Jónás, Renátó
4 °C
10 °C
Index - In English In English Eng

Lehúzta Magyarországot az IMF

2012.01.25. 15:19 Módosítva: 2012.01.25. 15:34
Kemény kritikákat fogalmaz meg az IMF Magyarországról készített országjelentése. A dokumentum szerint nem csak a rossz külső körülmények, hanem kormányzati hibák sora is kellett az ország körüli problémák kialakulásához. Külön kiemelik a végtörlesztés és az ágazati különadók okozta károkat, kritizálják az adó- és munkaügyi szabályozás változásait. A jelentés szerint a kilátásaink nem túl jók, a növekedésünk lassabb, a hiányunk nagyobb lehet, mint amekkorát a kormány és Brüsszel vár.

Mi ez az országjelentés?

A Nemzetközi Valutaalap minden tagjánál évente automatikus felülvizsgálatot végez, és erről egy úgynevezett IV. cikkely szerinti országjelentést tesz közzé. Ez a dokumentum tehát a Valutaalapnál normál menetrend szerint készül, közzététele független attól, hogy hazánk novemberben hitelkérelemmel fordult Washingtonhoz és Brüsszelhez; az IMF-delegáció még november 9-én hazánkba érkezett a jelentés elkészítése miatt. Jelzésértékű viszont abból a szempontból, hogyan látják Magyarországot azok, akiktől a kormány előrejelzései szerint 17-20 milliárd eurónyi hitelcsomag nagyobb részét várjuk.

Lassul a gazdasági növekedés, a kormányzati lépések piaci megítélése nagyon negatív – olvasható a Nemzetközi Valutaalap szerdán nyilvánosságra hozott országjelentésében. Az elemzés szerint 2008-2009-es válságot követő szerény, 1,3 százalékosra becsült fellendülés a németországi exportnak volt köszönhető, lényegében ez volt a növekedés motorja. Az idei kilátásokról megjegyzik, hogy nemcsak az eurózóna válsága hat negatívan a magyar gazdaságra, hanem a belpolitikai hibák is.

Pesszimista várakozások

Az eurózóna krízise a külső keresletet fogja vissza, ezért június óta az EU-ba irányuló export lassul. A belföldi fogyasztást a szigorodó hitelfeltételek, a devizahitelek miatt egyre magasabb törlesztőrészletek, az alacsony bérnövekedés, a magas munkanélküliség és a fogyasztói bizalom meredek visszaesése korlátozza. Eközben a középtávú növekedés szempontjából kiemelten fontos beruházások szintje is meredeken csökken a kiszámíthatatlan politikai környezet és a bőséges túlkínálat miatt.

Az IMF országjelentésében szereplő makrogazdasági prognózis a legtöbb ponton kedvezőtlenebb a kormány előrejelzésénél, ugyanakkor egyes pontokon nem a Valutaalap a legpesszimistább. Így például Washingtonban még arra számít, hogy idén növekedni fog a magyar gazdaság – bár a kormány 0,5 százalékos előrejelzésénél kisebb magyar GDP-bővülésre számít –, miközben több nemzetközi szervezet már komoly magyar recessziót vár, az EBRD a héten közzétett jelentésében például 1,5 százalékos visszaesés szerepel.

IMF: A magyar gazdaság főbb mutatószámai

  2011 2012 2013
GDP-bővülés 1,3 0,3 1,5
Költségvetési egyenleg, GDP-% 3,5 -3,9 -4,1
Államadósság, GDP-% 77,7 75,5 75,1
Infláció, éves átlagos 4 5 3,7
Munkanélküliség, % 11,1 11,5 11

A túlzottdeficit-eljárást fenntartó Európai Bizottsághoz hasonlóan az IMF sem hisz abban, hogy Magyarország akár idén, akár jövőre meg tudna felelni a 3 százalékos GDP-arányos költségvetési hiánynál jobb egyenleget előíró maastrichti kritériumoknak. Sőt, a Valutaalap arra számít, hogy jövőre már a 4 százalék alatti szintet sem tudjuk tartani. Ezzel párhuzamosan nem hisznek a további államadósság-csökkentésben sem, ugyanakkor arra számítanak, hogy jövőre mérséklődhet a magyar munkanélküliség.

