Helén
9 °C
23 °C
Index - In English In English Eng

Eredmények

Karácsony Gergely

Ellenzéki Összefogás
50.86%

Tarlós István

FIDESZ-KDNP
44.1%

Hogyan döntsünk a magánnyugdíjról?

2012.01.05. 12:38 Módosítva: 2012.01.05. 19:07

Alábbi cikkünkben tévesen állítjuk

Alábbi cikkünkben tévedésből azt írjuk: a visszalépők nem kaphatják meg az infláció fölötti reálhozamokat, illetve, hogy a visszalépések határideje nincs rögzítve. Egy december végén benyújtott zárószavazás előtti módosító azonban ezen a két ponton átírta a törvényjavaslat eredeti verzióját. Így a tagdíjkifizetések mellett a reálhozamok is felvehetők. A visszalépési szándékot március 31-ig lehet jelezni a magánnyugdíjpénztáraknak. A tévedésért elnézést kérünk, a javított, illetve új információk alapján készült cikkünket ide kattintva olvashatják.

Az év vége előtti utolsó hetekben a kormány több ponton is változtatott a 2010-es, akkor még forradalminak nevezett nyugdíjállamosítás szabályain. A módosítások két alapvető változást hoztak.

Egyrészt kiderült, a kormány nem gondolta komolyan, hogy a pénztártagok valóban szabadon választhatnak az állami és a privát rendszer között. A mintegy 100 ezer maradó ugyanis az eredeti tervek szerint decembertől a kasszájánál vezetett számlájára utalhatta volna 10 százalékra emelt magánpénztári tagdíját (a kormány a befizetéseket 2010 novemberétől 14 hónapra az állami nyugdíjkasszába irányította át). Decemberben azonban kiderült: a havonta összesen mintegy 4 milliárd forintnyi befizetést a kormány továbbra sem engedi át a kasszáknak. Matolcsy György eleinte csupán újabb egy vagy két éves elvonásról beszélt, de még aznap kiderült, hogy soha többé nem kerülhet a pénztári számlákra befizetés, ami lényegében totális államosítást jelent.

Annak, hogy több befizetés soha többé nem érkezhet a kasszáknál vezetett egyéni számlákra, egy másik nagyon fontos következménye is lett. Lényegében hatályát vesztette a 2010-es nyugdíjállamosításról szóló törvény legvitatottabb pontja, miszerint a kasszatagok idén január 1-től az államnak fizetett munkáltatói járulékok után sem lesznek jogosultak semmilyen TB-nyugdíjra. Az új szabály az, hogy a kasszatagság idejére állami résznyugdíj-jár, amit a pénztárban összegyűlt megtakarítás egészíthet ki. Ezzel megszűnt a kasszatagokkal szembeni diszkrimináció, amire hivatkozva számtalan beadvány támadta a nyugdíjállamosítást az Alkotmánybíróságon.

Vissza az államhoz. Megéri?

A fentiek után egy harmadik változtatás is történt. December végén a pénzügyi stabilitási törvényhez benyújtott egységes módosító indítvány ugyanis egy szintén nagyon fontos ponton írta át a nyugdíjpénztári törvényt. Az új szabály szerint minden pénztártag visszaléphet a TB-rendszerbe. A 2010-es visszaléptetéshez képest azonban több különbség is van:

  • időkorlát nélkül lehet dönteni a visszalépésről (legalábbis a törvényben nincs semmilyen határidő feltüntetve),
  • ebből is következik, hogy az átlépés most nem automatikus, tehát a tavalyival ellentétben az kell nyilatkozzon, aki az államot választja (a kormány a nyilatkozattételi kötelezettség irányát tavaly azért változtatta meg, hogy minél nagyobb arányú legyen az “államot választók” tábora),

Bár a törvényjavaslat egy korábbi verziója nem engedte volna a kasszatagoknak a reálhozam felvételét (cikkünkben eredetileg ez az állítás szerepelt), ezt a pontot a parlament később úgy módosította, hogy a reálhozamok felvételére most is legyen lehetőség. A reélhozam mellett a kötelező befizetéseken felüli tagdíjkiegészítések is kevehetők (a pénz az önkéntes pénztári számlára is utalható.)

Aki tehát visszalép, az nem csak a nyugdíjpénztári számláján felhalmozott tőkéjét, hanem az inflációt meghaladó hozamokat is oda kell adja az államnak. Ez az első visszalépési hullámhoz képest jelentősen rosszabb feltételeket jelent. Cserébe minden államot választó visszalépő a kasszatagként eltöltött évei után is teljes értékű állami nyugdíjra számíthat, csakúgy, mint azok, aki egy évvel ezelőtt kerültek az államhoz. Olyan ez, mintha soha nem is létezett volna a magánnyugdíjpénztári-rendszer.

Mi vár arra, aki most is marad?

