Bertalan
19 °C
32 °C
Index - In English In English Eng

Adósok, az ellenállás hasztalan!

Március elsejétől vége a moratóriumnak, kezdődnek újra a kilakoltatások. A beígért segítség, az eszközkezelő viszont nem állt fel. Sőt, az adósok pluszköltséget is fizethetnek: 9250 forintban állapítaná meg Pintér Sándor a rendőrségnek járó költségátalányt azokban az esetekben, amikor a végrehajtás elszenvedője ellenszegül, és a rendőrök beavatkozására van szükség.
D VAJ20110517010
Fotó: Vajda János

Ha valaki ellenszegül a végrehajtónak, és emiatt a rendőröknek kell beavatkozniuk, hamarosan kifizettetik vele még a rendőrök munkájának árát is. A bírósági végrehajtásról szóló törvényt tavaly decemberben módosította a parlament a kormány javaslatára, és a változások egy része március 15-én lép hatályba. Ilyenek az ellenszegüléssel kapcsolatos rendelkezések is.

A törvény eddig nem foglalkozott különösebben az ellenszegüléssel, lényegében csak annyit mondott, hogy ilyenkor a végrehajtó köteles a legközelebbi rendőri szervhez fordulni, az pedig köteles közreműködni az ellenszegülés megszüntetése végett.

Március 15-től viszont már azt is pontosan meghatározza majd a törvény, mi is számít ellenszegülésnek. A jogszabály szerint egyrészt ellenszegülés az, ha valaki nem veti alá magát a végrehajtói intézkedésnek, és fizikai erőkifejtés útján is igyekszik azt megakadályozni. De ugyanígy ellenszegülésnek minősül az is, ha valaki a passzivitást választja, azaz nem engedelmeskedik a végrehajtó utasításainak, amivel akadályozza őt, és a végrehajtás folyamatát.

Gyors munka, tisztes pénz

A rendőrök fizikai kényszert is bevethetnek az ellenállás megszüntetésére, például akkor, ha az adós nem hagyja, hogy a végrehajtó bemenjen a házába, vagy átvizsgálja a vagyontárgyait. „Az eljárások során a végrehajtók nemcsak a hatósági munkát tiszteletben tartó, hanem gyakran azzal ellenszegülő magatartással is szembesülnek” – állapította meg rosszallóan a törvényjavaslat indoklása, hozzátéve, hogy ez bizony nemcsak elhúzza a végrehajtást, hanem még többletköltséget is okoz.

Ezt a többletköltséget pedig az adósnak kell megfizetnie. Pintér Sándor belügyminiszter is készül már erre, a kormany.hu-n kedden jelent meg a rendőri költségek mértékéről szóló rendelettervezete, amely a tervek szerint szintén március 15-én lépne hatályba.

Pintér indoklása szerint a tapasztalat az, hogy a rendőrök többnyire viszonylag gyorsan végeznek az ellenszegülés megtörésével, utazással együtt általában két óra alatt meg is vannak, és rendszerint nem kell oda-vissza összesen 25 kilométernél többet autózniuk ehhez. Ez alapján a belügyminiszter 9250 forint költségátalányt állapítana meg, ennyibe kerülne alapesetben az adósnak, hogy a rendőröknek kellett megtörniük az ellenállását.

Gyalog olcsóbb

Pintér gondolt a speciálisabb helyzetekre is, ha például a helyszín annyira közel van, hogy a rendőröknek nem kell autóba szállniuk, akkor költségátalányt nem, csak óránként, rendőrönként kétezer forintos munkadíjat számítanának fel. Minden megkezdett órát kifizettetnének, és az időbe az utazás is beleszámítana.

Ha a rendőrök használnak kocsit, de két óránál tovább tart a munkájuk, akkor a 9250 forintos költségátalányra még rájönne ugyanez a kétezer forintos óradíj. Ha az átlagos 25 kilométernél messzebbre kellene autózniuk, akkor minden plusz kilométerért még 50 forintot fizettetnének az adóssal. A végrehajtási törvény módosításának indoklása szerint a rendőri költségek kifizettetésétől azt is várják, hogy ez majd visszatartó erő lesz.

Kerülik a konfliktust

A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara nem vezet pontos statisztikai kimutatást arról, hogy mennyire gyakori az ellenszegülés, de Császti Ferenc, a kamara ügyvezető alelnöke szerint annyi elmondható, hogy a végrehajtók mindenképpen igyekeznek ezt elkerülni, konfliktuskerülő magatartást tanúsítani. Az ellenszegülés egyébként általában passzív formában nyilvánul meg, és ritkán fordul elő, hogy az érintett fizikailag is rátámadna a végrehajtóra, válaszolta az Index kérdésére Császti. Hozzátette: az utóbbi hivatalos személy elleni erőszaknak minősül, tehát súlyos büntetőjogi szankciót von maga után.

D  VG20111128018

Tiltáskényszer

A kabinet a kormányváltás óta összesen ötször hirdette, illetve hosszabbította meg a kilakoltatási moratóriumot. A kabinet a 2010-es országgyűlési választások utáni első májusi kormányülésen döntött a hosszabbításról, ami év végéig tartott. Ezt először 2011. április 15-ig, majd július 1-jéig, végül októberig nyújtották, ráadásul a kilakoltatás mellett 2011. július 1-jéig az árverezés is tilos volt.

