Borúlátóbbak a kormánynál a gazdaságkutatók

2011.12.16. 09:02

A kormány által jelzett 0,5 százalékosnál is gyengébb növekedést várnak jövőre a gazdaságkutatók csütörtök este közölt előrejelzéseikben.

A Kopint-Tárki 0,3 százalékos gazdasági növekedést, a Pénzügykutató 0,7 százalékos visszaesést, a GKI Gazdaságkutató 1,5 százalékos GDP csökkenést prognosztizál jövőre. A Századvég Gazdaságkutató szerint jövőre 0,4 százalékkal nő a GDP.

Míg a kormány a háztartások fogyasztásának növekedésével számol, az minden gazdaságkutató szerint visszaesik jövőre: a Kopint-Tárki szerint 1,0 százalékkal, a Pénzügykutató várakozása 1,4, a GKI előrejelzése 3,5 százalék. A Századvég 1,3 százalékos visszaesést vár.

A beruházások jövő évi alakulásában nem egységesek a gazdaságkutatók: a Pénzügykutató szerint az idei szinten maradnak a beruházások, a GKI 4,0 százalékos, a Kopint-Tárki 5,0 százalékos visszaesést vár, a Századvég jövőre 3,5 százalékos csökkenéssel számol.

A nettó reálkeresetek a Kopint-Tárki szerint jövőre 1,5 százalékkal csökkennek, a Pénzügykutató 3,3 százalékos, a GKI 3,5 százalékos zsugorodást vár. Ebben az évben a nettó reálkeresetek 1,5-2,0 százalékkal nőnek. A munkanélküliségi ráta jövő évi alakulásban viszonylag egységesek a gazdaságkutatók, előrejelzésük 10,9-11,0 százalék. A konjunktúrakutató intézetek 290, illetve 300 forintos átlagos euró árfolyamot várnak 2012-re, a kormány 299 forintos árfolyammal számol.

A GDP arányos államháztartási hiány jövő évi alakulására a GKI prognózisa szerint 2,9 százalék, ami a kormány által vállalt 2,5 százalékos hiányt közelíti.

„A változó törvényi szabályozás szinte lehetetlenné teszi a gazdasági prognózis készítését" - mondta Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója. Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke a jogbiztonság és a kiszámíthatóság hiányát emelte ki, úgy vélte elfordulhatnak a befektetők Magyarországtól, ami alááshatja a növekedést.

Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató főmunkatársa a nemzetgazdasági miniszter csütörtöki bejelentésére reagált, miszerint a munkaadók magánnyugdíj-pénztári befizetéseit a kormány átirányítja az állami nyugdíjrendszerbe. "Konfiskálással nem lehet tartós egyensúlyt teremteni" - hangsúlyozta a kutató.