16:00, November 29.
Ecuador 1
Szenegál 2
Kalifa Nemzetközi Stadion A csoport
16:00, November 29.
Hollandia 2
Katar 0
al-Bajt Stadion A csoport
20:00, November 29. ÉLŐ
Wales 0
Anglia 0
Ahmad bin Ali Stadion B csoport
20:00, November 29. ÉLŐ
Irán 0
Egyesült Államok 0

Erősebb forintot akarnak a bankvezérek

2011.11.22. 16:58

A jelenleginél erősebb forintra lenne szüksége a gazdaságnak, hogy a lakossági és vállalati devizaadósok levegőhöz jussanak – állították bankvezetők a keddi Bankszektor 2011. konferencián.

A lakosság devizában fennálló ingatlanhitele 5000 milliárd forint, emellett a vállalati szektor is jelentős devizahitel állományt halmozott fel – mondta Hegedüs Éva. A Gránitbank vezérigazgatója szerint már jelenleg is olyan méretű a GDP-hez viszonyítva az ország bruttó deviza adósságállománya, amelybe a lakossági és vállalati hiteleket is be kell számítani, hogy az erőteljesen, és nem pozitív irányba befolyásolja az ország kockázati felárát (cds-felár).

Hegedüs Évával egyetértve Kozma András, a Commerzbank vezérigazgatója is az erősebb forint mellett érvelt, amely az előnyös lenne a gazdaság számára. Zolnai György, a Budapest Bank vezérigazgatója szerint az adósokat először akkor érte a sokk, amikor a 150-170 forinton felvett svájci frankhitel árfolyama 215-220 forintra ugrott fel, majd jött a második sokk, a 240-250 forintos árfolyam, s ez a sokk jelenleg is tart.

Az MNB is megszólalat

A devizaadósok helyzetéről és a végtörlesztésről is beszélt Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója. Az MNB prognózisa szerint a december 31-ig tartó végtörlesztési folyamatban a devizaadós állomány 20 százalékát kitevő adósok vesznek rész, ez a részvevők számát tekintve 10-15 százalék lehet. Ugyancsak e felmérés szerint ha a devizaállomány 10 százalékánál kerül sor a végtörlesztésre, az a bankoknak 170 milliárd forintos veszteséget jelent.

Az MNB szakértői úgy számoltak, hogy amennyiben a lakosság forinthitellel váltja ki a devizahitelt, akkor azt csak 12 százalék alatti teljes hiteldíj mutató (thm) mellett érdemes megtenni, efölötti kamatnál már nem. Nagy Márton hozzátette, a végtörlesztés bejelentése előtt a bankok 9,5-11 százalékos kamatra kínálták a hosszabb lejáratú ingatlan fedezetű hiteleiket, mára ez a kamat magasabb lett.

Az MNB igazgatója szerint az igazi probléma a 90 napon túli hitelállomány: ez a vállalati szektorban 16 százalék, a lakossági szektorban megközelíti a 13 százalékot. Emellett mindkét szektorban további 4 százalékot tesz ki az átstrukturált hitelek állománya, ami azt jelenti, hogy ezeket a hiteleket sem tudják törleszteni az adósok. Fennáll a veszélye annak, hogy ez utóbbi kategóriából "örökzöld hitelek" lesznek, azaz folyamatosan újra és újra meg kell hosszabbítani azokat, ahogy az például Japánban történik - magyarázta Nagy Márton.



  • Tippek
  • Bankszámla