Emma
5 °C
10 °C

Jogsértő az MVM áramvásárlási szerződése

2012.02.13. 10:35 Módosítva: 2012.02.13. 10:41

Megerősítette az Európai Unió Törvényszéke hétfőn kimondott ítéletében, hogy a Budapesti Erőmű Zrt. (BERT) és az állami Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM)  között létrejött, hosszú távú villamosenergia-vásárlási megállapodás jogellenes állami támogatást tartalmaz.

Az uniós jogi testület luxembourgi székhelyén kimondott ítélet hozzátette: jóllehet a megállapodást Magyarország csatlakozása előtt kötötték, a csatlakozástól kezdve azt az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályok alapján kell vizsgálni. A törvényszék ezzel az Európai Bizottság álláspontját támogatta, és teljes egészében elutasította a Budapesti Erőmű Zrt. által előterjesztett kereseteket.

Mint ismert, korábban a Budapesti Erőmű mellett a Pannon Hőerőmű, a Csepeli Áramtermelő, az AES-Tisza Erőmű és a Dunamenti Erőmű Zrt. is keresetet indított az Európai Bíróság előtt az Európai Bizottság (EB) ellen, a brüsszeli szervnek a hosszú távú villamosenergia-vásárlási megállapodások keretében nyújtott állami támogatásról szóló határozata miatt.

Az EB határozatában ugyanis azt állapította meg, hogy az állami tulajdonú Magyar Villamos Művek Zrt. és a magyarországi villamosenergia-termelők között az állami tulajdonú villamos energia cég az erőművek privatizációs szerződésének részekéntkötött hosszú távú és garantált felvásárlási árat biztosító áramvásárlási megállapodások a termelők javára a közös piaccal összeegyeztethetetlen állami támogatást tartalmaznak. Emiatt a bizottság elrendelte, hogy Magyarország szüntesse az állami támogatások nyújtását és hogy a jogtalanul kifizetett támogatást fizettesse vissza a termelőkkel.

Az Energiahivatalnak ki kellett dolgoznia egy módszertant annak modellezésére, hogy mekkora bevételhez juthattak volna a hosszú távú szerződés nélkül az erőmű-tulajdonosok. Ha a modell alapján egy erőmű több bevételhez jutott 2004 után, mint a szerződés nélkül jutott volna, a különbözet a Bizottság szerint tiltott állami támogatás, amit vissza kell fizetni. A hivatalnak azt is ki kellett számolnia, hogy az érintett erőmű-tulajdonosoknak megtérült-e a befektetése, amivel modernizálták az elavulttá vált magyar erőműparkot.

A kilencvenes években kötött szerződésekben ugyanis az állam vállalta, hogy biztosítja a beruházások 8-10 százalékos hozam melletti megtérülését. A privatizációra és a garanciavállalásra azért volt szükség, mert az állam nem tudta finanszírozni az erőművek felújítását, márpedig az európai környezetvédelmi normák szerint az akkori állapotuk alapján a legtöbb erőművet be kellett volna zárni.

"Az Európai Unió Bíróság határozatának kézhezvételéig és részletes áttanulmányozásáig a Budapesti Erőmű Zrt. nem kívánja kommentálni a bírósági döntésről megjelent sajtóközleményt.
Azonban szeretnénk leszögezni, hogy az Európai Unió Bíróságának döntése semmilyen formában nem befolyásolja a BERT villamosenergia- és távhő termelését. A társaság legfontosabb feladatának tekinti a biztonságos-, és a fogyasztói igényeknek megfelelő távhőellátást. Ennek érdekében a BERT elkötelezetten dolgozik azon, hogy a hideg idő ellenére biztosítva legyen a budapesti lakások távfűtése" - közölte lapunkkal az erőmű.

A döntésre a Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) közleményben reagált, eszerint a meghozott ítéletnek az MVM Trade ZRt. és a Budapesti Erőmű közötti, jelenleg hatályos villamos
energia adásvételi megállapodásra nincs hatása, az semmilyen formában nem befolyásolja a két
érintett társaság kereskedelmi, üzleti kapcsolatát. Az ítélettel érintett HTM-ek kapcsán a felek már elszámoltak egymással, abból eredő igényük nem áll fenn.

Közölték: a meghozott ítélettel érintett szerződések az EU kívánalmai szerint még 2008-
ban megszüntetésre kerültek, a döntés semmilyen módon nem befolyásolja az MVM Csoport villamos energia kereskedelmi tevékenységét.