Olcsóbban működik az MNB
További Magyar cikkek
Nem talált különösen kirívó szabálytalanságot az Állami Számvevőszék a Magyar Nemzeti Bank 2010-es működésében. A jegybank betartotta a rá vonatkozó szabályokat, elszámolása a központi költségvetéssel szintén szabályszerű volt. A tavalyi működési veszteség 41,6 milliárd forint volt, ezt azonban az eredménytartalékból ki tudta pótólni az intézmény, tehát a költségvetésnek (az adózóknak) nem kellett pénzt adnia az MNB-nek.
Van hova fejlődni
Az ÁSZ-jelentés ugyanakkor megállapítja: az MNB a valósnál nagyobb megtakarítást mutatott ki a hatékonyságjavító intézkedésekből, mint amekkorát ezeknek köszönhetően ténylegesen elért, illetve az ÁSZ szerint megtévesztően járt el a jegybank, hogy az alacsonyabb működési költségeit a hatékonyságjavító intézkedések eredményeként mutatta be. Ettől eltekintve tény, hogy az MNB tavaly 945 millió forinttal kevesebb működési költséget számolt el.
Tiltakozik az MNB
Felreérthető és hibás következtetesékhez vezethet, hogy az Állami Számvevőszék a Magyar Nemzeti Bank 2010. évi működésének vizsgálatakor 2011- re, vagyis egy meg Ie sem zárt évre tesz azóta már el is avult megállapításokat, írja az MNB a jelentés mellékleteként szereplő észrevételeiben.
Az MNB hangsúlyozza, hogy az eredményeinek alakulását döntően a piaci kamatok, a forint árfolyam alakulása, valamint a devizatartalékok nagysága határozzák meg, amelyek közül egyes tényezőkre a jegybank ugyan képes hatást gyakorolni, de vonatkozó döntéseit - más jegybankokhoz hasonlóan - nem a pénzügyi eredmény, hanem a jegybanktörvényben foglalt céljainak megvalósítása határozza meg.
Az MNB természetesen képes lenne a jegybanktörvény vonatkozó paragrafusainak módosítása eseten nyereségorientált gazdálkodást folytatni, de az az Európai Unió alapszerződésében is meghatározott árstabilitási cél feladásával, adott esetben kétszámjegyű inflációval járna. "Önellentmondásokkal terhes, és valótlan állításokat tartalmaznak az ÁSZ bérezési gyakorlatra vonatkozó megállapításai is" - írja a Magyar Nemzeti Bank az idézett jelentés 72. oldalán.
Az ÁSZ szerint a bérköltségek ugyan 654 millió forinttal csökkentek a 2009-es kiadásokhoz képest, de az adó- és járulékszabályok változása és az elnök keresetének csökkenése miatt mintegy 800 millió forintot lehetett volna megtakarítani ezen a soron. A 146 milliós elcsúszás miatt a számvevők arra a következtetésre jutnak, hogy az MNB létszámmal és személyi jellegű ráfordításokkal való gazdálkodása nem felelt meg az MNB takarékossági célkitűzéseinek.
Kommunikációs tanácsok 1,8 millióért
A számvevők kifogásolják, hogy nem csak a nemzetgazdasági átlagnál, az Országos Érdekegyeztető Tanács célkitűzésénél voltak nagyobbak a fizetésemelések az MNB-ben, hanem a jegybank a saját maga referenciájaként kezelt kereskedelmi banki szektornál is nagyobb fizetésemeléseket osztott. Az átlagos emelés tavaly 4,7 százalék volt, ami a banki emeléseket átlagosan egy százalékponttal haladta meg. A jegybank tehát nem módosította a bérpolitikai célkitűzéseit és nem tartotta tiszteletben a kormányzati takarékossági célkitűzéseket sem – állapítja meg az ÁSZ.
Ugyanakkor az MNB elnök fizetéscsökkentését érvényesítették (az nem lehet több bruttó 2 millió forintnál), jelenleg 16 jegybanki vezető keres Simor Andrásnál többet. Az ÁSZ kiemeli, hogy ez „nem tükrözi a bankon belüli hatásköri és felelősségi viszonyokat”.
A jelentés külön is kifogásolja a jegybank kommunikációs szerződését. A jelentés megállapítja, hogy a 24 fős kommunikációs csapat mellett az MNB egy főt havi 1,8 millió forintért alkalmaz, akinek „munkavégzéséről, valós teljesítményéről a bank értékelhető szakmai dokumentumot nem adott át”.
Hogyan tovább?
Az ÁSZ-jelentés nyilvánosságra hozatalával a parlament költségvetési bizottságában is folytatódhat az MNB gazdálkodásával kapcsolatos vita. Októberben Járai Zsigmond, a jegybank felügyelőbizottságának elnöke élesen bírálta Simort.
Járai szerint komoly gondok vannak a jegybank gazdálkodásának átláthatóságával, az MNB vezetőinek fizetése meghaladja a közszférában elvárt fizetési plafonokat, az MNB indokolatlanul sokat költött a kommunikációs kiadásokra, és a tanácsadói szerződésékre.
A bizottság végül elhalasztotta a döntést arról, hogy az MNB tavalyi gazdálkodásáról szóló jelentés, illetve a hozzákapcsolódó MNB felügyelő bizottsági jelentés alkalmas-e általános parlamenti vitára, miután levelet kapott Domokos László ÁSZ-elnöktől, aki arra kérte a testületet, hogy várja meg a döntéssel a számvevőszéki jelentést az MNB tavalyi gazdálkodásáról.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
