Koronavírus adatok

2021. nov. 26.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Taksony
0 °C
4 °C

Meghosszabbítják az árfolyamrögzítést

2012.02.08. 07:45
A kormány várhatóan 2017. június 30-ig kitolja a kibővített árfolyamrögzítést – derül ki a birtokunkba került, a kormány szerdai ülésére készített törvénytervezetből. Újdonság, hogy a lízingesek is segítséget kaphatnak, de jelen állás szerint a devizában törlesztő devizahitelesek nem. A kabinet számításai szerint az árfolyamrögzítéssel az átlagos adós 59 ezres törlesztője 41 ezer forintra csökkenhet. A kedvezményes törlesztésre áprilistól idén év végéig lehet bejelentkezni. A közszféra dolgozóit a bankok soron kívül bírálják el és egyszeri, vissza nem térítendő támogatást is kapnak az államtól július 1-ig, ami 10 milliárdos költségvetési kiadást jelent. A dokumentum szerint az árfolyamrögzítés 60 hónapja alatt a 300-450 ezer érintett kamattámogatása 103-154 milliárd forintos költségvetési kiadást jelent.

A Bankszövetséggel tavaly decemberben kötött megállapodásnak megfelelően elkészült, és szerdán a kormány elé is kerülhet a kibővített árfolyamrögzítésről szóló törvénytervezet. A birtokunkba került javaslat főbb vonalaiban megegyezik a korábban megismert kormányzati elképzelésekkel. Ezek lényege tömören: a rögzített árfolyam feletti tartozásrész az adós gyűjtőszámláján halmozódik, ennek kamatait az állam és a pénzintézetek fele-fele arányban fizetik. A rögzítés azért nagyon kedvező az adósoknak, mert tartozásuk egy jelentős részét lényegében elengedik, nekik csak a rögzített szint feletti tőketartozást kell visszafizetniük (a cikk végén részletesebben is elmagyarázzuk a rendszer működését ).

Örülhetnek a lízingesek

Újdonság, hogy az árfolyamrögzítés nem 2016 végéig, hanem 60 hónapig, de legfeljebb 2017. június 30-ig élhet, ha a kormány rábólint a törvénytervezetre. A Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által jóváhagyott javaslat ezt azzal indokolja, hogy az új gyűjtőszámlahitel-szerződések megkötésére legkorábban áprilistól kerülhet sor, ezért az eredeti határidőig csak négy és félév lenne hátra. A tervezetben az áll, hogy a hosszabbítást a Bankszövetség támogatta. (Aki belép, az legkorábban három év elteltével jelentkezhet ki az árfolyamrendszerből.)

A kedvezményre jogosultak körét is kibővítheti a kormány. A Bankszövetséggel december 15-én aláírt megállapodás a lízingesekre még nem terjedt ki, de a kormány őket is bevonná a kedvezményezettek közé. Az indoklás szerint azért, mert a végtörlesztést is kiterjesztették erre a körre, így most indokolatlan lenne a kizárásuk.

A devizában törlesztők viszont hátrányba kerültek, ők jelen állás szerint nem kérhetik a rögzítést. A tervezethez csatolt vezetői összefoglaló azonban emlékezteti a minisztereket, hogy végül a végtörlesztés szabályait nekik kedvezően módosították, egyelőre tehát nem zárható ki, hogy a véglegesített javaslatba őket is bevonják.

A dokumentumból az is kiderül: az eredeti, kisebb kedvezményt jelentő, és csak 36 hónapra szóló árfolyamrögzítést január 8-ig csupán 3250-en kérték (eközben a banki fizetéskönnyítő programokkal ugyanebben a négy és fél hónapban 14 ezren éltek). Mivel az új konstrukció jóval kedvezőbb a réginél, így egyedi szerződésmódosítások helyett a tervezet „jogszabályi szerződésmódosítást” biztosít az érintetteknek. Ez azt jelenti, hogy a hitelintézetek a szóban forgó szerződéseket automatikusan a kedvezőbbre cserélik, a régi feltételeket csak azoknak tartják fenn, akik ezt külön kérik – de ilyenek feltehetően kevesen lesznek.

