Hortenzia, Gergő
8 °C
17 °C
Index - In English In English Eng

Pattannak a húrok az állampapírpiacon

2012.01.04. 13:23 Módosítva: 2012.01.04. 13:41

A mai forintzuhanással párhuzamosan rohamos tempóban folytatódott az állampapírok hozamának emelkedése is: a tízéves lejáratú kötvények hozama a korábbi hónapok 7-8 százaléka után átlépte a 10,7 százalékos szintet is, de az 5 és a 3 éves kötvényhozam is majdnem fél százalékpontot ugrott délelőtt. A kötvényhozamok ennél magasabban csak 2009 áprilisában jártak.

Az ÁKK a mai csereaukción egyetlen ajánlatot sem fogadott el a magas hozamelvárások miatt. Az aukción két, 2013-ban lejáró kötvényt lehetett volna új 10 évesre cserélni, azonban az 5-5 milliárd forintért meghirdetett két cserére érkező 13 milliárd forintos ajánlatot teljes egészében elutasította az államadósság-kezelő.

Pánikhangulat hajtja felfelé

„Úgy tűnik elpattantak a húrok az állampapírok piacán, nem lehet olyan szintet mondani, ahonnan biztosan visszafordulnak a hozamok" - mondta az Indexnek Suppan Gergely, a Takarékban senior elemzője.

„A gyors emelkedés a pánikhangulatnak köszönhető, annak folytatódását a gazdasági alapok már nem indokolják. Ez egy jó beszállási pontnak tűnik, de rövidtávon elsősorban a hangulat határozza meg, hogy a befektetők mennyire keresik a magyar papírokat" - mondta Suppan.

Egyelőre nem fogy el a pénzünk

Ugyanakkor attól nem kell tartani, hogy a mostani emelkedés miatt rövidtávon finanszírozási problémái akadnának a magyar államnak: az állampapírok átlagos lejárata több mint négy év, az államot pedig csak a kibocsátási aukción kialakuló hozamok érintik közvetlenül.

A mostani hozamemelkedés azt jelenti, hogy a befektetők egyre magasabb hazamért hajlandóak csak megvenni egymástól a papírokat. Az állam által fizetett hozam ugyanakkor csak egyszer, az aukción kerül megállapításra, így a lejáratkor a másodpiaci hozamok alakulásától függetlenül ennyit fizet az állam.

Hosszabb távon érezhetjük meg

Az, hogy a papírok átlagos lejárata több mint négy év, azt jelenti, hogy az államnak még akkor sem lesz jelentős problémája rövidtávon, ha pár aukción a mostani rekordmagas hozamért képes csak eladni a papírokat. Másrészt a viszonylag magas tartalékoknak köszönhetően azt is megteheti, hogy a soron következő egy-két aukciót egyszerűen törli.

„A probléma inkább az, hogy a hozamemelkedés okai nem állnak helyre egyik hónapról a másikra" - mondta Suppan Gergely. Ekkor pedig ahogy egyre több aukción kéne magasabb hozamot fizetni, előbb-utóbb jelentősen nőnének az állam kamatterhei - ami pedig tovább csökkentené a költségvetés által másra elkölthető összeget.

IMF-re várva

Elemzők szerint a hozamok emelkedésének a hátterében is az áll, hogy a piac bizonytalan Magyarország IMF-hitelek nélküli finanszírozhatóságában. A Commerzbank elemzői szerint ez valószínűleg csak az első benyomás arról, hogy mi fog történni, ha a magyar kormány nem enged a nemzetközi együttműködés kérdésében - írja az MTI. A cég szerint az IMF-védőháló „egyre valószínűtlenebbnek tűnik", tekintettel „a kormány makacs hozzáállására".

Ez utóbbi kérdésben mindazonáltal megoszlanak a citybeli vélemények. A JP Morgan közgazdászai a jegybanktörvény elfogadása után közölték, változatlanul azt várják, hogy Magyarország megállapodásra jut egy elővigyázatossági jellegű készenléti programról, azonban azt is valószínűnek nevezték, hogy az egyezség megkötése 2012 második negyedéig késni fog.

A City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja, a Barclays Capital közgazdászai az MTI szerint azt közölték: lehetségesnek tartják, hogy az IMF/EU-programról szóló megállapodás a magyar piaci árfolyamok még további jelentős esésének hatására jön csak létre. A ház szerint várhatóan folytatódik a magyar piacokra nehezedő nyomás, mivel a kormány „korlátozott rugalmasságot" mutat a valutaalappal és az EU-val szemben, és ez felveti annak a kilátását is, hogy elhúzódnak a tárgyalások egy majdani új - „akár elővigyázatossági, akár másféle" - hitelprogramról.