Frigyes
15 °C
27 °C
Index - In English In English Eng

Egyelőre megúsztuk a leminősítést

2011.11.24. 18:58 Módosítva: 2011.11.24. 19:25
Kivárja az IMF-fel folytatott tárgyalásokat, legalábbis azok alakulását a Standard & Poor's hitelminősítő: a három nagy minősítő közül az elmúlt hetekben-napokban az ő lépésüktől félhettünk leginkább, miután november közepén bejelentették, hogy náluk is negatív figyelőlistára került a magyar besorolás, és egy hónapon belül döntés születhet a leminősítésről. A kormány múlt heti, az IMF-tárgyalások újrakezdéséről szóló váratlan bejelentése így úgy tűnik elérte célját: bár az S&P most is kiemelte, hogy a hazai folyamatok a leminősítés irányába hatnak, az IMF-megállapodás kiszámíthatóbbá és megbízhatóbbá teheti a magyar gazdaságpolitikát.

Megerősítette Magyarország BBB- besorolását a Standard and Poors hitelminősítő, de továbbra is negatív figyelőlistán tartja az országot – közölte a szervezet csütörtök délután. Ezzel a bejelentéssel a szuverén államadósság megítélése maradt egy kategóriával a bóvli fölött.

Az esetleges leminősítésről várhatóan 2012. február végéig hoznak döntést, amikorra világossá válik, hogy mik az esélyei az IMF-fel való megállapodásnak – derül ki a hitelminősítő csütörtök esti közleményéből. Az S&P a hétvégén még nem kommentálta, milyen hatással lesz a folyamatban lévő felülvizsgálatra a múlt csütörtöki bejelentés.

Hogyan kerülhetünk bóvliba?

A közlemény szerint a leminősítésre akkor kerülhet sor, ha a romló növekedési kilátások és a költségvetési egyenleg romlása párosul a gazdaságpolitika kiszámíthatatlanabbá és megbízhatatlanabbá válásával. Ugyanakkor az IMF-fel és az EU-val kötött finanszírozási megállapodás elháríthatja ezeket a veszélyeket, állapítja meg a hitelminősítő.

A közlemény kiemeli, hogy egyes lépések korlátozzák a magyar intézmények függetlenségét, és csökkentik az ország vonzerejét a befektetők körében – ez pedig a romló gazdasági környezetben tovább növeli az adóskockázatot. A lépések közül külön megemlíti a közlemény a különadókat és a végtörlesztést, ami a bankok meggyengítése miatt a finanszírozáson keresztül veszélyt jelent a növekedésre.

Egy IMF-megállapodás ugyanakkor a múltkori csomaghoz hasonlóan kiszámíthatóbbá tenné a gazdaságpolitikát és javítaná hitelképességet. Mivel a megállapodást 2012 februárjára kötheti meg Magyarország, ezért addig elhalasztja a leminősítésről szóló döntést a hitelminősítő.

Az új IMF-megállapodás valószínűsége az S&P szerint attól függ, hogy a magyar kormány mennyire lesz rugalmas a kritizált lépésekkel, például a különadókkal kapcsolatban. A tárgyalások középpontjában a deficitcsökkentő lépések fognak állni, bár a hitelminősítő szerint a kormány elkötelezett a hiánycél tartása mellett.

 Moody’s  S&P  Fitch  Üzenet
Aaa AAA AAA Legjobb minősítés
Aa1 AA+ AA+ Jó minősítés
Aa2 AA AA
Aa3 AA- AA-
A1 A+ A+ Jó középminőség
A2 A A
A3 A- A-
Baa1 BBB+ BBB+ Alacsony középminőség
Baa2 BBB BBB
Baa3 BBB- BBB-
 Ba1  BB+  BB+  Befektetésre nem ajánlott, spekulatív (bóvli)
Ba2 BB BB
Ba3 BB- BB-
B1 B+ B+ Erősen spakulatív
B2 B B
B3 B- B-
Caa1 CCC+ CCC Kevés az esély a visszafizetésre
Caa2 CCC
Caa3 CCC-
Ca C+
C CC
- D DDD Fizetésképtelen
DD
D

Úgy tűnik bejött a kormány lépése, és az IMF-tárgyalások megkezdéséről szóló bejelentés elérte célját. Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója szerint a múlt csütörtöki bejelentés mögött ugyanis nehéz más célt látni, mint a bóvliba sorolás elkerülését. A bejelentés piaci hatása azonban egy hét alatt is gyengült, a kormány intézkedései, kommunikációja ugyanis nem erősítették meg a tárgyalásokhoz kapcsolt várakozásokat. A forint és a kamatszinteket ugyanakkor számtalan külső hatás is befolyásolja jelenleg, hangsúlyozta a szakértő.

Duronelly Péter szerint - bár mindhárom nagy minősítőnél a bóvlikategória szélén állunk - az S&P-től féltünk a leginkább, ennek egyik oka az lehet, hogy talán ez a legerősebb hatású cég, erre figyelnek a legjobban a piacon. A Fitch ugyanakkor gyakran előbb lép. Duronelly szerint a kormányzati kommunikáció, az, hogy a jövő év elejére várható a megállapodás, január-februári időpontra fordítható le, azonban jobb lenne mielőbb tető alá hozni az ügyletet: addig ugyanis még sok minden történhet, az európai adósságválság újabb hullámai, a globális recesszió jelei bármikor újabb lökést adhatnak a negatív folyamatoknak Magyarországon is.

