Bóvliba vágta Magyarországot az S&P

Szerda este a Standard & Poor's a befektetésre nem ajánlott bóvli (spkeulatív) kategóriába sorolta a magyar adósságbesorolást. Szintén szerdán jött hír arról is, hogy a Fitch hitelminősítő két kategóriával sorolná le az országot. A hírre az euró 303 forint környékéről rövid időn belül 306 forint fölé drágult, magasabbra, mint kedd reggel, a 0,5 százalékpontos jegybanki kamatemelés előtt volt.

Az S&P-nél az új magyar adósságbesorolás BB+, továbbra is a leminősítést valószínűsítű negatív kilátással. Magyarországnak most ugyanolyan a besorolása, mint Indonéziának, Azerbajdzsánnak, de ebbe a kategóriába tartozik Uruguay és két unió állam, Lettország és Románia is (igaz, közülük csak mi vagyunk negatív figyelőlistán).

Tudta a kormány

Egy neve elhallgatását kérő banki elemző szerint a lépés nem lephette meg a kormányt. „Az S&P világossá tette, hogy rövid távon dönt a magyar besorolásról, és azt is, hogy milyen szempontok alapján hozza meg a döntését. Egyértelmű volt, hogy az IMF-tárgyalások alakulásától függ a lépése, így a tárgyalások múlt heti megszakadása után nem lehet csodálkozni ezen”.

A szakértő szerint gazdaságpolitikai változások nem várhatók, épp azért, mert a kormány eddig is a következmények ismeretében tette meg a lépéseit. Szerinte nagyobb kérdés az, hogy a bóvliba sorolásunk hatásai – amik szerint nem az év hátralévő tíz napjában, hanem januárban jelentkeznek, amikor akár eddigi 317,9 forintos történelmi csúcsa fölé drágulhat az euró – indítanak-e el változást a politikai struktúrában. Részletesebb elemzői reakció itt olvasható >>

Gyengül a kiszámíthatóság

A hitelminősítő indoklása szerint „tovább gyengül a magyar gazdaságpolitika kiszámíthatósága, ez pedig rontja Magyarország középtávú növekedési kilátásait”. Ez a gyengülés szerintük részben olyan hivatalos lépések miatt van, amelyek „felvethetnek kérdéseket a felügyelő intézmények függetlenségéről, és bonyolítják a befektetők működési környezetét”.

A hitelminősítő felidézi, hogy miután tavaly módosult az MNB monetáris tanácsi tagjainak kinevezési eljárása, a hatóságok legutóbb olyan törvényjavaslatot terjesztettek elő, amely a Standard & Poor's megítélése szerint „még inkább kikezdheti” a jegybank függetlenségét.

Moody's			S&P			Fitch
			AA	Csehország (stabil)
A1	Szlovákia (stabil); Csehország (stabil)		A+	Szlovákia (pozitív)		A+	Csehország (pozitív); Szlovákia (stabil)
A2	Lengyelország (stabil)		A	Lengyelország (stabil)		A
A3			A-			A-	Lengyelország (sabil)
Baa1			BBB+			BBB+
Baa2	Bulgária (stabil)		BBB	Bulgária (stabil)		BBB
Baa3	Horvátország (stabil); Románia (stabil)		BBB-	Horvátország (negatív)		BBB-	Magyarország (negatív kilátással); Horvátország (negatív);Bulgária (pozitív); Románia (stabil)
Ba1	Magyarország (negatív kilátással)		BB+	Magyarország (negatív kilátással); Románia (stabil)		BB+
Ba2			BB			BB
Ba3			BB-			BB-
B1			B+			B+

Becslések szerint a teljes államadósság nagyjából fele külföldi devizában van, ami szerintünk igen érzékennyé teszi az adósságterhet a valutaárfolyam ingadozásaira. Másik potenciálisan kockázatos területet jelentenek a belföldi privát szektor, jórészt a magyar háztartások devizahitelei. A külföldi devizákhoz kapcsolódó kötelezettségek nagy mértéke véleményünk szerint korlátozza Magyarország pénzügyi rugalmasságát.