Költségvetési hatások

A törvény márciusra várható elfogadása után az várható, hogy a legtöbben május-szeptember között kérik a rögzítést. A dokumentum szerint ez azt jelenti, hogy idén átlagosan fél évre járó kamattámogatást kell kifizetni. A becslés azzal számol, hogy akik jogosultak a gyűjtőszámlahitel igénylésére és nem végtörlesztettek, valamint nem tartoznak a 90 napon túli tartozást felhalmozó adósok közé (ők nem rögzíthetnek), nagyrészt kihasználják majd az új lehetőséget.

A várható költségvetési kiadások attól függően, hogy hányan csatlakoznak, az alábbiak szerint alakulnak:

   Várható költségvetési kiadás (milliárd forint)
   450 000 igénylő  400 000 igénylő  350 000 igénylő  300 000 igénylő
 2012 16,9 15 13,2 11,3
 2013 32,9 29,3 25,6 22
 2014 31,7 28,1 24,6 21,1
 2015 30,3 26,9 23,5 20,2
 2016 28,8 25,6 22,4 19,2
 2017 13,8 12,2 10,7 9,2
 Összesen 154,4 137,1 120 103

A mindenkinek járó kamattámogatás mellett a közszféra dolgozói két további kedvezményt kapnak. Az egyik egy vissza nem térítendő támogatás lesz. Az állam teljesen átvállalja az adósoktól a február 1. és július 1. közötti részletek rögzített árfolyam fölötti részét kamatokkal, tőkerésszel együtt. Ez a kabinet becslése szerint egyszeri, 10 milliárdos kiadás lesz.

Ehhez jön a közszférának járó külön kamattámogatás. Erről számszerűsített becslés nincs a dokumentumban, csak annyi olvasható, hogy a részletes szabályokat egy kormányrendelet határozza majd meg. Egy korábban az Index által bemutatott dokumentumból azonban kiderült: a gyűjtőszámlán halmozódó tőkerész kamataihoz a gyermektelen családoknak 3 százalékpontos kamattámogatást járna, ehhez minden gyermek után 1 százalékpont plusz támogatás jöhet. A tárca akkori számításai szerint ez öt év alatt 5 milliárdos kiadást jelentene.

Az árfolyamrögzítés

A bankok és a kormány decemberi megállapodásában az adósoknak az eredetinél kedvezőbb árfolyamrögzítési szabályokat dolgoztak ki. Aki idén év végéig jelzi, annak frankhitel esetén 180 forinton, euróhitel esetén 250 forinton, jenhitelnél 2 forinton rögzítik a részletét egészen 2017 június 30-ig. A piaci és a rögzített árfolyam közötti összeg egy gyűjtőszámlán halmozódik (és kamatozik), amit a kedvezményes időszak letelte után kell elkezdeni törleszteni.

A megoldás az adósoknak kedvező: a rögzített és a most éppen 240 forint körüli piaci frankárfolyam különbségéből csak a tőkerész halmozódna az adós gyűjtőszámláján, a kamatot ahogy fentebb is írtuk, a bank és az állam fele-fele arányban fizetnék.

Az ügyfél terhét jelentő tőkegyűjtőszámla három havi Bubor (budapesti bankközi kamatláb) szerint kamatozna (korábban még hat havi Buborról volt szó), amit csak az 5 éves gyűjtőszámla-kedvezmény kifutása után kellene törleszteni.

Havi 18 ezer

Egy átlagos, 7 millió forintos, 20 éves futamidejű jelzáloghitelnél, amit öt évvel ezelőtt 8 százalékos kamattal vettek fel, a havi részlet – a dokumentum 254 forintos svájci frankkal számol – 58 500 forintról 40 600 forintra csökken, függetlenül az árfolyammozgásoktól.

A közel 18 ezer forintos különbség kamatrészét az állam és a bankok közösen fizetik ki az adósok helyett. Ez az első évben – változatlan, 254 forintos frankárfolyamot feltételezve – 12 ezer forintnál is több, de még az ötödik évre is csak kevéssel csökken 10 ezer forint alá. A gyűjtőszámlára a 18 ezerből a futamidő alatt havonta csak 6-9 ezer forint kerül, amit 2017. július 1-jétől kell törleszteni.