Nem mozdultak rá az önkormányzatok az ebadóra

Az önkormányzatok többségét nem érdekli különösebben az ebadó. Több testület is megvitatta a kérdést, de a bevezetés mellett csak páran döntöttek, írja a Napi Gazdaság.

Nem ugrottak rá tömegével az önkormányzatok az ebrendészeti hozzájárulás bevezetésére. A Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) és a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete (MEOE) ráadásul közös közleményben javasolta az önkormányzatoknak, hogy ne vessék ki az ebadót, mert szerintük az a felelős állattartókat bünteti. A decemberben elfogadott állatvédelmi törvény nyitotta meg annak lehetőségét, hogy az önkormányzatok az ebösszeírás és egyéb, kutyákat érintő intézkedés finanszírozására hozzájárulást szedjenek, évente legfeljebb hatezer, veszélyes kutyák esetében pedig húszezer forintig.

A lap Budapesten nem talált olyan önkormányzatot, amely rendeletet alkotott volna a hozzájárulás kivetésére. Egyedül annak volt nyoma, hogy Soroksár vitára bocsátotta a kérdést, ám a képviselő-testület szinte egyhangúlag szavazta le a kérdést. Sem Újbuda, sem Angyalföld nem bocsátott ki ilyen rendeletet, de a XII. és az V. kerület is inkább a meglévő helyi adók emelésével kíván újabb bevételekhez jutni.

Egy-két város ugyanakkor már december közepén eldöntötte: kell neki az ebadó. Újfehértó, Mindszent és Kaposvár egyaránt a hozzájárulás bevezetése mellett döntött. A legbonyolultabb szabályozást kétségkívül Újfehértó alkotta meg. Házőrző kutya után ezer forintot kell fizetni, veszélyes eb után tízet, hobbiból tartott nem veszélyes kutya után pedig 1,5 ezret. Ha több kutyája is van a gazdának, kutyánként 800 forint a hozzájárulás − veszélyeseket ide nem értve. Ha házőrző kutyát tart valaki, aki egyébként szociális ellátásban részesül, mindössze 500 forintot kell fizetnie egy kutya tartásakor, több állatnál már 800-at kutyánként. Hetven év felett egy kutya tartása ingyenes.

Több önkormányzat fontolóra vette ugyan a kérdést, de vagy elvetette, vagy még nem hozott döntést. Mohácson kétezer forint ebadóra tett javaslatot a polgármester, ám a december közepi testületi ülésen nem döntöttek a kérdésben. Lengyeltóti és Edelény is fontolóra vette a kérdést, rendelettervezet azonban egyelőre nem született. Komlón hatástanulmányt is készítettek, amely szerint a kiadások és bevételek alapján nincs értelme az adót bevezetni.