Hogy is jön vissza a Ryanair Ferihegyre?

2012.02.09. 00:01 Módosítva: 2012.02.09. 07:45
Elképesztő mennyiségű új járattal és munkahellyel kecsegtetett a fapados már akkor is, amikor még meg sem állapodott a Budapest Airporttal, amely a Financial Times szerint arra panaszkodott, hogy szinte ingyen akarták használni a repteret. Majd szerdán már a drágább kettes terminálra hirdették budapesti jegyeiket.

A Malév csődje után számos légitársaság csapott le a potenciális forgalomra, a legnagyobb kapacitással az Ryanair ajánlotta fel a segítségét. Az ír cég hatalmas lendülettel 31 új járatot és 2000 új munkahelyet ígért, szinte azonnal elkezdte árulni a jegyeit, holott az újbóli budapesti megjelenésről még meg sem állapodtak a Budapest Airporttal.

Az ír fapados nyomulását azonban fenntartással kell kezelni, mondja Pető György légügyi szakértő, az easyJet volt regionális igazgatója, a Budapest Airport volt kommunikációs vezetője. Egyrészt nevetségesnek nevezte azokat a terveket, hogy két héten belül 31 városba indít Budapestről járatot. Szerinte egyrészt különösebb piackutatások nélkül is kétséges, hogy például a göteborgi fiatalok kedvenc bulihelyszínévé hirtelen a magyar főváros válna. A magyar piac alacsony vonzerejét szerinte jól érzékelteti, hogy a másik nagy fapados, az easyJet ingerküszöbét nemigen lépte át a Malév-csőd (ellentmond viszont ennek, hogy a WizzAirét igen).

Túl sokat vállalt?

De ha ezek a járatok mégis mind gazdaságosan mennének, akkor az olyan megnövekedett utasforgalmat jelentene a reptér 1-es termináljának, aminek a tizedét sem tudná kiszolgálni. A légitársaságoknak jelentősen drágább 2-es terminált pedig a reptéri díjakra híresen érzékeny Ryanair biztosan nem fizetné ki, állítja Pető a cég hirdetésében szereplő T2-es jelzés ellenére.

Az ír fapados szerdán már úgy hirdette jegyeit honlapján, hogy Budapest T2, vagyis 2-es terminál – igaz, megjegyezte: „Minden útvonal a Budapest Airport és a Ryanair megállapodásának függvénye".

A bejelentett kétezer új munkahely is messze túlszárnyalná a legoptimistább forgatókönyveket is. A szakértő szerint a Ryanairnek hozzávetőleg nyolcvan gépe parkolhat különböző helyeken a téli szezon miatt, ezeknek korábban is kellett hogy legyen üzemeltető és kiszolgáló személyzete, így inkább maximum 100-150 új munkahelyre éredemes számítani itthon.

A légügyi szakértő szerint a megmentő szerep a fapadosoknál bevett forma az ingyenreklám, ilyenkor segítségnyújtásként gyakorlatilag ugyanannyiért adják a jegyeket. Ugyanilyen reklámfogásnak minősíthető a hirtelen nagy volumenű felvételi akció, hiszen a légitársaságok, elébe menve a piaci folyamatoknak, folyamatosan felvételiztetnek.

Blöff vagy zsarolás?

Ez mind szokásosnak mondható a piacon, ilyenkor mindenki megpróbálja a legtöbbet kihozni a krízishelyzetből, akár blöffökkel is. Pető szerint az utasokkal való zsarolással viszont a Ryanair már messze túllőtt a célon: a légitársaság ugyanis úgy árusítja a jegyeit, hogy még nem állapodott meg a Budapest Airporttal a reptéri díjakról. Azaz nem tudja garantálni, hogy tényleg lesznek-e ilyen járatok, de ha lesznek eladott jegyek, akkor majd ezzel próbál kedvezőbb tárgyalási pozíciót kicsikarni a reptérnél és az államnál. A légügyi szakértő megerősítette, hogy normális esetben a légiközlekedésben is ugyanolyan az üzletmenet, mint máshol, azaz előbb megállapodnak a feltételekről, és csak aztán értékesítik az ezekre épülő szolgáltatást.

Kedden tárgyalt a Ryanair a reptér vezetőségével, de megállapodás még mindig nincs. A Ryanair korábban arra panaszkodott, hogy őket és az erőfeszítéseiket nem veszik elég komolyan. A reptér a Financial Times-szal azt közölte, hogy az ír cég lényegében ingyen kívánta volna használni a Budapest Airportot. Igaz, a reptér később közleményben finomította az álláspontját.

Légiháború

A Malév bedőlése után a reptérnek égető szüksége van a forgalomra, de ha bármelyik légitársaság kedvezőbb feltételeket kap a többieknél, abból a szakértő szerint „világháború lesz”. A Ryanair emellett a kormányzatra is erős nyomást gyakorolhat. Milliós nagyságrendű turista idehozatalával kecsegtetheti az államot, cserébe marketing- vagy egyéb hozzájárulást kérhet, amiből aztán a működési költségeit fedezi. Pető György szerint azonban a kormánynak és a reptérnek sem éri meg engedni a zsarolásnak.

Lépett a Lufthansa is

A Malév csődjére reagálva a Lufhansa is új napi járatokat indított Berlinbe és Hamburgba. Budapest-Hamburg útvonalon így monopolhelyzetben lesz a cég. A Lufthansa csoport tavaly 1,1 millió utast szállított Budapest és a németajkú területek közt. Ezzel csaknem 15 százalékkal bővültek az előző évhez képest.

Jelen esetben pedig még az is példátlan, hogy a reptérnek kell felhívnia az utasok figyelmét arra, hogy alaposan fontolják meg a jegyvásárlást a világ egyik vezető fapados légitársaságától, mert lehet, hogy átverik őket, tette hozzá a légügyi szakértő.

A WizzAir a keddi sajtótájékoztatóján ráadásul rákontrázott a Ryanairre: ők már 2400 munkahelyet ígérnek, és biztosak abban, hogy az új gépeik is az 1-es terminált használhatják majd. Jelezték emellett, hogy nekik minden megállapodásuk megvan és érvényes. A Ryanair különösen agresszív lépései kapcsán elmondták, hogy átlátható és azonos feltételekre számítanak mind a reptértől, mind az államtól.  A versenytárs nem felejtett el figyelmeztetni arra sem, hogy a légiközlekési piac „az Európai Bizottság érzékeny területe”, amit kiemelten vizsgálnak.

Az ügyben természetesen a Ryanair véleményét is megkérdeztük; az ír cégnél annyit közöltek, hogy csütörtökön sajtótájékoztatót tartanak Budapesten, ahol a kérdéseinkre választ kaphatunk.