Elhalaszthatják az IMF-tárgyalást

Nagy az esély arra, hogy a nemzetközi szervezetek elhalasztják a formális tárgyalások elindítását, ha a parlamenti képviselők jövő héten a jelenlegi formájában fogadják el a jegybanktörvényt, vetítik előre péntek reggeli kommentárjukban a BNP Paribas londoni elemzői. Egyre bonyolultabbá válik az IMF-megállapodás ügye, ezt pedig nem igen szokták értékelni a befektetők.

Az ünnepek előtti napokban nyugodt kereskedés zajlott a legtöbb feltörekvő piacon, kivéve Magyarországot. Az S&P szerda esti döntése, melyben befektetésre nem ajánlott kategóriába sorolta a magyar államadósságot, eladói nyomást fejtett ki a magyar eszközök piacán - idézik fel a BNP Paribas közgazdászai, akik szerint a leminősítés is arra utal: minél előbb szükség van egy IMF-megállapodásra. Ez azonban kérdéses, miután a kormány kitart a sokat támadott új jegybanktörvény mellett - teszik hozzá a szakértők.

Várhatóan jövő héten szavaz a Parlament az új jegybanktörvényről, amit az EKB tegnap is kritizált, annak ellenére, hogy a 15 általa jelzett módosításból 13 már megvalósult. Úgy gondoljuk, hogy nagy esély van arra, hogy elhalasztják az IMF-megállapodással kapcsolatos formális tárgyalások elindítását a nemzetközi szervezetek, ha a törvényt ebben a formában fogadják el a képviselők, fogalmaznak.

Ha a kormánynak nem sikerül megállapodni az IMF hitelkeretéről, akkor a kormány a jegybanki devizatartalékokhoz nyúlhat. Ez azonban önmagában nem elegendő ahhoz, hogy fedezze Magyarország rövid távú külső adósságát és a külföldi befektetők magyar államkötvény eladásait, vetítik előre a BNP elemzői. A londoni szakértők ezért fokozott óvatosságra intenek a magyar eszközöket illetően.

Az elmúlt napokban többször is napvilágot látott olyan sajtóértesülés, miszerint a kormány a devizatartalékokhoz akar hozzányúlni. Csütörtök esti hírek szerint adott esetben ötmilliárd eurót használna a kormány a likviditás biztosítására.

Emlékezetes, tegnap este még bizonytalanabbá vált a nemzetközi szervezetekkel történő tárgyalások folytatása, illetve a hivatalos, formális egyeztetések elindulása. Szűcs Tamás, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője ugyanis csütörtök esti közleményében úgy fogalmazott, hogy "egyelőre nem született döntés arról, hogy folytatódnak-e, és ha igen, akkor mikor folytatódnak a megbeszélések a magyar kormánnyal akár formális, akár informális keretek között az EU-tól és az IMF-től kért esetleges pénzügyi segítségre vonatkozóan".

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter csütörtökön még azt mondta, hogy Magyarországnak továbbra is szüksége van egy pénzügyi védőhálóra, a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval (EU) január első felében kezdődnek a hivatalos tárgyalások, amelyekhez a kormány nagy reményeket fűz.

Közben az is nyilvánvalóvá vált tegnap, hogy jelentős különbségek vannak a magyar kormány és a nemzetközi szervezetek elvárásai között. A miniszterelnök egy tegnap esti interjúban elárulta, hogy elutasító választ küldött az Európai Bizottság elnökének, aki korábban arra szólította fel Orbán Viktort, hogy vonja vissza az új jegybanktörvényt és a stabilitási törvényt. A kormányfő egyébként tegnap az IMF-megállapodással kapcsolatban jelezte: az ország áll a lábán, akkor is, ha nem állapodunk meg, hiszen a pénzpiac továbbra is nyitva áll.

Elemzők ezzel kapcsolatban felhívták a figyelmet, az IMF-től nagyjából fele olyan olcsón kaphatunk pénzt, mint a piacról, a befektetők ugyanis ilyen kockázatok mellett megkérik az árát a finanszírozásnak. Ha a feltörekvő piacok népszerűsége csökken jövőre a befektetők körében, és a magyar papírokat is elkezdik eladni, önmagában is nehéz helyzetet teremt, IMF-megállapodás nélkül pedig katasztrofális következménye lehet, Magyarország akár teljesen el is záródhat a piaci finanszírozástól.