Tekla
7 °C
19 °C

Ezért fél a kormány az IMF-től

Portfolio
2012.01.05. 07:41

Alaposan felforgathatja a kormány gazdaságpolitikáját az új EU/IMF-hitelmegállapodás. Bár most úgy tűnhet, hogy Brüsszel az előzetes tárgyalások kapcsán csak az uniós jognak való megfelelés miatt emelte fel hangját, a tapasztalatok azt mutatják, egy elővigyázatosságiként használt hitelkeretnek is igen kiterjedt és részletes feltételei lehetnek, a szervezetek a hitelprogramért cserébe szinte még a szőnyeg alá is benéznek.

Mint Romániában

Románia IMF-megállapodása több szempontból is érdekes a magyar tárgyalásokra nézve. Először is, mert viszonylag friss, 2011 márciusában bólintott rá a valutaalap igazgatótanácsa. Így ez akár relevánsabb példa lehet, mint a 2008-2009-ben több ország által hasonlóan igénybe vett csomagok, mivel azóta új válság eszkalálódott, és a gazdasági kilátások is mások. Hasonlóság, hogy a válság kitörése óta ez a második IMF-hitelvonal, amit Románia igénybe vesz, ez így lenne Magyarország esetében is. Ráadásul úgy tűnik, típusra is hasonló hitelcsomagot kaphat Magyarország is.

Az igényelt összeg kapcsán is lehet hasonlóság, Románia az IMF/EU/Világbank hármastól összesen 5 milliárd euró keretet kapott, ami az idei devizafinanszírozási igényt tekintve Magyarországnál is reális lehet, bár több elemző úgy véli, inkább két évnyi összeg lenne irányadó. Nem utolsó sorban pedig a hitelvonal igénylésének legfőbb eredeti célja is egyező: elősegíteni a gazdasági növekedést. Matolcsy György tavaly novemberben beszélt erről.

Nem ilyet szeretnénk

A magyar kormány láthatóan nem ilyen csomagot szeretne. Orbán Viktor az IMF-együttműködés újraélesztésének bejelentése után elmondta, olyan megállapodást szeretnének a valutaalappal, amely mellett a szabad kezek politikáját nem kell feladni. A magyar delegáció vezetője, Fellegi Tamás pedig a rugalmasabb hitelformát szokta emlegetni (precautionary liquidity line - PLL). Az olyan hitelkeret azonban, amelyek futamideje alatt szinte minimális az ellenőrzés, olyan országok kapják az IMF-től, amelyek erős és meggyőző gazdasági háttérrel rendelkeznek, és eleget tesznek a magas bemeneti minősítésnek. Az IMF részéről pedig eldőlt, hogy csak a szigorúbb feltételű hitelkeretet kaphatja Magyarország, olyat, mint 2008-ban. Arról dönthet a kormány, hogy nem hívunk le belőle összeget, és így elővigyázatossági hitelkeretként fogható fel.

Sok mindent kérhetnek

Az IMF programok felülvizsgálata kapcsán leggyakrabban elhangzó tényező a költségvetési hiánycél, e mögött azonban nyilván sokkal több feltétel áll. Románia esetében például fiskális, monetáris és főleg strukturális feltételek is társultak.

Most minden a jegybanki és stabilitási törvényről szól, ennyiben azonban nem merülnek ki a hitelmegállapodás feltételei. Ezek még csak a tárgyalóasztalhoz ülés feltételei, a megállapodás viszont további bőséges és részletes feltételekkel valósulhat meg.

A fő makrogazdasági célszámokon kívül a problémás területeket külön monitorozza az IMF és az unió. Románia esetében például tételesen megjelölték, hogy a központi kormányzatnak és a helyi önkormányzatoknak hogy kell csökkenteniük 90 napon túli fizetési hátralékaikat. Bérköltség kontrollt írtak elő a közszférában. A beruházások hatékonyságának növelése érdekében munkacsoportot hozattak létre, ami a következő 3-5 évben vizsgálja a fő projekteket és jelent róluk, elkerülendő a csúszásokat. A pénzügyminisztériumnak pedig jelentenie kell, ha ez mégis előfordulna, akár időbeli, akár költség értelemben. Párhuzamot vonva akár elképzelhető, hogy Brüsszel a magyar Költségvetési Tanács eredeti funkcióinak visszaállítását is kérné.