Elintézték a gazdaságot

A Standard & Poor's közölte: véleménye szerint az elmúlt egy évben hozott intézkedések – amelyek több szolgáltatási szektort érintenek – hátráltathatják a gazdasági növekedést azáltal, hogy csökkentik a bankok hitelezési, illetve a vállalatok beruházási készségét, idézett az indoklásból az MTI. Az S&P szerint különösen a távközlési, energiaipari, pénzügyi és kiskereskedelmi szektorokra kirótt átmeneti adók gyakorolhatnak nyomást rövid távon a beruházásokra és a munkahelyteremtésre.

„A negatív kilátás azt az álláspontunkat tükrözi, hogy a jövő évben legalább egy a háromhoz az esélye egy újabb leértékelésnek, ha azt látjuk, hogy Magyarország fiskális vagy külső teljesítménye romlik, és ez újabb adósságterheket eredményez. Úgy hisszük, hogy a magyar gazdaság továbbra is érzékeny azokra a külső megrázkódtatásokra, amelyek például lényeges csökkenést idézhetnek elő a külföldi befektetők államkötvény-állományában, olyan negatív költségvetési hatásokat idézve elő, amelyek befolyással lennének a gazdasági teljesítményre, és negatívan hatnának az államadósság alakulására” – olvasható a közleményben.

Ha a kormány arra használná jelentős parlamenti többségét, hogy a befektetéseket bátorító szabályozást hozzon létre, miközben végrehajtja strukturális reformprogramját, a Széll Kálmán-tervet, „arra számítunk, hogy a besorolásra nehezedő nyomás elmúlhat, vagy akár visszájára is fordulhat” – adott iránymutatást az S&P, mit kellene tenni.

A cég által szerda este Londonban bejelentett lépés nyomán a magyar szuverén adósbesorolást immár két nemzetközi hitelminősítő tartja nyilván befektetésre nem ajánlott kategóriában: a múlt hónapban a Moody's Investors Service is a bóvliba sorolta le Magyarországot.

A leminősítés azt jelenti, hogy a költségvetés hiányát finanszírozó állampapír-vásárlók számára mérvadó cégek közül már csak a Fitch tartja vállalható kockázatúnak azt, hogy a befektetők a magyar államnak kölcsönözzenek. Igaz, a Fitchről is épp szerdán jelent meg a hír, hogy a kormányt állítólag már tájékoztatta arról: két fokozattal leminősítő, tehát a spekulatív kategóriának egyből a második vonalába sorolja Magyarországot.

Orbán megjósolta

Az S&P döntése azért is aggasztó, mert bizonyos kötvényalap-kezelők nem vehetnek, illetve nem tarthatnak olyan papírokat, amelyek osztályzata befektetésre nem ajánlott szinten áll. Ha egy hitelminősítőnél bóvli valaki, az még csak azt jelenti, hogy nem vehetnek a papírjából, ha kettőnél, az viszont azt, hogy el kell adniuk a meglévő állományt is. Különösen, hogy a kettőből a legnagyobb, az S&P az egyik – kormányzati körökben máig nem cáfolt pletykák szerint november 17-én is azért fordult kutyafuttában a kormány az IMF-hez, mert hírét vette, hogy küszöbön áll az S&P döntése, hogy a magyar adósságot bóvliba sorolja le.

A döntés komoly nehézségeket okozhat a magyar állampapírpiacon, és gyengítheti a forintot is. A kormányzati kommunikációban ismét elővehetik a Magyarország elleni újabb spekulációs támadásról szóló szlogeneket – ráadásul Orbán Viktor három hete meg is jósolt decemberre egy ilyen „támadást”. A kormányfő szavait az elemzők többsége már akkor úgy értékelte, hogy Orbán újabb leminősítésre készül – ebből akár már egy olyan forgatókönyv is összerakható, hogy a miniszterelnök tudta, lesznek az előzetes tárgyaláson olyan sarkalatos véleménykülönbségek, amelyek miatt az megszakad.

A különút ára

Mint ismert, a Moody's leminősítéséről hozott november végi döntése után az S&P és a Fitch is azt közölte, megvárja a magyar osztályzat felülvizsgálatával az IMF-tárgyalások végét.

Csakhogy az IMF–EU-hitelszerződésről szóló előzetes tárgyalások a múlt héten váratlanul megszakadtak, miután feloldhatatlannak tűnő ellentét alakult ki a kormány és az Európai Bizottság között részben az MNB függetlenségét veszélyeztető jegybanktörvény, részben a pénzügyi stabilitási törvény tervezete miatt. Erre adott reakció lehet az S&P mostani lépése.