Szilvia
11 °C
16 °C
Index - In English In English Eng

Amikor már Orbán sem látja a sikert

Ez történt a gazdaságban az év 9. hetében

2012.03.04. 13:11
Csődbe ment a Tom Tailor, a Gusto Burger, leépít a Nokia, féléves mélypontra esett a foglalkoztatás, magasan ragadt a munkanélküliség. Az állam a hadiiparral és egy bankkal ellensúlyozná a beruházások visszaesését. A bankszektor szenved, a vezetőváltások tavasza ez, de az OTP-nek azért még maradt pénze az önkormányzatok kisegítésére.

Miközben négy éve nem volt ilyen kevés csőd a világban a Moody's globális felmérése szerint, idehaza végelszámolási rekord dőlt meg februárban, és a csődhírekből sem volt hiány a héten. Felszámolják a Héroszt, a 15 milliárdos árbevételű építőipari cég ősszel csődvédelmet kért, de ez nem vezetett eredményre.

Csődbe ment a magyar Tom Tailor is - bár a ruhamárka megmarad -, és a szintén magyar Gusto Burger is búcsúzik a Váci utcától - a hamburgeres nem bírta kitermelni a bevásárlóutca magas bérleti díját. A Nokia ugyan még senkit nem küldött el, de a munkaügyi központnak már jelezték a leépítést. Bár nem cégről, csak egy márkáról van szó, de megszűnik a Kent is. A betegszállítók is sorra mennek tönkre, már 12 cég ment csődbe a 2006 óta változatlan finanszírozás miatt.

A legfrissebb adatok szerint idehaza 4,5 százalékkal csökkentek tavaly a beruházások, több ágazatban 20-40 százalékos volt a visszaesés. Ezért is mondhatta a héten Orbán Viktor Brüsszelben, hogy “nem nevezném sikeresnek a gazdaságpolitikát”. Pedig a kormány mindent megtesz, hogy néhány cég és néhány ágazat sikeréért. Az állam gazdaságfejlesztési ambícióinak legújabb terepe a Rába, a cégnek a Hadik-terv keretében a hazai hadiipar fellendítésében lehet kulcsszerepe. Megmenekülhet a Ganz is, ha mind a 80 hitelezője elfogadja a társaság tulajdonosainak ajánlatát.

A kormány már nem volt ennyire aktív és sikeres a Malév megmentésénél, pedig egy birtokunkba jutott tanulmányból kiderült: a Fidesz kész terveket kapott a választások előtt a Malév megmentésére, az új légitársaság így nézett volna ki. (Egy cikkben azt is összefoglaltuk,hogy mit vesztettünk a Malév-csőddel.)

A kormány nem csak a hadiiparban, a bankpiacon is erősítené pozícióját, a hírek szerint most Demján bankját szemelte ki a kabinet, de a Takarékbankot is átvilágítják. A viszony az OTP-vel sem lehet rossz, a legnagyobb pénzintézet bejelentette, hogy a svájci frank hiteleket 200 forintos árfolyamon törleszthetik az eladósodott önkormányzatok. A döntés váratlanul érte a Bankszövetséget és az Erstét is, a tavaly közel 160 milliárdos rekordveszteséget elkönyvelő bank elnök-vezérigazgatója szerint az OTP lépése meglepő volt, a bejelentés előtt nem egyeztettek a Bankszövetséggel sem. Az Erste pénzügyi nehézségei, illetve a Hódmezővásárhellyel szembeni két hónapos küzdelme miatt is hatalmas pofonnak érezheti az OTP bejelentését.

    8. heti záró  9. heti záró
 BUX 19 372 19 309
 OTP 4040 4035
 Mol 19 085 18 900
 Richter 38 000
38 830
 Magyar Telekom 591
577

Az Erste a kihívásokra reagálva nemrég takaréskossági programot hirdetett, ennek keretében több száz munkavállalótól válnak meg. A héten megtudtuk, az Axa is fiókbezárásokkal reagál a válságra, a bank tizenhárom ügyfélcentrumát zárja be, és az irányítást is új szakember veszi át, ahogy a CIB-nél és nemrég az MKB-nál is vezetőváltás történt.

A takarékoskodás, a mérlegfőösszegek visszahúzása tehát egyre több pénzintézetnél magasabb fokozatba kapcsolt. A kormány Gránit Bank iránti érdeklődését is az indokolja, hogy a bankok a következő időszakban takarékoskodni fognak - az MNB szerint pénzszűkében vannak -, miközben a gazdasági növekedést valahogy be kellene indítani, amihez hitelek kellenek.

A növekedési kilátásaink nem csak a hitelezés lefagyása, hanem a mezőgazdaság kilátásai miatt is rosszak. Tavaly ugyan sokat adott a növekedéshez a szektor, de ez ebben az évben nem fog megismétlődni. Bár tíz százalékkal nőtt tavaly az export, és fél éve nem volt olyan kicsi az államcsőd kockázatunk, mint pénteken, de ezek, illetve az utóbbi két hónap jó nemzetközi gazdasági hangulata ellenére is jóval több apró és kevésbé apró rossz és csalódást keltő hír érkezik a magyar gazdaságból, illetve a gazdaságpolitikából.