Különösen részletesen fogalmazott Brüsszel az állami vállalatok gazdálkodásával kapcsolatos feltételekről. Tavaly tavasszal kiderült ugyanis, hogy csak fenntartásokkal tudja elfogadni a román költségvetést az unió statisztikai hivatala az állami vállalatok elszámolásának bizonytalansága miatt. Az ügyben stratégiai és technikai segítséget is nyújt az unió Romániának, rendszerfejlesztést az egyszerűbb és átláthatóbb költségvetési elszámolás miatt, ugyanakkor az egyes vállalatok működésébe a menedzsment jelölésén, privatizációs és merger terveken keresztül a működési költségvetés, beszállítói tartozásokon át széles területen beleszólt.

A hitelmegállapodás nem hagyta érintetlenül a lakossági adósok helyzetét sem. A szervezetek a román kormány ígéretét vették, hogy tartózkodni fog az olyan lépésektől, ami az adósokat a törlesztését elhagyására buzdítja (pl. egyéni csőd intézménye).

Az energiapiac terén nyitást és liberalizációt sürgettek. A hatósági árszabályozás és a határokon átnyúló kereskedés jogi és fizikai akadályainak mielőbbi lebontását illetve egy független, erős energiapiaci felügyeletet létrehozását írta elő néhány hónapon belül.

Az egyes állami vasúttársaságokra külön-külön írtak elő infrastrukturális, szállítási és szabályozási változásokat. Nyitni kell a kiskereskedelemben is: el kell törölni az üzletek nyitását korlátozó szabályokat. A munkaerőpiacra vonatkozóan is kapott ajánlásokat a román kormány.

Közbeszól a politika

Románia első IMF-hitelprogramja nem volt zökkenőmentes, sőt egyszer be is fagyasztotta azt az IMF. Ez a most is érvényben lévő, második programra már nem jellemző. A félévenkénti felülvizsgálatok rendben lezárulnak, a hiánycél jó úton halad a teljesülés felé, a cél, hogy 2012 végére kikerüljön az ország a túlzott deficit eljárás alól. A második hitelprogram utáni időszakban indult javulásnak Románia megítélése. Ez tükröződött például abban, hogy tavaly nyáron a Fitch befektetési kategóriába emelte a román adósságok besorolását. Így egyébként jelenleg e téren jobban áll, mint hazánk, hiszen míg Románia két hitelminősítőnél, Magyarország csak egynél van ilyen besorolásban.

Az első IMF-program idején, 2009 őszén megbukott a román kormány, eközben többször sikertelenül próbálkoztak engedményt kérni a hiánycélból az IMF-től. Az új kormányt is csak többszöri nekifutásra sikerült felállítani, az IMF és az EU pedig már nem látta, ki és mennyire lesz elkötelezett a hitelprogram iránt, így befagyasztották azt. Csak hónapokkal később nyitották meg újra, amikor az új kormány megalakult. 2010 tavaszán Dominique Strauss-Kahn, az IMF akkori vezérigazgatója még személyesen is elutazott Bukarestbe, hogy jobb belátásra bírja a kormányt. Mindennek meg is lett az eredménye, 2010-ben drasztikus lépéseket tett a kormány a költségvetés kordában tartására, ezek között szerepelt például a közszféra béreinek csökkentése és az áfa 4 százalékpontos emelése. A továbbiakban hasonló gond nem mutatkozott, amikor pedig 2011 márciusra lejárt az elős IMF-program, a román kormány azonnal folyamodott a másodikért. Hangsúlyozták azonban, hogy az új, kétéves keretből már nem kívánnak lehívni összeget.

A finanszírozás lesz olcsóbb

Nem lett olcsóbb a készenléti hitelcsomag attól, hogy elővigyázatossági - legalábbis Románia igen komoly és a gazdaság széles köreire kiterjedő feltételekkel kapott egy ilyen hitelvonalat. Az elővigyázatossági hitelkeret (P-SBA) ugyanis csak abban különbözik a készenléti hitelkerettől (SBA), hogy alapesetben nem hívnak le belőle összeget.

Ami olcsóbbá válik, az a finanszírozás. Jelenleg Magyarország számára nem csak, hogy olcsóbb lenne az IMF-finanszírozás, mint a piaci forrásbevonás, de az a tapasztalat, hogy már a megállapodás, összeg lehívása nélkül is olyan jótékony a bizalomra, hogy ez önmagában is csökkenti a forrásbevonási költségeket. Az IMF alábbi ábráján például látható, hogy a rugalmas hitelkeretekben részesülő Lengyelország, Macedónia esetén is szignifikánsan estek az állampapírpiaci elvárt hozamok a megállapodás bejelentése után.