Zsófia
16 °C
22 °C
Index - In English In English Eng

Sosem épült ilyen kevés magyar lakás

2012.02.23. 10:02 Módosítva: 2012.02.23. 10:05

Tavaly mindössze 12 655 új lakás épült – vagyis naponta átlagosan csak 35 darab –, ami 39 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott lakásépítési engedélyek száma 12 488 volt, ami 28 százalékos csökkenést jelent a 2010-es adatokhoz képest, derül ki a KSH csütörtökön közzétett adataiból. Ilyen alacsony építési számra még nem volt példa a két világháború közötti gazdasági válság éveiben, és a negyvenes-ötvenes évek nehéz gazdasági körülményei között sem.

Ráadásul a közeljövőben nem is számíthatunk jelentős változásra: 2011-ben lényegében azonos volt az építkezések és az engedélyek száma, de maga az engedélyszám olyan alacsony, hogy ez még messze nem jelzi a folyamat kedvező megváltozását.

Az év folyamán használatba vett lakások száma Budapesten és a megyei jogú városokban esett vissza a legnagyobb mértékben, 48 illetve 44 százalékkal. A többi városban 35 százalékos visszaesés következett be, míg a községekben kisebb arányban, 26 százalékkal mérséklődött a lakásépítés volumene.

Minden régióban és – Veszprém kivételével – minden megyében kevesebb lakást vettek használatba, mint az előző évben. A csökkenés Dél-Dunántúlon és Nyugat-Dunántúlon volt a legerőteljesebb (50, illetve 49 százalék), a megyék közül pedig Somogy és Borsod-Abaúj-Zemplén esetében (67, illetve 60 százalék). Egyedül Veszprém megyében mutat a lakásépítések száma 30 százalékos növekedést, ami a devecseri és kolontári újjáépítésekkel magyarázható.

Kevesebb a nyaraló is

A vizsgált időszakban 583 üdülőegységet építettek, és 437 üdülőépületben 496 üdülőegységre adtak ki építési engedélyt. A használatba vett üdülőegységek száma 28 százalékkal, az engedélyezetteké 38 százalékkal esett vissza az egy évvel korábbihoz képest. Az új üdülők átlagos alapterülete 76 négyzetméter, a tavalyinál egy négyzetméterrel kisebb.

A kiadott új építési engedélyek alapján 6930 lakóépület és 5237 nem lakóépület építését tervezik.
A lakóépületek esetében ez 6 százalékos visszaesést, a nem lakóépületeknél 3 százalékos növekedést jelent. A nem lakóépületek közül az ipari épületekre kiadott engedélyek száma 8 százalékkal nőtt, a mezőgazdasági és kereskedelmi épületekre kiadott engedélyeké viszont 7–7 százalékkal csökkent.