Szabina
-2 °C
15 °C

IMF: Recesszió vár az eurózónára

2012.01.24. 16:24
Az IMF a tavaly szeptemberi világgazdasági előrejelzésének frissített változatában rámutatott, hogy a globális fellendülést az euróövezetben erősödő feszültségek és a máshol tapasztalt törékenység veszélyeztetik. Szerintük a világgazdaság növekedése 2012-ben 3,75 százalékos lesz, az eurózóna pedig enyhe recesszióba kerül.

A valutaalap szerint a pénzügyi feltételek romlottak, a növekedési kilátások halványodtak, a lecsúszás kockázatai megnövekedtek. A világgazdaság teljesítménye várhatóan 3,75 százalékkal növekszik majd 2012-ben, ami háromnegyed százalékpontos negatív korrekció az IMF 2011 szeptemberi 4,5 százalékos előrejelzéséhez képest.

Ennek oka főleg az, hogy az euróövezet gazdasága a várakozások szerint 2012-ben enyhe recessziót él majd át az állampapír-piaci hozamok emelkedésének, a banki tőkeáttétel-csökkenés reálgazdaságra gyakorolt hatásainak, és a további költségvetési konszolidáció következtében. A növekedés várhatóan a feltörekvő és fejlődő gazdaságokban is lassú lesz, a romló külső környezet és a gyengülő belső kereslet következtében.

A feltörekvő és fejlődő gazdaságokban a valutaalap szerint a rövidtávú politikának arra kellene összpontosítania, hogy megtalálja a választ a fejlett gazdaságok lassuló belső növekedésére és az ebből fakadó külső keresletcsökkenésre.

Az IMF jelentésében kiemeli: a jelentős intézkedések ellenére az államadósság finanszírozása sok esetben kihívások elé néz és továbbra is vannak negatív irányba ható kockázatok. Hozzátette: ha a finanszírozási gondok ahhoz vezetnek, hogy a bankok csökkentik eszközállományukat, ez az euróövezeti gazdaságokban negatív tovagyűrűző hatásokat eredményezhet.

A valutaalap szerint az Egyesült Államok és néhány másik fejlett gazdaság különösen ki van téve az euróövezeti válság mélyülésének, ezért további intézkedésekre van szükség a bizalom helyreállítása érdekében. A szükséges lépések között van a mentőalap kapacitásainak növelése, a bankok forráshoz jutásának biztosítása, illetve a folyamatos reálgazdasági hitelkihelyezés fenntartása.

Az IMF szerint az euróövezeti pénzpiaci feszültségeken jelentős mértékben enyhítettek az Európai Központi Bank (EKB) decemberi intézkedései. Emlékeztetett: az EKB hároméves likviditási tendert hirdetett amelyről nagy összegben hívtak le forrásokat ez euróövezeti bankok; ezen felül, a frankfurti szervezet enyhített a bankok fedezeti követelményein. Hozzátette ugyanakkor, hogy a nagy likviditáskihelyezés ellenére egyelőre kevés hatása látszik az intézkedéseknek az euróövezet perifériájához tartozó államok - elsősorban hosszú távú - hozamszintjei tekintetében.

Az IMF az euróövezeti mentőalappal, az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközzel kapcsolatosan (EFSF) kiemelte, hogy mintegy 300 milliárd eurónyi szabad kapacitással rendelkezik. Jóllehet hiteles törekvések vannak a kapacitás növelésére, egy nagyobb EFSF vélhetően még így sem lenne képes finanszírozni a válság jelentősebb mélyülését, és az EFSF saját finanszírozási feltételeinek romlása, illetve az EFSF adósosztályzatának a Standard & Poor's hitelminősítő által történt rontása is arra utal, hogy a jelenlegi finanszírozási modell is némi feszültséget gerjeszt a piacokon, értékelt a szervezet.

A szervezet kiemelte: a fejlett piacok költségvetési hiányai jelentősen csökkentek 2011-ben, és sok ország további kiigazítást tervez 2012-ben is. Jóllehet folyamatos korrekció szükséges az adósságszintek középtávú fenntarthatóságának megteremtéséhez, ideális esetben ez a folyamat a megfelelő növekedési ütem fenntartása mellett történik, tette hozzá a valutaalap.

Az IMF jelentésében hangsúlyozta: a meglévő, jelentős megszorítások fényében a kormányzatoknak nem szabad a növekedési ütem további lassulására újabb kiadáscsökkentéssel reagálniuk, inkább - amennyiben a pénzpiaci helyzet ezt lehetővé teszi -  az automatikus stabilizációs folyamatokra kell várniuk. A további megszorításoknak az adósság refinanszírozására gyakorolt kedvező hatásait ugyanis sok esetben kioltaná a gyengébb növekedés miatti bizalmatlanság.

A valutaalap szerint a megfelelő költségvetési mozgástérrel rendelkező euróövezeti államoknak újra kellene gondolniuk a deficitcsökkentési tervek szigorú ütemezését. Emellett, néhány országnak, különösen az Egyesült Államoknak és Japánnak világosabbá kell tenniük középtávú konszolidációs terveiket.

Az IMF szerint az olyan helyzetekben, amikor a reformok ellenére csak lassan áll helyre a piaci bizalom, a megfelelő nem piaci finanszírozási formákkal kell megtámogatni a kiigazítási folyamatokat. Az IMF számításai szerint a fejlett gazdaságokban mintegy 1 százalékponttal csökkent 2011-ben a GDP-arányos költségvetési hiány. Az euróövezeti tagállamok államháztartási hiánya 2 százalékponttal, a ciklikus hatásoktól tisztított adatok szerint 1,25 százalékponttal mérséklődött tavaly. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ennek legnagyobb része a 2,25 százalékpontos német csökkenésnek tudható be.

A washingtoni székhelyű szervezet üdvözölte az euróövezeti költségvetési politikák integrációjának mélyítésére létrehozott kormányközi egyezményt. Kiemeli ugyanakkor, hogy a hatékony válságkezeléshez a szerződésben foglaltak gyors végrehajtása is szükséges.