Mégsem lesz most világvége

Nagyot szólt néhány héttel ezelőtt az Exclusive Analysis nevű elemzőcég CNBC-n ismertetett előrejelzése. Azt mondták, 65 százalék a valószínűsége annak, hogy november 23-26. között bankválság következik be Európában.

Most már elég biztosnak tűnik, hogy – legalább az időpontban – tévedtek.

A vészmadárkodás sikere persze nem meglepő: az eurózóna adósságválságával kapcsolatos piaci aggodalmakról, a gyengülő árfolyamokról és az ezzel összefüggő politikai konfilktusokról érkező hírek, valamint a 2008-as gazdasági világválság hatására különösen fogékonnyá vált a közvélemény az összeomlást, recessziót, újabb válságot vizionáló prognózisokra. A kutatóintézetek negatív előrelejzései, ismert befektetési guruk pesszimista jóslatai az utóbbi hónapokban nagy médiafigyelmet kapnak, gyakran háttérbe szorítva a mérsékeltebb véleményeket.

Az Exclusive Analysis leginkább valószínűnek tartott forgatókönyve úgy szólt: az EU döntéshozói nem tudják megfelelően kezelni az európai adósságproblémákat, ennek következménye egy hirtelen robbanó pénzügyi válság lesz. Görögország csődbe megy, az olasz bankokat megrohanják, Franicaországot leminősítik, az athéni és lisszaboni kormány szétesik.

MÁV-sztrájkot is megjósoltak

Nos, a franciák már megúszták – a jóslat szerint november 18-a és 22-e között kellett volna leminősíteni őket –, és szinte biztos, hogy a megjósolt káosz sem kezdődik el a héten. Bejött-e egyáltalán bármilyen jóslata ennek a Magyarországon ismeretlen társaságnak? – kérdezhetjük egy Matolcsy György-formájú söralátétet gyártó kisiparos tétova bizonytalanságával.

Az Exclusive Analysisnek természetesen vannak már beigazolódott, a cég honlapján közétett prognózisai, de azok a jelenleginél kisebb horderejűek (és élünk a gyanúval, hogy a vélhetően nagyobb számú meg nem valósult jóslatuk nem szerepel az archívumukban).

Magyarországgal kapcsolatban eddig egy sikeres előrejelzésük volt: 2006-ban azt jósolták, hogy tüntetések várhatók közlekedési vállalatoknál. A következő évben valóban demonstrációk sora indult Ferihegyen és a MÁV-nál is.

Sztrájkot vetítettek előre Dániában is, úgy vélték, a közszférában dolgozók az eredménytelen bértárgyalások hatására szüntethetik be a munkát 2008 elején. A prognózis stimmelt: az egészségügyi dolgozók és a buszsofőrök is fizetésemelésért sztrájkoltak annak az évnek a tavaszán.

Eltalált gázár

De hogy időrendben haladjunk: 2004-ből találtuk meg az első sikeres prognózisukat. Egy akkori előrejelzésük szerint 2005-ben iszlám szélsőségesek 30-50 ember halálát okozó merényletet hajthatnak végre Angliában. A merénylet csakugyan megvalósult, 52 ember halálát okozta.

2007-ben a cég elemzésében kifejtette: Ukrajna alighanem kénytelen lesz az akkorinál magasabb áron venni a földgázt a Gazpromtól: köbméterenként 130 dollár helyett legalább 180 dollárt kell majd fizetniük. Az ukránok némi huvavona után valóban beleegyeztek a 179,5 dolláros árba.

Lengyelországban is volt egy telitalálatuk, egyből egy duplázásuk. A Civil Platform győzelmét jósolták 2007-ben, valamint azt, hogy a választások után elodázzák a munkaerőpiaci reformokat. Nyertek, elodázták.

Szintén 2007-ben megjósolták, hogy Izlandon a túlfűtött gazdaság még komoly gondokat okozhat – persze tudjuk, 2008 ősze után egyre több olyan szakértő bukkan elő, aki legalább egy lábjegyzetet fel tud mutatni 2007-ből vagy 2008 tavaszáról, amelyben ugyanezt megmondta.

