Végtörlesztés: adómentesen segíthet a munkaadó

2011.11.24. 14:39 Módosítva: 2011.11.24. 15:58
Újabb segítség a devizahiteleseknek, hogy a munkaadók 7,5 millió forintig adómentes támogatást adhatnak dolgozóiknak a rögzített árfolyamú végtörlesztésre - közölte a Fidesz szóvivője csütörtökön, utalva az országgyűlés erről szóló hétfői döntésére.

Selmeczi Gabriella azt mondta, remélik, hogy ez egy újabb segítséget jelent a végtörlesztéshez, és így még többen tudnak majd élni ezzel a lehetőséggel. Emlékeztetett, a devizahitelesek a végtörlesztéshez adómentesen eladhatják ingatlanjukat, és ehhez hasonlóan például az egyenesági hozzátartozótól kapott támogatás után sem kell adót fizetni – tudósít az Inforádió.

Azonban mivel igény van a végtörlesztésre, a kormányoldal úgy döntött, újabb segítséget ad az embereknek, így született meg az a rendelkezés, hogy a munkaadók 7,5 millió forint összegig adómentes támogatást adhassanak dolgozóiknak. Kiemelte, támogatásról van szó, nem hitelről.

A pénzt közvetlenül a hitelező bank számlájára kell utalnia a munkáltatónak. Ha valaki már végtörlesztett, akkor is kérheti a munkáltatójától az adómentes támogatást. Ebben az esetben – megegyezés esetén és a szükséges iratok bemutatása után – a munkavállaló megkapná a pénzt a foglalkoztatójától.Ha a 7,5 millió forintot vagy az az alatti összeget megkapja a dolgozó a munkaadójától, akkor azt a támogatást nem terheli adó.

A szóvivő szerint a munkaadóknak is érdekük, hogy segítsék munkavállalóikat „a devizaadósság csapdájából való kiszabadulásban”, hiszen „nyilván teljesen másképp dolgozik egy ember, akit nem nyomaszt az, hogyan fogja törleszteni a részleteket”. Selmeczi Gabriella megismételte, az év végéig kell bejelenteni a végtörlesztési igényt, 2012. február végéig pedig teljesíteni.

A kormány felrúgta a megállapodást?

A Portfolio.hu számításai szerint csak látszólag szól mindez egy ártatlan adójogi szabályváltozásról. Egyúttal azt jelenti ugyanis, hogy az eddig több tízezer (október végi adat szerint harmincezer) devizahiteles által igénybe vett végtörlesztéssel többször annyian élhetnek, mint ahányan e nélkül tették volna. Komoly ösztönzést kapnak ugyanis a munkáltatók arra, hogy a szóban forgó összeg erejéig adómentes, egyösszegű támogatással megspórolják a következő évek adóköteles bérköltségének közel felét.

A lap szerint ezáltal előrejelezhetetlen mértékben megnőhet a végtörlesztést igénybe vevők rétege, holott a nemzetgazdasági érdekek épp ennek ellenkezőjét dikátlnák.

A PSZÁF korábban közzétett statisztikái szerint közel 30 ezer fő végtörlesztése 44 milliárd forintos veszteséget okozott a bankszektornak október végéig, így ha végül ennek tízszerese, 300 ezer fő végtörlesztene (február végéig tehetik meg), annak a bankszektor tőkéjére gyakorolt negatív hatása meghaladhatná a 400 milliárd forintot is. 400 milliárd forintnyi tőkehiány pedig (anyabanki tőkepótlás vagy állami beavatkozás hiányában) 3500-4000 milliárd forintnyi hitellehetőségtől fosztja meg a magyar gazdaságot.

A kormány és a bankszövetség november elején kötött egyezséget arról, hogy a devizahitelezéssel kapcsolatos feladatokat a Nemzetgazdasági Minisztérium, a PSZÁF és a Magyar Bankszövetség egymással egyeztetve, a bankszövetség szakmai javaslatára alapozva oldja meg.A vezető beosztásúaknak kedvez a kormány

A főnököknek lesz jó?

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnöke nem kételkedik a segítő szándékban, szerinte azonban több komoly dilemmát is felvet a bejelentés. „Először is erősen kérdéses, hogy a jelenlegi nulla növekedés és jelentős versenyképességi problémák mellett van-e egyáltalán realitása az egésznek, nem egyértelmű, hogy van-e elég forrás egy ilyen programhoz” – mondta az Indexnek.

Hozzátette, hogy munkajogi problémákat is felvet egy ilyen ötlet, miután ez támogatás, nem hitel. Szerződés híján nincs rendezve, hogy mi történik, ha a munkavállalónak adnak több millió forint támogatást, majd ő kilép utána. Külön kérdéses, hogy ez hogyan illeszkedik a nettó bérek szinten tartásához elvárt nettó béremeléshez.

Mindezekkel együtt ráadásul erős a gyanú, hogy el se fog jutni a támogatni kívánt körhöz. „Valószínű lehet, hogy ebben formában inkább a jobb érdekérvényesítő képességű munkavállalók, azaz a vezetők fogják megkapni vagy megítélni maguknak a támogatást, míg a többiek el se jutnak ilyesmivel a vezérigazgatóig” – érvelt Dávid Ferenc.