Csilla, Noémi
5 °C
18 °C

Titkos reptéri záradékot vizsgáltatna Budai Gyula

2012.02.16. 22:10 Módosítva: 2012.02.16. 23:21

Tíztagú parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását kezdeményezte Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos csütörtökön. A parlament honlapján közzétett országgyűlési határozati javaslat (pdf) szerint a testület a Malév és a Budapest Airport „szocialisták és szabad demokraták általi privatizációjának körülményeit, továbbá a Malév Zrt. visszaállamosításának folyamatát, valamint jelenlegi fizetésképtelenségét és felszámolását előidéző, 2002-2010 között meghozott intézkedéseket, illetve az ebben az időszakban felmerülő döntéshozói felelősség kérdéskörét” vizsgálná.

A vizsgálóbizottságnak Budai Gyula szerint tizennyolc különösen fontos kérdést kellene tisztáznia. Ezek között van néhány valóban fontos tétel. Így például a reptér eladása kapcsán annak a titkos záradéknak a kérdése, amelyet korábban többször emlegettek, de az sem volt egyértelmű, hogy valóban létezne ilyen.

Márpedig a kormánybiztos szerint van, a különösen fontos tisztázandó kérdések egyike ugyanis az: „a Budapest Airport Zrt. privatizációs folyamatába hogyan kerülhetett olyan záradék, melynek révén a Malév Zrt. esetleges csődje közvetlen kihatással (fizetési kötelezettséggel) bírna a Budapest Airport Zrt.-re? Ezen nem publikus záradék aláírásáhoza Kincstári Vagyoni Igazgatóság akkori vezérigazgatóján kívül kinek a hozzájárulása kellett?”.

Budai Gyula a reptérprivatizáción túl vizsgálná a Malév eladását és visszaállamosítását, illetve az orosz tulajdonban töltött időszak visszásnak tűnő intézkedéseit, így azt, hogy az orosz vevő a Malévra terhelte vissza a vásárláskor felvett hitelt. És természetese nem maradt ki Oszkó Péter személye sem: Budai szerint vizsgálni kellene, hogy a Malév visszaállamosításakor pénzügyminiszterkedő Oszkónak mekkora tulajdonrésze van a Wizz Airben, és mikortól, illetve készült-e olyan forgatókönyv, amely szerint a Wizz vette volna át a csődbe vitt Malév szerepét. A politikus szerint az is „kérdésként vetődik fel, hogy a konkurens Wizz Air igazgatósági tagsága nem a korábbi »szolgálatok« jutalmaként lett-e Oszkó Péter része”. A volt pénzügyminiszter egyébként – akiről olyan prezentáció is eljutott több szerkesztőségbe, köztük lapunkhoz is, amely szerint ő alapítója a Wizznek –, illetve a fapados légitársaság ezzel kapcsolatban az elmúlt napokban többször leszögezte: Oszkó nem alapító, csak az egyik alapító által 2011 tavaszán delegált igazgatósági tag, és tulajdonrésze sincsen, csak a vezetők körében megszokott részvényopciója.

A nyolcvan parlamenti képviselő által aláírt javaslat szerint a tíztagú testületnek négy fideszes, két-két MSZP-s és jobbikos, egy-egy KDNP-s és LMP-s tagja lenne, elnőkét a Fidesz, alelnökét az MSZP delegálná.

Budai Gyula az elmúlt hetekben többször is megszólalt a Malév és a repülőtér ügyében. Január végén beszélt először a légitársaságról, nagyjából két héttel azután, hogy Brüsszel kimondta: szabálytalan volt a nagyjából százmilliárd forintos állami segítségnyújtás. Ekkor hangzott el először nagyon egyértelmű utalás („működésképtelenné válhat a Malév”) arra, hogy hamarosan leállhat a légitársaság.

Néhány nappal azután, hogy ez február 3-án meg is történt, már arról beszélt, hogy 1000 milliárdos kárt okozhat a költségvetésnek a Malév-csőd, az ugyanis lényegében a reptérprivatizáció visszacsinálását eredményezné. Azt viszont, hogy milyen szerződés mely passzusa alapján jutott erre, nem árulta el, és a hivatkozott dokumentumot nem is hozta nyilvánosságra, ezért néhány nappal később az átlátszó.hu közérdekű adatigénylési pert indított az ügyben.