Bence
18 °C
32 °C
Index - In English In English Eng

Mit jelent, hogy bóvliba estünk?

2011.11.25. 00:41 Módosítva: 2011.11.25. 01:19
A hitelminősítők huszonegy-huszonnégy fokozatú skáláin még mindig a középmezőny első felében vagyunk, a tizedikről a tizenegyedik helyre estünk. Mégis: ennek a lépésnek részben lélektani hatásai vannak – a még éppen jók közül most kerültünk át a megbízhatatlanok közé –, részben magyar papírok eladását válthatja ki, és így piacgyengüléshez vezethet.

A hitelminősítőknél a bóvlikategória azt jelenti, hogy a minősítő a magas kockázatok miatt a besorolások alapján befektetési döntéseket hozó ügyfeleinek azt mondja: az adott állam, illetve vállalat által kibocsátott kötvényeket nem érdemes, túlságosan rizikós megtartani vagy tovább vásárolni.

A három nagy nemzetközi hitelminősítő, a Moody's, az S&P és a Fitch 21-24 fokozatú skálákon osztályozzák a kibocsátók helyzetét különféle nemzetközi gazdasági, iparági- és országspecifikus szempontok alapján. Mint korábban megírtuk, Magyarországon a hitelminősítők főként a költségvetés állapotát, a hiánycsökkentésre vonatkozó ígéretek tartósságát, a várható gazdasági növekedést, az ország finanszírozási kilátásait és a végtörlesztés bankszektorra gyakorolt hatásait figyelték.

Az egyes besorolásokhoz kilátások is tartoznak, ez lehet semleges, pozitív vagy negatív – ez utóbbi azt valószínűsítik, hogy az adott kategóriából még lejjebb minősíthetnek valakit, míg a pozitív a felminősítést valószínűsíti. Ezek változtatása tehát a besorolás módosításának várható irányait jelzi előre, a besorolás változásáról akkor beszélünk, ha egy kötvénykibocsátó egyik rubrikából a másikba kerül át.

A befektetésre nem ajánlott, spekulatív (bóvli) kategóriába az úgynevezett alacsony középminőségű besorolás elvesztésével kerül egy ország, akkor, amikor a skála 10. helyéről a 11. helyére lép.

Mint látszik, ennél még jócskán van lejjebb is, első ránézésre nem is tűnik jelentősnek a változás. Valójában és kissé leegyszerűsítve azonban azt mondhatjuk: ez egy olyan töréspont, ahol a még éppen jónak mondható befektetési célpontoktól elválnak a rosszak.

 Moody’s  S&P  Fitch  Üzenet
Aaa AAA AAA Legjobb minősítés
Aa1 AA+ AA+ Jó minősítés
Aa2 AA AA
Aa3 AA- AA-
A1 A+ A+ Jó középminőség
A2 A A
A3 A- A-
Baa1 BBB+ BBB+ Alacsony középminőség
Baa2 BBB BBB
Baa3 BBB- BBB-
 Ba1  BB+  BB+  Befektetésre nem ajánlott, spekulatív (bóvli)
Ba2 BB BB
Ba3 BB- BB-
B1 B+ B+ Erősen spakulatív
B2 B B
B3 B- B-
Caa1 CCC+ CCC Kevés az esély a visszafizetésre
Caa2 CCC
Caa3 CCC-
Ca C+
C CC
- D DDD Fizetésképtelen
DD
D

A szétválásnak nemcsak lélektani hatásai vannak. Bizonyos kötvényalap-kezelők nem vehetnek, illetve nem tarthatnak olyan papírokat, melyek osztályzata az alacsony középminőségű szint alatt van. Másrészt a drasztikusabb lépésekhez, a spekulatív kategóriába sorolt eszközök erőteljes eladásához a legtöbb alapkezelő szabályzata szerint legalább két hitelminősítőnek kell erre a szintre vágnia az osztályzatot.

Hogyan tovább Magyarország?

A kettős leminősítés nálunk még nem történt meg, most csak a Moody'snál kerültünk bóvliba. De a másik két intézet valamelyike is lejjebb sorolhat bennünket a közeljövőben (igaz, az S&P épp most közölte: felfüggeszti az ország felülvizsgálatát, és az IMF-tárgyalásoktól függően, 2012 februárjában dönt az ország besorolásáról). Egyfelől azért, mert a minősítők általában egyszerre, néhány nap eltéréssel mozdulnak egy irányba. Különösen olyan esetekben igaz ez – és ilyen a mostani is –, mert mindkét másik cégnél negatív kilátásunk van, amitől önmagában is várható a leminősítés.

A mostani S&P-lépés hatása várhatóan mérsékelt marad, főként azért, mert a piac már nagyrészt beárazta a lépést. Ez tükrözi a forint mélyrepülése, hiszen bő három hét alatt közel 20 forintot gyengült az euróhoz képest, illetve a csődkockázatot jelző cds-árazás is mintegy ötödével emelkedett.

A hazai részvényalapokat sem rázná meg nagyon a leminősítés. A Portfolio.hu elemzése szerint a nálunk befektető részvényportfolió-menedzserek sok bóvliban lévő ország cégeinek részvényeit tartják a befektetési alapjaikban – bár a legtöbb ilyen országnak van nemzetközi védőhálója, vagy az IMF, vagy az EKB, vagy az eurósánc, míg mi csak most kezdjük az IMF visszacsalogatását –, ráadásul a piaci szereplőknek általában fontosabb az adott vállalat teljesítménye az egyes országok költségvetési és általános gazdasági állapotánál.

Szintén nem várható, hogy a befektetők megpróbálnak a magyar kötvényektől tömegesen megszabadulni. Az elemzés idézi Tóth Gyulát, az UniCredit európai feltörekvő piaci stratégáját, aki szerint a magyar államkötvényeket tartó alapok fektethetnek bóvli besorolású papírokba (igaz, csak korlátozott mennyiségben), attól a besorolástól pedig, ahol már tényleg nem vásárolnak (ahol már kicsi az esély a befektetés megtérülésére az adott állam fizetőképességi problémái miatt), legalább 5-6 fokozattal távolabb vagyunk.

A Portfolió azt is megállapítja: aki félt a leminősítéstől, vagy túlzottan kockázatosnak találta a hazai kötvénypiacot, már hónapokkal ezelőtt elkezdte eladni kötvényeit. Ezért feltehető, hogy tömeges eladások most nem indulnak meg.