Koronavírus adatok

2022. jan. 18.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Piroska
-4 °C
5 °C

Vissza a startvonalra

Ez történt a gazdaságban az év 3. hetében

2012.01.22. 08:27
Egy hónapnyi huzavona után úgy tűnik, a kormány hajlandó teljesíteni az EU és az IMF jegybanktörvénnyel és más jogszabályokkal kapcsolatos kéréseit, vagyis hamarosan eljuthatunk oda, ahol december első felében voltunk: időpontot kérhetünk a nemzetközi szervezetektől a tényleges hiteltárgyalásokra. Ha nem kapunk hitelt, komoly bajba juthat az ország, mert már a kormány is úgy számol: nagyjából akkora gigahitelt kell kérnie, mint 2008-ban Gyurcsánynak. Matolcsy Györgyöt és a gazdaságpolitikát egyre erősebben kritizálják, ő egyelőre közleményekben védekezik. Utolsó utáni kör indult a végtörlesztésben.

A héten nagyjából sikerült visszajutni oda, ahonnan elindultunk. Miután az Európai Bizottság is részletesen megfogalmazta a kifogásait, és kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, Orbán Viktor világossá tette: ha vonakodva is, de eleget teszünk a követeléseknek, és módosítani fogjuk a jegybanktörvényt. Ezzel azonban még mindig csak a tárgyalások előszobájába sikerült visszajutnunk, hogy a hitelről szóló valódi tárgyalások mikor lesznek, kérdéses, az első lépés megtétele nélkül még időpontot sem kérhettünk.

Két hónap telt el azóta, hogy a kormány a Nemzetközi Valutaalaphoz és az Európai Unióhoz fordult pénzügyi segítségért, és egy hónap azóta, hogy itt hagytak minket az előzetes tárgyalások befejezése előtt. Akkor – a tárgyalások megkezdésének előfeltételeként – azt kérték a kormánytól, hogy ne fogadja el az európai joggal összeegyeztethetetlen új jegybanktörvényt. A kormány akkor hallani sem akart előfeltételekről.

Fellegi Tamás múlt heti útját folytatva a héten Németországban, majd Ausztriában uniós döntéshozókkal találkozott. Minden alkalommal hangsúlyozta, hogy a magyar kormány megállapodást akar, és bármiről készek vagyunk tárgyalni, adott esetben pedig változtatni is. A tárca nélküli miniszter szerint érdemi döntések a jövő heti Orbán-Barroso találkozótól várhatóak, Cséfalvay Zoltán NGM-es államtitkár szerint márciusra lehet megállapodás.

Az Index birtokába került miniszteri jelentés szerint 20 milliárd eurós hitelt szeretnénk kérni a valutaalaptól, ők ezért cserébe azonban az MNB függetlenségén kívül a magyar adórendszer jelentős újraírását is kérhetik, beleszólhatnak költségvetési kérdésekbe.

Békülékeny a kormány

A Bloomberg hírügynökség a héten azt írta, az IMF-nek az egykulcsos adórendszerrel is lehetnek kifogásai, mire Varga Mihály államtitkár úgy reagált, akár erről is hajlandóak vagyunk tárgyalni. A kormány békülékenysége erősítette a forintot, az euró a korábbi 310-es szint után a hét második felére már 300 forintos szintet közelítette, az állampapírhozamok csökkentek, a Budapesti Értéktőzsdén jó volt a hangulat, a BUX 18 850 ponton zárta a hetet.

   3. heti záró  2. heti záró
 BUX 18 850
17 350
 OTP 3816 3379
 Mol 19 200
17 405
 Richter 37 000
35 900
 Magyar Telekom 555
523

Egyes londoni elemzők szerint a magyar kormány most már úgy érzi, hogy megtette a magáét, ha az IMF ezt nem értékeli, hanem tovább keménykedik, az veszélyes ellenreakciót válthat ki a megalázkodott magyar félből. Bár a kormány békülékenysége több elemzőben is gyanút keltett – a Société Générale közgazdásza úgy vélte, ez csak rövid távú taktika, Orbánék valójában mégsem fognak megállapodni – a teljes megegyezésen kívül nem sok lehetőség maradt. Ha az EU-IMF és velük a piac is elfordul tőlünk, akkor a második félévben elfogyhat az ország pénze. Akár 1200 milliárd forintunk hiányozna, ha magunkra maradnánk a bontakozó európai adósságválság közepén.