Lázár és barátja

A héten megírtuk: két hónapja úgy van szocpol, hogy valójában nincs. Januártól indult volna a támogatás, de eddig semmi nem lett belőle, az NGM a szerződéskötések felgyorsítását ígéri. Külföldre mennek a régi evások, az adóemelés miatt 20 ezerrel kevesebb az evás, mint decemberben. Színleltnek tűnő szerződésekre bukkantunk az NFM-nél, titkársági asszisztens, adminisztratív ügyintéző, postázó dolgozik megbízottként a minisztériumban. Az NFM szerint csak rosszul írták le, mire szerződtek. És az is kiderült, hogy valójában egy baráti céget hozna helyzetbe Lázár trafiktörvénye, ami a multikat kizárná a hazai dohánykereskedelemből. Lázár azzal védekezett, hogy tíz éve kikéri az érintett cég vezetőjének a véleményét.

Miközben a cégek roskadoznak a rájuk rakott terhektől (béremelés, bérkompenzáció), egy javaslat szerint júliustól a dolgozóik helyi bérleteit is ki kellene fizetniük. A távolabb lakóknak a munkába járás így is nehézkesebb lehet, az idei takarékoskodási kényszer miatt ugyanis nagy vonatritkítás jöhet áprilisban. És bár a 93 ezer forintra emelt minimálbért sok vállalkozó alig, vagy csak elbocsátásokkal tud kigazdálkodni, nemzetközi szinten még mindig a sereghajtók között vagyunk a minimálbérben.

Egyre kevesebb munkahely

A rossz hírek sora a munkapiaci ügyekkel folytatható. A legújabb adatok szerint féléves mélypontra esett a foglalkoztatás, a munkanélküliek aránya 9 hónapos csúcsra emelkedett, az egymilliós kormányzati álomtól 123 ezres az elmaradás. Sok cég olcsó diákmunkást keres, tavaly 210 ezer fiatal jutott álláshoz. Már az is biztosnak tűnik, hogy a versenyszférát a közmunkások nem érdeklik, és létszámot sem bővítenek, miközben a kirúgásokkal az állami pályázatokat veszíthetik el, tehát sok cég zsákutcában van. De tanulni legalább még érdemes: az átlagos diplomás bruttó 325 ezer forintot keres, aki megállt az érettséginél, 163 ezerre számíthat, ami azt jelenti, hogy a munkaerőpiacon kétszer többet ér a diploma az érettséginél.

Van helye a pénznek

Szüksége is van a pénzre a maradék devizahitelesnek. A hitelek felvételkori árfolyamon történő kötelező forintosítását a kormány ugyan elvetette, de a rossz adósok számíthatnak még segítségre. A 90 napon túli hiteleseknek tartozáselengedés és forintosítás jár, az NGM dolgozik a részleteken.

Az utolsó stádiumban lévő adósok viszont aggódhatnak: a kilakoltatási moratóriumnak vége, aki nem engedelmeskedik a végrehajtónak, az ellenszegülés árát is fizetheti. A legrosszabb adósok három százaléka kerülhet utcára, a segítséget jelentő eszközkezelő pedig még nem indult el.

Ha az NGM múlik, magáncsőd sem lesz, egy általunk ismertetett dokumentum szerint a szaktárca azt javasolja a kormánynak, hogy ne támogassa a bankoknak újabb nehézségeket okozó intézmény bevezetését.

És mi van a görög csőddel?

A héten Berlinben ezt is elnapolták, amikor megszavazták a második görög mentőcsomagot, ami az euróövezet pénzügyminisztereinek múlt heti megállapodásához járult hozzá. Cserébe a görög kormánynak folytatnia kell a megszorításokat, bár az eurózóna vezetői szerint Görögország teljesítette az újabb hitelcsomag feltételeit.

Ez viszont erősen megkérdőjelezhető: egy vizsgálat rámutatott, hogy az ország még a 2010-es vállalásai egy részét sem teljesítette, ezért az EU-tagok 90 oldalas listát készítettek az országgal szembeni elvárásaikról.

A héten ráadásul Görögországot nem törlesztővé minősítette a S&P. A "selective default" a leggyengébb kategória kapuja, múlt héten a Fitch ugyanezzel fenyegetőzött. (Az S&P egyébként megvizsgálta azt is, hogy melyik ország mennyire félhet az euróválság hatásaitól, mögénk sajnos csak a törökök kerültek a listán.)

A görög-ügyben tehát minden igyekezet ellenére úgy tűnik, hogy egyre nehezebb lesz megoldást találni. De legalább az uniós gazdasági integráció bővülhet: pénteken Brüsszelben lényegében betiltották az államadósságot azzal, hogy 25 ország vezetője aláírta a fiskális unióról szóló paktumot. Az eurózónában kötelező lesz a költségvetési nullszaldó, és előre meg kell beszélni az állampapírok kibocsátását is. Az uniós tagállamok költségvetését kordában tartó megállapodásról Írországban népszavazás lesz, de ez nem akaszthatja el a folyamatot.