2008 januárjában úgy vélték, a Pireusz és Szaloniki kikötővárosokban erősödhetnek a tüntetések, amelyek a kikötő forgalmát is lassíthatják. Mint augusztusban kiderült, a demonstrációk valóban 34 százalékos nyereségcsökkenést okoztak.

Ezt jósolták mostanra

Hogy minek kellett volna most történnie? A gazdasági káosz az Exclusive Analysis szerint akkor következett volna be, ha a németek lelkesedése csökken az eurósánc, az EFSF feltőkésítésére. Németország bizonytalanságát látva Kína és a többi BRIC-ország (Brazília, India és Oroszország) sem lesz hajlandó részt venni az eurósánc felhúzásában, a pénzügyi mentőalap mérete nem lesz elegendő, hogy megállítsa a fertőzés terjedését.

Az EFSF számára nem maradt volna más lehetőség, mint hogy az Európai Központi Bankhoz forduljon, amely viszont nem nyomtatott volna annyi pénzt, amennyi a bajba jutott portugál, olasz, ír, görög és spanyol államoknak kell. Az EFSF-kudarc miatt az európai bankok is visszakoznak, jósolta a cég, utalva arra: bár korábban rábólintottak a görög adósság felének elengedésére, ezek után nem lesznek hajlandóak elfogadni a görög államkötvények 50 százalékkal alacsonyabb értékre történő cseréjét, majd az IMF és az EKB is felfüggeszti a további pénzek görögországi folyósítását, és az ország csődbe megy.

A csőd elkerülhetetlen

A pénzüket féltő befektetők ezért megrohanják a görög, az olasz és portugál bankokat, Franciaországot leminősítik, a PIGS-országokban (Portugália, Olaszország, Görög- és Spanyolország) a kötvényhozamok jelentősen megugranak, a bankközi hitelpiac lefagy – írta a vészforgatókönyv erre a hétre, kiegészítve természetesen a görög euró eldobásával, és általános görög válsággal, benne hatalmas leértékelődéssel és munkanélküliséggel.

Egyelőre úgy tűnik, ebből semmi nem valósul meg – pedig ennek, hogy mindent megúszunk, az Exclusive Analysis mindössze 10 százalékos valószínűséget adott. Szerintük Görögország a legjobb forgatókönyvek szerint is csődbe jut, a többi országban a politikai vezetés azonban megállítja az összeomlást. Most ennek látszik nagyobb valószínűsége, bár a jóslatokban hívők ereiben megfagyhatott a vér, amikor hétfőn történelmi csúcsra szökött – épp egy hitelminősítő, a Moody's miatt – a francia államcsőd kockázata.

Alakítja a jövőt

Az Exclusive Analysis mostani kudarcát magyarázza, hogy bár előrejelzések készítésére egész iparág szakosodott, teljes magabiztossággal annak ellenére sem lehet megbízható előrejelzést adni, hogy bizonyos tendenciák, társadalmi és gazdasági folyamatok közelítőleg kiszámíthatóak.

A sikeres előrejelzőket rendszerint nagy figyelemmel kíséri a világ, egy bevált jóslat után nagyobb hangsúlyt kapnak a jóslatot adó szavai. A 2008-as válságot megjósló, és újabb válságot váró Nouriel Roubini professzorra például sokan valóságos látnokként tekintenek, mások szerint inkább a nagy számok törvénye működik: mindig akad egy vészmadár, akire utólag hivatkozni lehet.

Tény ugyanakkor, hogy önmagában a várakozások is alakítják a jövőt, ha bizonyos események beköveztére kellően sokan számítanak, az akár önmagában is előidézheti az eseményt. Tipikusan igaz ez a csődhelyzetekre: ha mindenki menteni kezdi a pénzét az összeomlás elől, az összeomláshoz vezethet.