Fenyegető kilátások

A Nemzetközi Valutaalap az egész euróövezetben recessziót vár, és szerte a világon lassuló növekedést. Az IMF szerint gyászosak a kilátások, a kockázatok magasak, és már a bankok sem finanszírozzák a gazdaságot. Tavaly az Európai Unióban 334-gyel csökkent a pénzügyi intézmények száma. A Világbank szerint is itt az ideje terveket készíteni a legrosszabb forgatókönyvek megvalósulására. Görögországban a bankok már felálltak az asztaltól, és ha nem lesz megállapodás, napokon belül jön a görög csőd. Az S&P már Európa legerősebbnek hitt országait és az EFSF-et is leminősítette, hamarosan pedig a Fitch hitelminősítőnél is megindulhatnak az európai leminősítések.

A válságot kezelő receptek pedig nem ígérnek megnyugtató megoldást. Hiába szigorítanák a tagországok költségvetési politikáját, hiába száll be az IMF is az eurómentésbe, vesz államkötvényeket az EKB, egyre többen fogadnak a monetáris unió összeomlására. A pénzügyi stresszhelyzet pedig Kelet-Európát még súlyosabban érintheti, a héten Bécsben arról tanácskoztak, hogyan lehetne a rendszerszintű válság útjába állni.

Végörlesztés: utolsó felvonás

Nagy kérdés ilyen bizonytalan gazdasági környezetben, hogy mibe fektessük a megtakarításainkat. A Commerzbank nyersanyagpiaci elemzője szerint a jövőben megnő a szerepe az értékálló befektetéseknek, és emelkedést vár az arany árfolyamában is.

Már akinek van még mit befektetnie és nem költötte minden megtakarítását végtörlesztésre. Három hónap alatt 468 milliárd forintot végtörlesztettünk. Hogy mekkora lesz a kiváltott teljes összeg, több dolgon is múlik, például azon, hogy mi lesz a devizahiteles közszolgák beígért megsegítésével. A kormány pénteken bejelentette, döntöttek a kérdésről, részleteket nem közöltek.

Az Index birtokába került tervezet szerint nincs pénz a közszolgák megmentésére. Hetvenezer ember 630 milliárdos hitelt végtörlesztene, de keveseknek juthat támogatás. A többség az árfolyamgát-rendszerben kaphat kedvezményeket. Az a közszolga, aki a kormány segítségére várt a devizahitelét kiváltó forinthitel-felvétellel, rosszul járt. A végtörlesztésre felhasználható forinthitelek megdrágultak, és több helyen már nem is adnak, a héten az OTP is közölte: már csak az kérhet forinthitelt végtörlesztéshez, akinek egy évnél nem régebbi értékbecslése van.

Matolcsy és a volt barátok

A héten össztűz zúdult a nyilvánosság előtt régóta nem szereplő nemzetgazdasági miniszterre, aki az őt ért kritikákra meglepő hangú közleményekben reagált. Előbb Járai Zsigmond bírálta Matolcsyt, szerinte a minisztereléggé elhasználódott a piacon". Erre válaszul jött ki még aznap az NGM „Töretlen lendületben a gazdasági miniszter” című közleménye, amelyben a Matolcsy György Járaival való barátságát múlt időbe helyezi, illetve beszámol az elmúlt időszak „példátlan gazdaságtörténeti sikereiről" illetve saját „kitűnő szellemi és fizikai állapotáról".

Szerdán Kopits György sürgette a miniszter leváltását, mivel elvesztette a hitelességét. A nyomban megjelenő „Ki Kopits György és miért?” című közlemény volt erre Matolcsy válasza. Pénteken Bod Péter Ákos vélte úgy, az Európai Unióval és az IMF-fel kötendő megállapodástól függetlenül is irányváltásra és esetleges személycserékre van szükség a gazdaságpolitikában. Magyarországra ráfér, hogy a sok improvizálás átadja a helyét egy kiszámíthatóbb gazdaságpolitikának, mondta.

A héten kiderült, az év végi törvényalkotási rohamban az adótörvények harmadát módosították, egyes adózási jogszabályokat 11 törvény írt át, a vagyontörvény egy fontos passzusát tévedésből a tervezetnél egy évvel hamarabb hatályba léptették, a dohányárusítást korlátozó törvényjavaslat 80 milliárdos költségvetési kiesést okozhat, a foglalkoztatás pedig csak a közmunkával nő.

Az államadósság 914 milliárddal nőtt tavaly, drágultak a béren kívüli juttatások. A benzin ára újabb csúcsra ugrott, csődbe ment a magyar Nordsee, államosítanák a babakötvényt, 300 milliárdot költenének a Darányi-tervre és kiderültek a bérkompenzáció állami támogatásának részletei is.

Matolcsy György az eredetileg tervezettnél egy héttel később, jövő csütörtökön győzködheti a parlamenti bizottságot, hogy a büdzsé rendben van.



  • Vennék
  • Hírek