Orsolya
9 °C
21 °C

Mi lesz a trafiktörvénnyel?

2012.02.16. 10:34

"A Dohányipari Befektetők Magyarországi Szövetsége (DBMSZ) elkészítette és a sajtón keresztül kommunikálta álláspontjat minden érintett es döntéshozó irányában. Állaspontunkat felelősen, a fenntarthatósag, működőképesség és a feketepiac növekedését megakadályozni kivánó elvekre fektettük. Azt, hogy ezek a javaslatok milyen mértékben és hogyan kerülnek figyelembe vételre, nem áll módunkban megbecsülni" - közölte a dohányipari szövetség az Indexnek arra kérdésére, az elhalasztott törvényjavaslatba előreláthatólag belekerülnek-e a szövetség korábbi, azt felpuhítani szándékozó javaslatai, illetve, hogy erről folytattak-e egyeztetést a kormánnyal.

Elhalasztották a szavazást

Mint ismert, a fiatalok dohányzásának visszaszorítását célul kitűző törvényjavaslatot, amely 2013 januárjától egyebek mellett állami monopóliummá tette volna a dohánytermékek árusítását, és azt írta volna elő, hogy ilyeneket csak a külön erre a célra alakuló trafikokban lehessen megvásárolni, az országgyűlés "a zárószavazás előkészítése" címén levette hétfőn a napirendről. Később közölték, az európai versenyjogra hivatkozva halasztották el a döntést egy héttel.

Rogán Antal a parlament gazdasági bizottságának fideszes elnöke a hvg.hu-nak azt mondta, az elmaradt uniós egyeztetés miatt halasztották el a végszavazást, a Külügyminisztérium javaslatára a kormány kikéri az Európai Bizottság véleményét, hogy a dohánytermékek kiskereskedelmét szabályozó törvényjavaslat nem ütközik-e versenyjogi szabályokba. A bejelentés azért volt megleő, mert a jogszabályt már hónapokkal ezelőtt beterjesztették a kormánypárti képviselők, azóta több tucat módosítóval alakították át, több váltotatáson átment, egyeztetésre bőven volt idő.

Nem ez az első alkalom

Így aztán nem volt teljesen a valóságtól elrugaszkodott az a feltételezés, hogy a halasztás ötlete inkább a dohánylobbi felől érkezett. Nem a mostani alkalom az első, hogy hirtelen, az utolsó pillanatban felülírja dohánypiaci szabályozási terveit a parlament. Tavaly júliusban a kormány eredeti előterjesztését leszavazva, egy ismeretlen eredetű, váratlan módosító javaslattal a koalíciós frakciók leállították a dohánytermékek 2011 nyarára és 2012-re tervezett adóemelését. A ma már alkotmánybíró Balsai István még bizottsági elnökként akkor azt mondta: „a dohánylobbi erősebb volt”, a képviselők később már nem is tudták, miért úgy szavaztak, ahogy.

Cigaretta készül a Continental Dohányipari Zrt. sátoraljaújhelyi dohánygyárában. Az egyetlen magyar tulajdonban lévő 120 éves dohánygyár 250 dolgozója Európa tizenkét országába gyárt dohánytermékeket.
Cigaretta készül a Continental Dohányipari Zrt. sátoraljaújhelyi dohánygyárában. Az egyetlen magyar tulajdonban lévő 120 éves dohánygyár 250 dolgozója Európa tizenkét országába gyárt dohánytermékeket.
Fotó: Balázs Attila

A mostani, "trafiktörvény" kapcsán a Napi Gazdaság már a hétvégén hírt adott arról: a kormánypárti frakciók tagjai közül egyre többen vélik úgy, hogy ismét át kellene gondolni a jogszabályt. Azonban, noha biztossá vált, hogy a képviselők előtt lévő formájában nem megy át a jogszabálytervezet, módosító indítványt nem nyújtottak be hozzá.