A fizetési fegyelem eközben fokozatosan romlott, egyes értelmezések szerint azért, mert sokan azt várták, hogy a kormány megmenti őket a teljes tartozástól, illetve hogy a nem fizetésnek végül semmilyen következménye nem lesz. Ez egyre nehezebb helyzetbe hozta a veszteségekkel, különadókkal küszködő bankokat – pedig akkor még a végtörlesztésről nem volt szó –, ezért a kabinet és a bankok szakértői májusban egy ötpontos akciótervet fogadtak el, amiből júniusra törvény is lett.

Ebben az árfolyamgát bevezetése mellett – ami iránt nagy érdeklődés soha nem volt, de a kedvezményes végtörlesztés lehetőségének megnyitása miatt végül teljes érdektelenségébe fulladt – rögzítették, hogy július 2-án feloldják a részleges árverezési és kilakoltatási moratóriumot. A végrehajtók azonban ekkor sem kaptak szabad kezet.

A megállapodásban rögzítették, hogy júliusban, augusztusban és szeptemberben csak a nagy értékű és nagy alapterületű lakások két százalékát adhatják árverezésre – ez a 30 millió forintnál drágább ingatlanokat jelentette –, októbertől pedig a területenként negyedévekre leosztott kilakoltatási kvóták szerint adhatják ki a rossz adósokat. A kvóta tavaly a nem fizető állomány 2 százalékát érinthette, idén negyedévente az érintett ingatlantulajdonosok 3 százaléka lehet érintett a kilakoltatásban, ami évente egy százalékpontot emelkedik, 2015-ben pedig minden korlátozás megszűnik.

Mentőöv

Az ötpontos akciótervnek az azóta átalakított és kibővített árfolyamgát bevezetése, illetve a kilakoltatási kvóták meghirdetése mellett egy harmadik fontos pontja is volt: az eszközkezelő (NET) felállítása. Ez azokon a 90 napon túli hitelhátralékosokon segít, akik a rögzített árfolyamokon sem tudnak törleszteni, fizetésképtelenségük miatt pedig elveszítenék a lakásukat. Az eszközkezelő megveszi a rossz adósok lakásait, akik visszabérelhetik ezeket az ingatlanokat.

Amikor Giró-Szász András kormányszóvivő tavaly november végén jelezte, hogy a kormány decembertől idén márciusig újból bevezeti a kilakoltatási moratóriumot (ez az ötödik hosszabbítás volt), azt is megemlítette, hogy az eszközkezelő már idén januártól működni fog, tehát a moratórium lejárta után sem kell aggódniuk a legrászorultabbaknak. Az eszközkezelő viszont nem állt fel januárban, sőt, februárban sem, pedig a bankokban állítólag sokan érdeklődnek a lehetőségről.

Késve dobják

A hatályos kilakoltatási moratórium csütörtökön lejár, miközben a beígért segítség sehol nincs. A csúszás hátterében az áll, hogy tavaly decemberben az eszközkezelőre vonatkozó májusi megállapodást a kormány és a Bankszövetség pontosította, illetve néhány ponton átírta, de ezek a változtatások egyelőre nem kerültek át a jogszabályokba.

000 128293688
Fotó: John Moore

Az egyik változás, hogy a jogosult jelzáloghitel-adósok lakóingatlanát az eszközkezelő akkor is megveszi, ha a háztartásban csak egy kiskorút nevelnek (a korábbi tervek szerint csak azok kérhették a segítséget, akik legalább két gyereket neveltek). A kormány a bankok kérésére növelte az eszközkezelő tűzerejét is: idén nem ötezer, hanem nyolcezer ingatlan megvásárlását finanszírozza a költségvetés, 2014 végéig összesen 25 ezer lakást vehet meg a NET.

A Napi Gazdaság szerint az indulást ugyanakkor nem ezek a pontok, hanem az a kitétel nehezíti, hogy a NET-ről rendelkező törvény egyik paragrafusa szerint az eszközkezelőnek felajánlott ingatlanok is a kényszer-értékesítési kvóta részét képezik, ami bonyolítja az árverezéseket. A bankok szerint ez azért problémás, mert a kényszer-értékesítésre kijelöléskor nem is vizsgálják, hogy a tulajdonos megfelel-e a NET előírásainak, csak azt nézik meg, hogy az adós hány hónapja nem fizet. A bankok így érik el, hogy első körben azokat a kényszerértékesítéseket indítsák el, ahol az ügyfelek nem akarnak együttműködni a bankkal a fizetési nehézségeik megoldásában.

A tavalyi első félévében bő ötvenezer folyamatban lévő végrehajtást regisztráltak a fővárosban, a végrehajtások száma az egész országban megközelítették a 300 ezret. Igaz, eddig a legtöbb eljárás nem jelzáloghitel-tartozás, hanem közmű- vagy mobilszámla-elmaradás miatt indult.

Gyorsítanak

A végrehajtási eljárások gyorsulnak, egyszerűsödnek idén a tavaly decemberben megszavazott törvénymódosítás következményeképp. A változtatások több lépcsőben léptek, lépnek hatályba: januárban, márciusban, júlliusban és szeptemberben. Szigorodnak az eljárási határidők, március 15-től például 15 napon kell dönteniük a bíróságoknak a végrehajtási kérelmekről.

Fontos változás, hogy júliustól ingatlanokra kizárólag interneten lehet majd licitálni, megszűnne tehát az árverezések kemény szóváltásokról, fenyegetésekről is elhíresült szóbeli szakasza.