Nagyobbra fújta az inflációt az adóemelés

A várakozásoknál enyhén magasabbra, 4,3 százalékra emelkedett az infláció az előző havi 3,9 százalékról, a fogyasztói árak 0,7 százalékkal nőttek az előző havihoz. Jelentős mértékben drágultak az üzemanyagok, míg a tartós fogyasztási cikkekért továbbra is kevesebbet kellett fizetni és az átlagosnál kevésbé drágultak a szolgáltatások is, közölte a Központi Statisztikai Hivatal.

Ezen belül az élelmiszerek 1,2 százalékkal drágultak. Növekedett a sertészsiradék (6,8%), az idényáras élelmiszerek – burgonya, friss zöldség, gyümölcs – (6,5%), a sertéshús (2,3%), a tej (1,9%), a baromfihús (1,8%), valamint a kávé és a csokoládé, kakaó (1,3-1,3%) ára. Árcsökkenés volt megfigyelhető a liszt (2,2%) esetében.

Az adóemelés is rásegített

Az üzemanyagok ára 3,4 százalékkal nőtt, részben a gázolaj jövedéki adójának november 1-jei emelésének  hatására. Az átlagosnál nagyobb mértékben emelkedett a szeszes italok, dohányáruk ára is (1,2%), amihez szintén hozzájárult a jövedéki adó november 1-jei emelése.

A ruházkodási cikkek árai az átlaggal megegyezően növekedtek (0,7%), míg a háztartási energia átlag alatt drágult (0,5%).

A forintgyengülés ellenére a tartós fogyasztási cikkek árai 0,1%-kal, míg a szolgáltatások árai 0,2%-kal csökkentek, ami arra utal, hogy a forint gyengülése csak igen korlátozottan jelenhetett meg az inflációban. 12 hónap alatt, 2010. novemberhez viszonyítva.

Egy év alatt jelentősen nőtt a cukor (42,4%), a margarin (24,4%), a sertészsiradék (18,6%), a kávé (16,4%), a liszt (13,3%), a csokoládé, kakaó (10,1%), a péksütemények (9,9%), a tej (8,8%) és a kenyér (6,5%) ára.

Drágult az energia

Szintén átlag felett, 6,3 százalékkal nőtt a háztartási energia ára, ezen belül a palackos gázé 14,7 százalékkal, a távfűtésé 9,1 százalékkal, a vezetékes gázé 5,6 százalékkal. A ruházkodási cikkekért átlagosan 3,4 százalékkal kellett többet fizetni, mint egy évvel ezelőtt. A csatornadíj 10, a szemétszállítás 6,4, a vízdíj 4,3 százalékkal drágult.

Az EU 27 tagországában 2011. októberben a fogyasztói árak – az előzetes harmonizált adatok szerint – átlagosan 3,4 százalékkal voltak magasabbak, mint 2010. októberben. A legkisebb áremelkedést Svédországban (1,1%) és Írországban (1,5%), a legnagyobbat az Egyesült Királyságban (5,0%) és Észtországban (4,7%) mérték.

A gyenge forint kockázat

„2012 elején 5 százalék fölé ugorhat az infláció, azonban az év során fokozatosan enyhülhet, így a jövő évi átlagos infláció 4,6-4,7 százalék lehet, a forint gyengülése azonban jelentős felfelé mutató kockázatot jelent" - jelezte a KSH jelentését kommentáló elemzésében Suppan Gegely. A Takarékbank elemzője szerint az adóemelések hatásainak kiesésével 2013 második negyedévében elérhetővé válhat a 3 százalékos inflációs cél elérése.

Ennek ellenére az MNB további kamatemelésre kényszerülhet a pénzügyi stabilitási kockázatok, a gyenge forintárfolyam és az igen magas kockázati felárak miatt, így a jövő héten nem kizárt egy újabb kamatemelés, amit részben az IMF-fel folytatott tárgyalások, és a nemzetközi környezet alakulása befolyásolhat. Mindezek mellett az MNB-nek azt is figyelemmel kell követnie, hogy a jövő évi adóemelések esetleges másodkörös hatásai megjelennek-e az várakozások alakulásában.

Karsai Péter a Commerzbank elemzője úgy véli, a forint gyengesége tartós, míg a jövedéki adóemelés egy egyszeri tétel  volt, és mivel a belső fogyasztás nem valószínű, hogy fel fog  pörögni a közeljövőben, ezért elméletileg a pénzromlás mértéke  kordában tartható lesz. Tehát volna esély arra, hogy ne szigorítson  jövő kedden az MNB.

„Csakhogy a külső gazdasági környezet  bizonytalan, nem szárad még a tinta az IMF megállapodáson sem,  így könnyen lehet, hogy mégis emelés lesz egy hét múlva. A kedd reggel 306 körül indul a kereskedés, 303 és 307 közötti kereskedési sáv tűnik valószínűnek" - írta elemzésében Karsai.