A mezőgazdaság nélkül nagy bajban lennénk

A kiigazítatlan adatok alapján a magyar gazdaság teljesítménye a tavaly második negyedvétől kezdődően mérsékelt ütemben nőtt. A növekedés súlypontja az elmúlt két negyedévben az ipari termelésről, illetve a külkereskedelmi többletről a mezőgazdaságra került át.

A magyar gazdaság egészét tekintve vegyes az ágazatok negyedik negyedévi teljesítménye. A mezőgazdaság átlagos teljesítményt mutat, de az előző évi alacsony szinthez képest ez jelentős növekedést (27,8 százalék) jelent. A növénytermesztés volumene elsősorban a gabonafélék, az ipari növények, valamint a zöldségfélék előző évit meghaladó terméseredményei következtében emelkedett, míg az állattenyésztésé – a sok éve tartó folyamatokhoz hasonlóan – stagnált. A mezőgazdaság 0,9 százalékkal járult hozzá a növekedéshez.

Az ipar hozzáadott értéke 3,5 százalékkal növekedett, főként a feldolgozóiparban bekövetkezett 4,5%-os bővülés következtében. Az ipari termelés motorját változatlanul az exportorientált vállalatok alkották. Átlag feletti volumenbővülést regisztráltunk a textília, ruházat, bőr és bőrtermék, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék, valamint a gumi-, műanyag és nem fém ásványi termék gyártásában. A számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása jelentősen csökkent, elsősorban a hazai gyártású híradás-technikai berendezések és az elektronikus fogyasztási cikkek iránti exportkereslet mérséklődésének következményeként.

A legnagyobb mértékben a villamos berendezés gyártása maradt el az egy évvel korábbitól. Az ipar egészében 0,8 százalékponttal járult hozzá a GDP növekedéséhez. Az építőipar teljesítményének hatodik éve történő visszaesése tovább folytatódott, ugyanakkor a visszaesés mértéke az elmúlt negyedévekhez képest jelentősen csökkent (1,4 százalék), ami az előző évi alacsony bázis, valamint az út- és vasútépítési munkák növekedésének az eredménye. Az építőipar 0,1 százalékponttal mérsékelte a GDP növekedését.

A mezőgazdaság, az ipar és az építőipar együttesen 1,6 százalékponttal járult hozzá a GDP növekedéséhez.

A bruttó hazai termék (GDP) termelésének volumenindexei, előző év azonos időszaka = 100,0
	2010	2011
Megnevezés (TEÁOR 2008)	IV.	I.		II.	III.	IV.
	negyedév
Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat	84,2	124,9	126,1		128,4	127,8
Ipar	114,4	110,6	106,2		103,3	103,5
Ebből: Feldolgozóipar	117,0	112,7	107,3		104,3	104,5
Építőipar	92,2	92,3	91,2		85,7	98,6
Szolgáltatások összesen, ebből:	99,4	99,6	99,4		99,3	99,4
Kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás	99,2	100,7	100,2		98,1	99,9
Szállítás, raktározás	99,4	102,3	100,4		100,5	100,0
Információ, kommunikáció	107,4	100,8	101,7		102,7	103,1
Pénzügyi, biztosítási tevékenység	97,5	92,8	92,6		94,4	93,6
Ingatlanügyletek	99,9	98,5	97,7		99,7	97,8
Szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység	97,3	101,3	101,1		96,0	98,2
Közigazgatás, oktatás, egészségügyi, szociális ellátás	97,6	99,0	99,3		100,3	100,0
Művészet, szórakoztatás, egyéb szolgáltatás	102,8	100,8	101,3		104,8	103,7
GDP összesen (piaci beszerzési áron)	101,9	102,5	101,5		101,4	101,4

A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 0,6 százalékkal csökkent, így 0,3 százalékponttal mérsékelte a GDP változását. A legjelentősebb mértékben a pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye csökkent (6,4 százalék). A csökkenésben fontos szerepet játszott, hogy a bankok új hitelkihelyezése alacsony szinten maradt, amely a forintalapú hitelek jelentős drágulásának és a hitelezési feltételek szigorításának tudható be.

A devizahitelek végtörlesztése miatti veszteség a hitelintézetek bruttó hozzáadott érték adatát nem befolyásolja, mert ezt a tételt a háztartásoknak nyújtott tőketranszferként számolta el a KSH. Több nemzetgazdasági ágban stagnálás volt: a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás, a szállítás, raktározás, valamint a közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes hozzáadott értéke is lényegében változatlan maradt. Ugyanakkor nőtt az információ, kommunikáció, valamint az egyéb szolgáltatás ágak hozzáadott értéke. A termékadók- és támogatások egyenlege 0,1 százalékponttal járult hozzá a GDP negyedik negyedévi növekedéséhez.