Aki most is kasszatag marad, annak a pénztártagsága idejére csökkentett TB-nyugdíj jár, az azt megelőző illetve az azt követő időszakra azonban teljes állami nyugdíjat kap majd.

Példa: aki már a privát rendszer indulásakor, tehát 1998-ban pénztártag lett és most megtartja a számláját, az a ‘98-tól 2010 októberéig tartó időszakra kap csökkentett állami járadékot (azért eddig, mert 2010 októberéig érkezhettek a befizetések a magánkasszáknál vezetett számlákra). Az 1998 előtti munkaévekre, illetve a 2010 októberétől a nyugdíjkorhatár eléréséig hátralévő időre már a teljes állami nyugdíj jár.

A kasszatagok az állami résznyugdíjat az egyéni számlájukon a nyugdíjkorhatár eléréséig felhalmozott összeggel tudják majd kiegészíteni, de ne felejtsük el, hogy ide több járulék nem érkezhet. Ez azt jelenti, hogy mindenki csak a mostani tőkéjével illetve a nyugdíjkorhatár eléréséig elért hozamokkal tudja majd kiegészíteni az állami résznyugdíjat. (Illetve ez a számla önkéntes befizetéseket is fogad az új szabályok szerint, erről lejjebb.)

Mit érdemes tenni?

A döntést nehezíti, hogy nem lehet látni a jövőbeli hozamok alakulását, így hozzávetőlegesen sem könnyű megjósolni, hogy a nyugdíjkorhatárig mennyivel nőhet a nyugdíjszámla egyenlege. Ökölszabályok és mindenféle internetes kalkulátorok azért vannak, ezek jó támpontot adhatnak, illetve érdemes lehet mindenkinek a saját nyugdíjpénztárával egyeztetni az ügyben.

Persze az sem biztos, hogy egyáltalán lesz kivel egyeztetni. Az államosítást túlélő pénzügyi intézmények a jelenlegi szabályozás miatt csak veszteségesen tudják működtetni a jelenlegi pénztári rendszert, a szigorú költségkorlátok miatt a mostani százezres tagság kiszolgálása nem tud költséghatékonyan működni.

Jelentős probléma, hogy most nem lehet tudni, hogy a maradók az egyéni számlájukról érkező járadék mellé mekkora állami résznyugdíjra számíthatnak. Az irányadó szabályozás ugyanis még 1997-ben született, de a vegyes nyugdíjrendszerből érkező járandóság pontos aránya egyrészt nem volt rögzítve (csak nagyjából lehetett tudni, hogy ez 75-25 lesz, tehát három állami forintra egy forint pénztári kifizetés jut). Másrészt az 1997-es szabályok eleve csak 2013-tól léptek volna életbe, addigra viszont a nyugdíjszakmában járatos, névtelenséget kérő forrásaink szerint biztosra vehető, hogy a jogszabályt hatályon kívül helyezik, vagy alaposan átírják. Egy bizonytalansági faktor tehát, hogy az új rendszerben hogyan viszonyul majd egymáshoz a kasszából és az államtól érkező nyugdíj aránya a maradó kasszatagok esetén.

Nincs új érv a maradás ellen

A bizonytalanságok ellenére, azok számára, akik tavaly maradtak, az új szabályzás nem ad további érveket a maradás ellen, a visszalépés mellett.

A visszalépésről csak akkor érdemes dönteni, amikor kiderül, hogy az alkalmazhatatlan 2013-as szabályok helyére mi lép, illetve a jelenlegi társadalombiztosítási nyugdíjrendszert leváltani hivatott, már régóta ígérgetett névleges fedezeti rendszer ("egyéni számlás tb", "svéd modell", "NDC") hogyan fog működni. Sok kérdés van, például, hogy a tervezett új rendszer miként ismeri el a szolgálai időt, a járuléktörténetet és a névleges számlák névleges egyenlegéből milyen szabályok mentén fizet - a remények szerint - nem névleges nyugdíjat, mondja egy neve elhallgatását kérő nyugdíjszakértő.

A mostani állás szerint időkorlát nélkül bármikor át lehet lépni az állami rendszerbe, tehát sietni nem kell, és aki marad, az a reálhozamát sem veszíti el. A törvény ráadásul arra is lehetőséget ad, hogy a kasszában lévő megtakarítások mellé önkéntesen újabb pénzeket tegyünk, így a felhalmozott megtakarítás akár jelentősen is növelhető. Az, hogy a befizetett pénzekre milyen szabályok, esetleg adókedvezmények vonatkoznak, egyelőre nem tisztázott, az viszont biztos, hogy a már csak nevében kötelező magánpénztári rendszer lényegében egyre jobban hasonlít az önkéntes nyugdíjpénztári szisztémára.

A két rendszert össze kellene olvasztani, így több pénztár tudna talpon maradni: a kétféle önkéntes befizetést egységesen, egységes intézményi keretek között szabályozva esély lenne a gazdaságos üzemméret (újbóli) kialakulására - mondja a nyugdíjszakértő.