A környéken mindenkinek van Malévja

2012.02.11. 12:51 Módosítva: 2012.02.11. 13:31
A közép-európai régió nemzeti légitársaságai a Malévhoz hasonló helyzetben vannak: tartósan veszteségesek, alacsony a kihasználtságuk, és a legtöbbjük jelenlegi formájában eladhatatlan. Azt egyik ország sem meri vállalni, hogy egyáltalán ne legyen a fővárosában székelő légitársasága, általában a privatizációval próbálkoznak, csekély sikerrel.

Hatvanhat év után leállt a magyar nemzeti légitársaság. A dolgok mostani állása szerint – bár Orbán Viktor azt mondta, nem lehetetlen a Malév gyors újraindítása – tartósan nemzeti légitársaság nélkül marad Magyarország.

A szomszédos országokban bezzeg mindenhol van fővárosi központtal működő nemzeti légitársaság! – kiálthatnánk fel Nyakó István-i értelemben vett nemzetféltéssel. Azonban látni kell azt is: a környező országokban, bár működnek, a megszűnt Malévéhoz hasonló gondokkal küzdenek a légitársaságok.

A térségben egyébként meglehetősen egyforma modellben működnek ezek a cégek: szinte mindenhol állami kézben vannak, és folyamatosan erősen veszteségesek. Az életben tartásuk mellett érvelők sokféle mérhető és mérhetetlen tényezőt szoktak felsorolni. Az egyes fővárosok velük régiós központokká akarnak válni vagy hogy bizonyos politikailag fontos járatokat csak ők visznek, esetleg ezek a cégek sokszor nemzeti jelképnek számítanak. Nézzük, hogy a „környékbeli malévok” hogy állnak most.

Négy év, mínusz 166 milliárd

Európa egyik legrégebbi légitársasága, a román Tarom a Malévnál jóval kevesebb utast szállít, és nagyobb veszteséget is produkál. A légitársaság évről évre növekvő veszteséggel működik, a Napi Gazdaság tavalyi adatai szerint a 2010-es 306 millió eurós bevétellel (290-es árfolyamon ez 88,7 milliárd forintnak felel meg) nagyjából 79 millió eurós (22,9 milliárd forintnyi) veszteséget termelt. Az azt megelőző négy év mérlege összesen csaknem 574 millió eurós (166 milliárd forintos) mínuszt mutat.

Mindezt annak ellenére kellett elszenvednie, hogy az utasok számát egy év alatt sikerült 1,7 millióról 2 millióra növelni, de a gépek kihasználtsága átlagosan így sem éri el a 60 százalékot. A privatizálását egyre nyomatékosabban követeli az IMF, a legutóbbi decemberi határidőt azonban érdeklődés hiányában 2012 április végére módosították. Nem véletlen a részvénycsomag iránti érdektelenség, vélik a piaci szereplők, a társaságnak ugyanis legfeljebb szimbolikus értéke van.

Csődből új cég

Szlovákia függetlenné válása után nem sokkal, 1994-ben elindult az Air Slovakia. Nem volt hosszú élete, a térségből elsőként, 2010 márciusában csődbe ment az állami tulajdonú légitársaság. Utódját most decemberben indították el Slovakian Airlines néven.

A pozsonyi bázisú cég elődjétől eltérően magánkézben, egy szlovák és egy orosz üzletember tulajdonában van, komolyságát némileg megkérdőjelezi, hogy a honlapja sem működik. A kapacitásai meglehetősen szolidak: elvileg három Boeing 737-est rendeltek, abból egyelőre egy üzemel. Az új cég gazdálkodásáról sokat nem lehet tudni, az induláskor brit, orosz, spanyol és olasz úticélok szerepeltek a tervekben

A bezzegországokban sem megy

Az 1961 óta működő Adria Airways 13 gépet üzemeltet, és évi egymillió utast szállít 452 alkalmazottal. A szlovén állam többségi tulajdonában lévő cég pár éve volt már nullszaldós is, de a válság óta egyre növekvő veszteséget termel, átszámolva 2010-ben már 19 milliárd forintos mínuszt hoztak össze. A szlovén állami vagyonkezelő idén márciusra hirdette meg a legújabb privatizációs kísérletet.