Örömteli az S&P döntése, azt jelenti, hogy csak februárban dől el Magyarország sorsa, akár egy kisebb fellélegzés is jöhet – kommentálta az Indexnek a hitelminősítő döntését a K&H vezető elemzője, Barcza György. Szerinte egyértelművé vált, hogy a kulcskérdés az, hogy a kormány miben tud megállapodni a Nemzetközi Valutaalappal.

A fránya külső adósság

Barcza szerint a gondjaink, ami miatt segítség kell, ami a magasba tolta az országkockázati felárakat, az a magas teljes külső devizaadósság, tehát az állam, a vállalatok és a lakosság devizatartozásainak együttese. Ez a régióban általában 30-50 milliárd euró között van, nálunk azonban a mutató meghaladja a 100 milliárd eurót, amivel a külső adósságot felhalmozó országok között a világon a top tízben vagyunk.

Az államnak ebből jövőre 4,7 milliárd eurónyi tartozása jár le. A visszafizetéssel akkor lehet gond, ha a nemzetközi helyzet rosszabbra fordul, ha Európában banki-bizalmi válság alakul ki, mert a lejáró tartozásokat nehéz lenne megújítani. Az IMF szerepe az, hogy erre az esetre biztosítsa azt a pénzt, amiből a lejáró tartozásokat vissza lehet majd fizetni. Bár a folyó fizetési mérleg többlete – amit jó ideje fel tudunk mutatni – azt jelenti, hogy csökkenő pályára állt a külső adósság, de a csökkenés üteme lassú, még vagy tíz évig kell a problémával együtt élnünk.

Barcza szerint a kormány abban hibázott, hogy azt gondolta: elég, ha a költségvetés hiányának alacsonyan tartására koncentrál, eközben pedig nem figyelt oda a magas külső adósságszintre, amiért a piacok most büntetnek. Hogy a kormány végül miben állapodik meg az IMF-fel, az attól függ, hogy milyen irányt vesz az euróválság. Ha romlik a helyzet, az utóbbi napok harcos kommunikációja ellenére rá lesz kényszerítve a megegyezésre, ezzel a kabinet is tisztában van – vélekedik az elemző.

A bankokkal ki kell egyezni

Egy névtelenséget kérő forrásunk szerint most minden csak és kizárólag azon múlik, hogy békét tud-e kötni Orbán és Matolcsy a bankokkal. Forrásunk szerint az IMF várhatóan nagyon diplomatikus lesz: nem fognak összeveszni a kormánnyal, ehelyett azt fogják kérni, hogy egyezzenek ki a bankokkal. Ebből a szempontból rossz jel Selmeczi Gabriella Fidesz-szóvivő bejelentése, mely szerint a munkaadók 7,5 millió forintig adómentesen támogathatják munkavállalóikat a végtörlesztésben. És persze nehéz függetleníteni a folyamatokat a GVH indította kartellvizsgálattól is.

Forrásunk úgy fogalmazott: ezt egyes nemzetközi bankvezérek úgy értelmezték, hogy a kormány felrúgta a Bankszövetség elnökével november 3-án kötött megállapodást. Ennek az volt a lényege, hogy a kabinet nem jelent be a bankokat kedvezőtlenül érintő lépést addig, amíg nem fejeződnek be a szakértői egyeztetések a pénzintézetek devizaadós-mentő javaslatairól. Szerinte most a bankok azt fogják mondani, hogy nem egyezkednek a kormánnyal, így viszont fenáll a veszélye annak, hogy az IMF is felteszi a kezét, mondván, a kormány nem tartotta tiszteletben az egyetlen kérését. „Kicsi az esély a kulturált megoldásra, úgy fest, hogy a kormánytagok nincsenek professzionálisan felkészítve arra, hogy mi várható, ha most átverik a bankokat”.

Hogy jutottunk idáig?

November 12-én tette közzé az S&P – egy nappal a Fitch hasonló tartalmú bejelentése után –, hogy negatív figyelőlistára vette Magyarország devizában és forintban fennálló szuverén adósságának befektetési ajánlású, "BBB mínusz/A-3" szintű osztályzatait. Akkor azt mondták, egy hónapon belül megszületik, részben az addig alakuló költségvetési és más gazdaságpolitikai lépések fényében a vizsgálat eredménye (a negatív kilátás jó esélyt jelentett a leminősítésre).

A Matolcsy György vezette nemzetgazdasági tárca hat nappal később, múlt csütörtökön jelentette be: hazánk újabb megállapodásra készül az IMF-fel. Ez a bejelentés, amiről a kormánytagok többsége sem tudott előzetesen, éles ellentétben áll a korábbi kormányzati kommunikációval, Matolcsy még három nappal korábban is az IMF ellen hangolt gazdaságpolitikáról beszélt a parlamentben.

Bár a kormány elsősorban a nemzetközi válság elmélyülését láttatná gazdasági nehézségeink mögött, valójában döntően hazai okai vannak, hogy csütörtökön be kellett jelenteni: tárgyalásokat kezdünk az IMF-fel az új együttműködésről, az ide vezető lépésekrőlbővebben itt olvashat.