Jusztina
10 °C
27 °C

Ezért kerültünk európai szégyenpadra

2012.02.14. 15:47 Módosítva: 2012.02.14. 15:48

Bár nagymértékű kiigazítás történt az egyensúlytanságok korrigálására, a magyar eladósodottság – főként az állami szektorban, de a privát szektorban is – továbbra is magas, a külső eladósodottságunk pedig a legmagasabb az unióban, szögezi le az az uniós figyelmeztető jelentés, amit ma ismertetett Olli Rehn uniós pénzügyi biztos.

A jelentés (pdf) azt a tizenkét országot sorolja fel, amelyben az Európai Bizottság szerint a pénzügyi egyensúlytalanságok miatt mélyebb vizsgálat kell, hogy kiderüljön: szükség van-e beavatkozásra. A listán Magyarország mellett szerepel Belgium, Bulgária, Ciprus, Dánia, Finnország, Franciaország, Olaszország, Szlovénia, Spanyolország, Svédország és Nagy-Britannia.

A bizottság a következő hetekben folytatja a vizsgálatot, majd ajánlásokat fogalmazhat meg az érintett államoknak. Amennyiben ezeknek nem tesznek eleget, akkor a bizottság eljárást indíthat az államok ellen.  

NGM: Cél az adósságcsökkentés

"Magyarország esetében a 10 indikátor közül csupán 2 jelzett egyensúlytalansági problémát, az államadósságot és a nettó befektetési pozíciót mérő mutatón haladták meg a határértékeket" - reagált a Nemzetgazdasági Minisztérium a jelentésre. Közleményük szerint e két mutatón túl a bizottság figyelembe vette a külső adósság magas szintjét és annak devizális szerkezetét is. Mindezen mutatók állományi jellegű mutatók. "Ez azt jelenti, hogy a múltban hosszú időszakon keresztül alakultak ki a magas, határértéket meghaladó értékek. A kormánynak kezdetektől fogva célja a magas államadósság és a magánszektor devizaadósságának csökkentése. Ezt szolgálják a Széll Kálmán Terv strukturális kiadáscsökkentő intézkedései és a devizahitelesek problémáinak megoldását célzó lépések" - írja a tárca.

„A jelentés célja nem a szégyenpadra állítás – így sajnálom, hogy előre kiszivárogtak róla részletek –, hanem hogy segítsen korrigálni a hibákat és lehetővé tegye, hogy az európai gazdaság újra stabil lábakon állhasson” – mondta Rehn.

Ez az Európai Bizottság első hasonló jelentése, miután az EU a közelmúltban – válaszul a két éve tomboló adósságválságra – olyan mechanizmust dolgozott ki, ami figyelmeztető jelzéseket küld, ha egy ország gazdasága különböző mutatók alapján rossz útra tér és szükség esetén megelőző intézkedéseket követel annak érdekében, hogy ne következzen be még egy Görögországhoz hasonló eset.

Ezt a mostani listát már a hatos jogszabálycsomag hívta életre. A hatos jogszabály a Stabilitási és Növekedési Egyezmény (SNE) megerősítését célozza, többek között azzal, hogy a költségvetésen túl a makrogazdasági egyensúlytalanságok, és a mögöttük meghúzódó versenyképességi problémák kezelésére is kiterjed. A túlzott egyensúlytalansági eljárás során a Tanács ajánlásokat adna ki a tagállam számára, amely ez alapján korrekciós tervet köteles készíteni. A Tanács ez alapján határidőket ad.