Az IMF-megállapodással elkerülhetjük a büntetést

Amennyiben megállapodás születik a magyar kormány, illetve az Európai Unió és az Nemzetközi Valutaalap (IMF) között, akkor az abban felvázolt gazdasági pálya megfelel majd a túlzottdeficit-eljáráslezárásához szükséges feltételeknek, így ebben az esetben nem kell tartani attól, hogy Brüsszel ténylegesen is felfüggeszti 2013 elejétől a kohéziós támogatások folyósítását – vélték az MTI által megkérdezett elemzők szerdán.

Mint ismeretes, az Európai Bizottság ma ismertetett javaslata szerint jövőre a kohéziós alapból érkező támogatások mintegy harmadát, a jövő évre várható GDP 0,5 százalékát (495 millió eurót, 142-144 milliárd forintot – zárolnák a túlzottan magas magyar költségvetési hiány miatt.

Gárgyán Eszter, a Citibank elemzője elmondta: a január 1-i időpont kellően távol van, és a kormány nyilvánvalóan tesz addig lépéseket. Hozzátette: az IMF-tárgyalások, jóllehet függetlenek a túlzottdeficit-eljárási folyamattól, mindenképpen egy fenntartható adósság- és hiánypályát felvázoló gazdasági programot fognak megszabni, eléggé szoros monitoringgal egybekötve.

Kifejtette: ezzel együtt, a kormány keze erősen meg van kötve, és a kormányzati motiváció is az, hogy találjon olyan lépéseket, amelyekkel javítja a várható egyenleget. Nagyon kicsi az esély arra, hogy ténylegesen is megtörténjen a támogatások felfüggesztése - tette hozzá.

Nagy csapás lenne

A közgazdász szerint mindazonáltal a támogatás befagyasztásának a GDP-re gyakorolt hatás egy az egyben ekkora lehet, vagy talán a a multiplikátor hatásokkal még nagyobb, mint a visszatartott összeg. Elmondta: a meg nem valósult beruházásokhoz társulna önrész is, így a GDP 1,5 százaléknál is többet jelenthetnek így az elmaradt beruházások.

A szakember úgy értékelt: költségvetési oldalon nem egyértelmű, hogy mennyi az, amit a költségvetésnek saját forrásokból kellene kompenzálnia a kieső források miatt, hiszen az EU a leszerződött projektekre még kifizeti a vállalt összegeket. Nem képződne olyan kiadása a költségvetésnek, amit mindenképpen teljesítenie kellene - tette hozzá.

Gárgyán Eszter szerint elég egyértelmű hatása lenne a befagyasztásnak a külső egyenleg szempontjából: az uniós források hozzájárulnak a magyar külső egyenleg 3 százalék körüli GDP-arányos többletéhez. Ez megfeleződhet, ami stabilitás szempontból nem lenne utolsó szempont, főleg, hogy a külső finanszírozási igény miatt kifejezetten magas kockázati besorolásúnak minősül Magyarország az EU többi országához képest - tette hozzá.

Nem fogják beváltani

Kondrát Zsolt, az MKB Bank elemzője is amellett érvelt, hogy kis valószínűséggel következhet be a kohéziós támogatások tényleges befagyasztása. Mint mondta, "ez egy fenyegetés, amit végül nem fognak beváltani. Abban segít, hogy tényleg legyen (IMF/EU-) megállapodás". Úgy vélekedett ha lesz megállapodás, akkor csakis olyan pályát fognak elfogadni, amely egyébként is megfelel a túlzottdeficit-eljárás szempontjainak.

Az MKB elemzője szerint a pénzek befagyasztása esetén sem lenne túl nagy közvetlen hatása a magyar gazdaságra. Kifejtette: az ilyen pályázatoknak van egy átfutási ideje, mire befogadják, értékelik és kifizetik a pénzeket, az egy hosszú folyamat. Emlékeztetett: a meglévő projektekben vállalt kötelezettségeit teljesíti az EU.

Kondrát Zsolt elmondta: az EU azokat a pénzeket akarja zárolni, amiket 2013 januárjától lehetne lehívni, s ennek csak nagyon késleltetett és elosztott hatása lenne. "Értjük, hogy mekkora a teljes összeg, de az nem olyan, minta hirtelen beesne egy ekkora összegű kifizetési köztelezettség" - fogalmazott a közgazdász.

Nem lenne nagy baj

Elmondta: a rövid távú gazdasági hatása nyilvánvalóan negatív: kevesebb beruházás lesz. Az viszont hozzátartozik, hogy középtávon annyira nem biztos, hogy ront a gazdasági kilátásokon, mivel általában is, nem csak Magyarországon, erős kételyek vannak, hogy mennyire hatékonyak ezek az EU-pénzből finanszírozott beruházások – vélekedett a szakember.

Nem is annyira a pénzbeli zárolás járna negatív hatással hanem a mögötte lévő üzenet, mivel azt jelentené, hogy nincs megállapodás az IMF-EU párossal. Ilyen helyzetben árfolyamgyengülés, hozamemelkedés, rosszabb növekedés várna Magyarországra – tette hozzá.

De nem is lesz ilyen

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára szerdán Budapesten megismételte egy nappal korábbi brüsszeli nyilatkozatát, miszerint a gyakorlatban nem kerül sor Magyarország kohéziós forrásainak befagyasztására. Azzal, hogy Magyarország képes befejezni a Széll Kálmán-tervet, 2013-ra 3 százalék alatt tudja tartani az államháztartás hiányát, így a gyakorlatban nem kerülhet sor a kohéziós források befagyasztására - mondta Cséfalvay Zoltán.

Azt mondta, az idei és a jövő évi költségvetési hiánycél biztosításához szükséges keddi kormányhatározat lehetővé teszi, hogy a Széll Kálmán-tervet 100 százalékban teljesítse az ország. Az Európai Bizottság tavaly májusban azzal számolt, hogy a Széll Kálmán-terv 50 százalékban teljesül. A tavaly márciusban elfogadott terv teljesítése, amely 550 milliárd forint költségvetési egyenlegjavítást és strukturális reformokat tűzött ki célul, a 2011 végéig megtett intézkedésekkel 83 százalékon áll, mondta Cséfalvay Zoltán.