Korlátozzák a Költségvetési Tanács vétójogát

Felpuhítaná a Költségvetési Tanács vétójogát a büdzsé elfogadásában az a módosító javaslat, amit az Országgyűlés Gazdasági és informatikai bizottsága nyújtott be kedden a pénzügyi stabilitásról szóló törvénytervezethez.

Az új javaslat kiemelné az államadósságot és a költségvetési hiányt a többi mérlegelési szempont közül, ezek esetében a korábbi, szigorúbb szabályok maradnának érvényben - magát a törvényt és a korrigálására született módosító indítványt is visszadobhatja a tanács, ha úgy látja, hogy megsértik az alaptörvény rendelkezéseit.

A többi szempont esetében ugyanakkor bár a tanács továbbra is visszadobhatja a beterjesztett költségvetési törvényjavaslatot, aminek korrigálására így módosító indítványt kell beterjeszteni, ezt azonban már nem kell elküldeni véleményezésre a testületnek - így végül olyan költségvetést is elfogadhat a parlament, ami nem tesz eleget a tanács elvárásainak.

Ezen kívül az a rendelkezés is kikerülne a szabályozásból, ami a tanács előzetes egyetértéséhez kötötte volna a zárószavazást minden olyan módosító indítványról, ami megváltoztatja a költségvetés fő számait, és a módosítás értelmében a korábbi négy helyett évente csak kétszer mond véleményt a tanács a költségvetésről.

Rogán Antal bizottsági elnök tegnap az MTI szerint azzal indokolta a Tanács vétójogát, hogy a testület az alaptörvénnyel ellentétben álló költségvetés esetén a tanács kvázi alkotmánybíróságként jár el.

A Költségvetési Tanács három tagja Járai Zsigmond, az államfő által kinevezett elnök, Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke és Simor András jegybankelnök. A Költségvetési Tanács az idei évtől működik jelenlegi formájában, miután tavaly decemberben az Országgyűlés olyan törvényi módosításokat fogadott el, melyek megszüntették a korábbi, független elemzői gárdával rendelkező intézményt. Azóta a tanács három - díjazás nélkül dolgozó - tagból áll.