A 43 géppel rendelkező Austrian Airlines 2009 óta a Lufthansa tulajdonában van. A 43 géppel működő légitársaságnak régóta nem megy jól a szekere. A 2009-es csaknem 70 milliárd forintnak megfelelő veszteséget 2010-re 19 milliárdra tornászta le a német tulajdonos. Az elvárt eredményes működéshez azonban további jelentős szintű járat-megszüntetést és költségcsökkentést terveznek.

A költségcsökkentések után ők is be fognak szállni a Malév helyére

Egy kicsit tényleg a miénk

Az állami tulajdonban lévő cseh CSA a Malév egyik legközvetlenebb versenytársa volt, ráadásul számos volt malévos dolgozik náluk, többen vezető pozícióban. A 31 repülővel évi 4,3 millió utast szállító vállalat híresen rossz hatékonysággal működik, 2009-ben csaknem 40 milliárd forintos negatív eredménnyel kellett szégyenkezni, működési szinten most is veszteséges.

Náluk is volt a Malévnak adotthoz hasonló méretű állami támogatás, azonban ezt nem évek alatt adták apránként, hanem egyszerre, egy nagy átszervezésre. Ennek során a vállalat veszteséges részeit beterelték egy holdingba, az alapvető működéshez pedig bővítették a flottát. Ennek ellenére jelenleg is elképesztően rossz mutatókkal bír a cég, az átszervezést pedig vizsgálja az EU. Az állam hasztalan próbált többször is túladni rajta, idén tavasszal, március-április környékén ismét megpróbálják az értékesítést, a hírek szerint a francia és a koreai légitársasággal már folytattak előzetes tárgyalásokat.

A környékbeli légitársaságok eredménye, Mrd Ft
  2009 2010
Tarom -16,5 -22,9
Air Slovakia - -
Adria Airways -3,9 -19
Austrian Airlines -70 -19
CSA -40 0,9
UIA n.a. n.a.
Jat -2,5 -7
Croatia Airlines -8,1 -6,3

Az ukrán állam már eladta

Ukrajnában már nincs állami tulajdonú nemzeti légitársaság, tavaly szeptemberben ugyanis az állam eladta az UIA-ban 61,6 százalékos részesedését az Austrian Airlines–Swissair párosnak illetve a kisebbségi tulajdonosnak, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknak. Húsz géppel évi 1,4 millió utast visznek döntően nyugatra.

Ez utóbbi részben kényszerből fakad: a cégnek ugyanis nagyon kemény versenyt támaszt a szintén Kijev központú Aerosvit, miután a kezdetektől magántulajdonban lévő konkurencia gyakorlatilag elvette a keleti járatokat. Pénzügyi adatai nem elérhetők, de a gépei kihasználtsága messze a Malév alatt van. Érdekes még, hogy bár a listán szereplő cégek közül az utasok szerint ők nyújtják a legrosszabb szolgáltatást, újságírók szavazataival többször is az év légitársaságának választották Ukrajnában.

Veszteségek délen

A szerb állami JAT 14 gépével évi 1,1 millió utast fuvaroz gyenge kapacitás-kihasználtásággal és 1230 munkavállaló közreműködésével. Többször is hiába próbálták privatizálni, a szerb kormány tavaly nyár óta ezért egy új légitársaság alapítását tervezi, ami átvenné a légitársaság értékes elemeit és az összes munkavállalóját. Azonban ehhez is hiába kerestek partnert, az egyetlen potenciális érdeklődő, az Air Baltic – Martin Gauss volt Malév-vezér irányításával – végül hamar visszalépett.

Horvátországnak az 1991-es függetlenné válása óta van saját légitársasága, a Croatia Airlines. Tizenhárom repülőjük van, évi egymillió körüli utasszámmal. Az állami vállalat a 2007-es nullszaldós évet kivéve minden évben veszteséges volt, 2010-ben 6,4 milliárd, 2011-ben 2,7 milliárd forintos hiány jelentkezett. Ők a többieknél is nehezebben birkóznak meg az erős szezonalitással – szinte csak a nyári szezonban repülnek – és az erős fapados versenytársakkal. Többször is csőd szélére kerültek, a privatizációs kísérleteik rendre kudarccal végződtek.



  • Hírek
  • Bankszámla