Durva szigor jött volna

Az előterjesztés értelmében jövő évtől az eddigi szabad piaci kiskereskedelem helyett a dohánykereskedelem joga az állam által majdan létrehozandó zártkörű részvénytársasághoz kerülne, amely majd koncessziós díjért adná a jogot a dohányszakboltoknak. Nagyjából negyvenezer eladóhelyen lehet ma cigarettához jutni, beleértve a vendéglátó-ipari egységeket, a szórakozóhelyeket és a kiskereskedelmi hálózatot – ez utóbbira jut az összes eladóhely mintegy fele.

A tervezet mindössze hatezer megmaradó eladóhellyel számol országszerte. A településszerkezeti adottságok és a lakossági adatok szerint lenne olyan nagyobb falu, ahol csak egyetlen helyen lehetne dohányárut vásárolni, de Budapesten is kevesebb, mint 900 árusítóhely maradna. Szintén szigorítást jelentene, hogy a 18 év alattiak a dohányboltban felszólíthatók lesznek életkoruk igazolására, valamint az üzlet elhagyására, ennek megtagadása esetén a rendőrség is közbeléphetne.

Puhították volna a dohányosok

A dohánytermékek kiskereskedelmét monopolizáló törvényjavaslat átírását már korábban is javasolta a British American Tobacco, a Continental, az Imperial Tobacco és az Universal Leaf Tobacco dohányipari cégek részvételével megalakult Dohányipari Befektetők Magyarországi Szövetsége. Úgy vélték, a parlament egy olyan környezetben tárgyalja a dohány-kiskereskedelem szerkezetének átalakítását, ahol a jövedéki adó- és az áfa emelésének együttes értéke egy év alatt eléri a korábban három év alatt bekövetkezett adóemelések mértékét. Számításaik szerint a mostani cigaretta átlagárakat érintő adóváltozás több mint 20 százalékos emelkedést hoz a piacon, a kiskereskedelmi rendszer átalakítása pedig a feketepiac növekedésével jár.

Kalkulációjuk szerint a lépés, amely 2013-tól a jelenlegi 40 ezer helyett 6-7 ezer boltra csökkentené a dohányárusító helyek számát, a jelenlegi 3-5 százalékról 15 százalékra növelné a feketepiac arányát és 80 milliárddal csökkentené az állam jövedéki adó bevételét. Mikola Gergely a BAT igazgatója korábban úgy fogalmazott, a szövetség ennek elkerülése érdekében a jelenlegi törvényjavaslatban szereplő szabály helyett, amely szerint 2000 lakosra jutna egy üzlet, 1100-1200 lakosonkénti eloszlást javasol, ez nagyjából 10 ezer boltot jelentene. Másik javaslatuk az, hogy a koncesszióval bíró kiskereskedelmi egységek egyéb terméket is árulhassanak. Szerintük a kiskereskedelmi koncessziós díjnak egy jelképes összegnek kellene lennie.

Mi lesz a vége?

Hogy ezek az érvek győzték-e meg a kormányt, egyelőre nem tudni, így azt sem, hogy a javaslatok hatására módosítják-e a törvényjavaslat végső változatát. A törvényjavaslat indoklása szerint a javaslat célja, hogy a dohánytermékek kereskedelmét „ésszerű, racionális keretek között tartva ez eljövendő generációk egészségének megóvását elősegítse. Elfogadásával átláthatóbbá és tisztábbá válik a dohánytermékek értékesítése, így az állam számára is számontarthatóbbak lesznek az ehhez kapcsolódó bevételek. Ennek megteremtése érdekében feltétlenül szükséges a törvényjavaslat mielőbbi elfogadása”.

A cigarettaforgalmazásból tavaly 380 milliárd forint  bevétele származott a költségvetésnek. A piac 500 milliárd forintos forgalmát alapul véve a fennmaradó 120 milliárdból a gyártók és forgalmazók nyereségadót, a munkavállalók szja-t fizetnek, tehát a cigarettából és dohánytermékekből az állam jóval 400 milliárd forint feletti bevételre számíthat.