Amit jó volt és ami nem

Az IMF a tavalyi kormányzati lépésekről azt írja: számos jelentős strukturális és politikai jellegű reformlépés történt, ezek közül a Széll Kálmán-tervet emelik ki, mely célja a költségvetés kiadási oldalának átalakításán keresztül a középtávú növekedési feltételek javítása volt.

A dokumentum megjegyzi, hogy egy sor egyéb intézkedés jóval ellentmondásosabb. A jelentés ezek között említi a devizahitelesek támogatását (végtörlesztés, árfolyamrögzítés), az adó- illetve a munkaerőpiac szabályozásának változásait is. Ennél is nagyobb negatív hangsúllyal emeli ki az ágazati különadók kivetését (kiskereskedelem, energia, távközlés, bank) és a magánpénztári rendszer államosítását.

Az elemzés szerint a lépések miatt a kormány költségvetési és a jegybank monetáris mozgástere is korlátozott lett, ami pénzpiaci (államadósság-finanszírozási) és inflációs veszélyeket hordoz.

Sok a kockázat

A 2010-2011-es túlterjeszkedő költségvetések, elsősorban az adócsökkentés miatt a strukturális hiány már a GDP 3 százalékára nőtt. A 2012-es költségvetés a Széll-terv, az áfa és a jövedéki adók emelése miatt ugyan jelentős megszorításokat tartalmaz, miközben elmaradunk az úgynevezett növekedési potenciálunktól. Ráadásul a nemzeti bank 7 százalékra emelte az alapkamatot az inflációs kockázatok, a gyengélkedő forint és a finanszírozási nehézségek miatt.

A dokumentum szerint a növekedésünk 2013-tól fokozatosan javulhat, de ebben meghatározóak lesznek az eurózóna növekedési kilátásai. Az viszont biztos, hogy egy darabig még a potenciális lehetőségeink alatt teljesítünk majd. Ráadásul sok lefelé mutató kockázat van, beleértve a külső finanszírozási hiány kialakulását is – állapítja meg az IMF.

Drága lett a hitelezés

A kisebb növekedés, az Európa-szerte visszafogott tőkeáramlás és a kormányzati lépések együttesen tartják nyomás alatt a pénzügyi szektort.

A bankok helyzetét nehezíti, hogy a háztartások és a vállalatok 90 napon túl késedelembe esett hiteleinek az aránya 14 százalékra emelkedett. Emiatt a céltartalékokat emelni kell, amit a bankadó és a végtörlesztés hatásai nehezítenek. A szektor nyereségessége összességében meredeken csökkent.

Bár a pénzintézetek tőkemegfelelése még mindig jóval meghaladja az előírt minimumszintet, de ehhez néhány külföldi kézben lévő pénzintézetnél tőkeemelésre volt szükség. A szektor likviditása megfelelő, a finanszírozás egyre rövidebb lejáratú és drága - ez szintén kockázatokat hordoz.

Kisebb növekedés

Az IMF európai stábja 10 nappal a jelentés január 3-ai elkészülte után egy kiegészítést is csatolt a szöveghez, amiben az elmúlt időszak fejleményeire reagál, több helyen módosítva az előrejelzéseket, és élesebb kritikát megfogalmazva a kormány intézkedéseivel kapcsolatban.

A csatolmány szerint a friss adatok alapján tovább csökken a GDP növekedése, miután decemberben 2009 szeptembere óta nem látott mélypontra esett a fogyasztói bizalom, és már a harmadik egymást követő negyedévben több tőke távozott az országból, mint amennyi beáramlott.

