elfogadhatatlannak minősít majd.

Ebben a minisztériumi szakvéleményben az is szerepel, hogy a jogsértő szabályozás nyomán elszenvedett káraik miatt könnyen kártérítést kaphatnak a bankok a magyar államtól. Ennek esetleges összegét még nehéz megbecsülni, amit tudni lehet: a magyar bankszektor a pénzügyi felügyelet október végi adatai szerint – addig nagyjából harmincezren végtörlesztettek – körülbelül 44 milliárdos veszteséget szenvedett el, a végleges veszteség a becslések szerint 120-150 milliárd forint is lehet.

Október elején a Magyar Bankszövetség elnöksége be is jelentette: Alkotmánybírósághoz fordul a végtörlesztés miatt. A bankszövetség szerint a jogszabály szektorszinten több százmilliárd forintos veszteséget is okozhat. A törvényt „mind a megalkotásának módjára, mind a tartalmi rendelkezéseire vonatkozóan” alkotmányellenesnek minősítette a hazai bankok szervezete.

Mozgalmas lesz a január

Az a hétfői brüsszeli bejelentés, miszerint Magyarországnak tíz hete van megmagyarázni, hogy a törvény megfelel az európai normáknak, azt jelenti, hogy az Orbán-kormány lényegében január végéig kapott haladékot. Ez időben nagyjából egybeesik az IMF-hitelmegállapodás aláírásával, ami a nemzetgazdasági tárca korábbi közleménye szerint jövő év elejére várható.

Így felmerülhet az a gondolat, hogy – miután a Washingtonba hétfőre beérkezett hitelkérelmet a kormány Brüsszelbe is eljuttatta, a tárgyalásokat párhuzamosan folytatjuk majd az EU-val és az IMF-fel – a mostani uniós lépés egy diszkrét utalás arra: függhet a hitelkérelmünk elbírálása attól, hogy megpróbálja-e a kormány uniós és nemzetközi jognak megfelelően rendezni a végtörlesztést. Balázs Péter szerint ugyanakkor nincs ilyen direkt kapcsolat, a felszólítás nem függ össze hazánk hitelkérelmével, mivel annak elbírása még csak az előkészületeknél tart, ráadásul külön csatornán is zajlik. „Így nem kell attól tartanunk, hogy csökkennének az esélyeink a készenléti hitelmegállapodásra a végtörlesztéssel kapcsolatban indított eljárás miatt” – mondta a volt uniós biztos.



  • Tippek
  • Bankszámla