Veszélyben a hiánycél

Bár a kormány a két és fél százalékos GDP-arányos deficitcél tartására 120 milliárd forinttal növelte a költségvetési tartalékokat, azt mégis veszélybe sodorja, hogy a Bankszövetséggel kötött egyezség értelmében a kormány átvállalja a végtörlesztéssel kapcsolatos terhek egy részét. Ez önmagában a GDP 0,4 százalékának (nagyjából 112 milliárd forintnak) megfelelő kiadást jelent, ami nem szerepel a 2012-es költségvetésben.

Emellett a GDP 0,2 százalékával növeli a kiadásokat, hogy a kormány kompenzációt nyújt azoknak a vállalatoknak, amik a megszabott mértékben emelik azoknak a dolgozóknak a fizetését, akik rosszul jártak az egykulcsos adórendszerrel.

Ennek megfelelően a költségvetés hiánya az IMF szerint eléri a GDP 3,9 százalékát, ami már jócskán meghaladja az unió 3 százalékos küszöbét is.

Problémás az egykulcsos adó bebetonozása

A jelentés kifogásolja, hogy a kizárólag kétharmados többséggel módosítható pénzügyi stabilitási törvény bebetonoz több „ellentmondásos” reformot:

  • az egykulcsos adórendszert;
  • a magánnyugdíjrendszer államosítását azzal, hogy az államhoz irányítja a befizetéseket, és megnyitja a magánpénztáraknál maradt tőke államosításának útját;
  • a költségvetési felelősség jogi hátterét. Ezzel kapcsolatban az IMF kifogásolja, hogy az államadósságra vonatkozó szabály nem megfelelően korlátozza annak növekedését, hiszen akkor is növekedhet, amikor a gazdasági növekedés úgy lassul, hogy még a potenciális növekedés fölött jár – magyarán nem valósul meg maradéktalanul az a cél, hogy az állam akkor költhessen többet, amikor recesszió van, és akkor kevesebbet, amikor növekedés.

A jegybanktörvényt is kritizálják

Az IMF szerint a decemberben elfogadott jegybanktörvény több ponton is sérti az MNB vezetőinek autonómiáját:

  • egy fővel növeli az alelnökök számát, miközben az elnökből és az alelnökökből álló igazgatótanács egyszerű többséggel hozott döntéseinél csak két tagnak kell jelen lenni, amibe nem feltétlenül tartozik bele az elnök;
  • a jövőben a kibővített monetáris tanács végre is hajthatja az általa meghozott döntéseket és megszabhatja az igazgatótanács jogköreinek egy részét, miközben a korábbi törvény értelmében csak az elnöknek volt végrehajtói jogköre;
  • az elnök helyett a miniszterelnök jelöli az alelnököket és a monetáris tanács dönt a munkaterületeikről.

A jelentés megjegyzi, hogy a mostani új törvény kevesebb mint három éven belül már a tizedik változtatás a jegybankot érintő szabályozásban, az ilyen változékony környezet pedig önmagában sem támogatja az MNB függetlenségét.

Emellett a monetáris tanács jogköreinek kibővítése csökkenti az igazgatótanács cselekvési autonómiáját, ráadásul az MNB szerint a működési igények nem indokolják a harmadik alelnök kinevezését, így ebben a kontextusban ez is aggályokat vet fel a kormányzati befolyásolással kapcsolatban. A jelentés szerint a jegybankelnök, nem pedig egy, a kormány által kinevezett tagokból álló monetáris tanács a legalkalmasabb arra, hogy meghatározza az elnök helyetteseinek feladatait. Így ennek megváltoztatása, főként annak fényében, hogy a kormány gyakran kritizálja a jegybanki döntéseket, figyelmeztető jel lehet az MNB függetlenségével kapcsolatban.

Az IMF kritikái részben megegyeznek azokkal az okokkal, amik miatt az EU múlt héten kötelezettségszegési eljárást jelentett be Magyarország ellen. Orbán Viktor tegnap Brüsszelben bejelentette, hogy legtöbb kifogásolt passzust hajlandó törölni a kormány, ugyanakkor két ügyről nem tud lemondani, ezek esetében további tárgyalások lesznek: a jegybank vezetőinek eskütételi kötelezettségéről, és Simor András jegybankelnök fizetésének csökkentéséről.