A GDP felhasználási oldalán a háztartások tényleges fogyasztása a tavalyi negyedik negyedévében 0,1 százalékkal mérséklődött. A tényleges fogyasztás összetevői között a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 0,1 százalékkal emelkedett. A nagy súlyú kiadási csoportok között az élvezeti cikkek, a lakberendezés és a szabadidős és kulturális szolgáltatások volumene kis mértékben emelkedett, míg a lakhatással kapcsolatos szolgáltatásoké lényegében változatlan maradt. Csökkent az élelmiszerek fogyasztása, valamint a vendéglátás- és szálláshely-szolgáltatások teljesítménye.

A külföldiek magyarországi fogyasztásában a több negyedéven át tartó csökkenés után a forint gyengülésének hatására dinamikus növekedést, míg a magyarok külföldi fogyasztásában továbbra is csökkenést mért a KSH. A kormányzattól kapott természetbeni juttatások mértéke 1,4 százalékkal alacsonyabb lett. A közösségi fogyasztás 0,7 százalékkal esett. Mindezen folyamatok összegeként a végső fogyasztás 0,2 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest és -0,2 százalékponttal járult hozzá a GDP változásához.

Nagy visszaesés a felhalmozásban

A bruttó állóeszköz-felhalmozást illetően a visszaesés 4,4 százalékos volt. Mindez mínusz 1 százalékponttal járult hozzá a GDP változásához. Az építési beruházások továbbra is igen jelentős mértékben elmaradtak az egy évvel korábbi mértéktől. Ugyanakkor a gép- és berendezés-beruházások nőttek, főként a feldolgozóipar következő nagy súlyú ágazatcsoportjainál megfigyelt növekedésnek köszönhetően: járműgyártás; gép, gépi berendezés gyártás; fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártás; a gyógyszergyártás; a textil, ruházat, bőr és bőrtermék gyártás.

Mindemellett a bruttó állóeszköz-felhalmozás a nemzetgazdasági ágak többségében továbbra is csökkent. Jelentős visszaesés a nagy súlyú ágazatok közül az ingatlanügyletek (lakás) és a szállítás, raktározás nemzetgazdasági ágakban figyelhető meg, ugyanakkor jelentősen bővültek a mezőgazdasági és a feldolgozóipari beruházások.

A bruttó hazai termék (GDP) felhasználásának volumenindexei, előző év azonos időszaka = 100,0

	2010	2011
Felhasználási tételek	IV.	I.	II.	III.	IV.
	negyedév
Háztartások fogyasztási kiadása	99,5	99,4	100,3	100,3	100,1
Természetbeni társadalmi juttatás a kormányzattól	93,9	106,8	98,3	98,9	98,6
Természetbeni társadalmi juttatás a háztartásokat segítő non-profit intézményektől	93,6	97,3	96,7	101,9	103,0
Háztartások (tényleges) végső fogyasztása	98,3	100,6	99,8	100,1	99,9
Közösségi fogyasztás	95,7	98,1	99,2	98,1	99,3
Végső fogyasztás összesen	97,9	100,3	99,7	99,8	99,8
Bruttó állóeszköz-felhalmozás	87,1	98,5	92,4	92,5	95,6
Készletváltozása	x	x	x	x	x
Bruttó felhalmozás	110,1	108,8	98,1	94,1	94,6
Belföldi felhasználás	100,6	101,7	99,4	98,6	98,4
Export	112,7	114,1	108,6	106,7	104,9
Import	111,6	114,2	106,7	103,8	101,7
Egyenlega	x	x	x	x	x
Bruttó hazai termék (GDP) összesen	101,9	102,5	101,5	101,4	101,4

a) Ezen tételek esetében a volumenindex nem értelmezhető.

A készletek állománya a negyedik negyedévben folyó áron 325 milliárd forinttal nőtt, míg az előző év azonos időszakában 252 milliárd forint volt a növekedés. A két felhasználási tétel együtt, azaz a bruttó felhalmozás 5,4 százalékkal csökkent, így -1,3 százalékponttal járult hozzá a GDP változásához. A belföldi felhasználás a IV. negyedévben összességében 1,6 százalékkal csökkent.

A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában, folyó áron 464 milliárd forint többlet keletkezett romló cserearányok mellett. Mind az export mind az import továbbra is csökkenő ütemű növekedést mutatott. A növekedés üteme az import esetében továbbra is kisebb mértékű, mint az exportnál: az export 4,9 százalékkal, az import 1,7 százalékkal növekedett. Az áruforgalom exportja 4,8 százalékkal, importja 1,8 százalékkal nőtt.

A gépek, szállítóeszközök és feldolgozott termékek exportja és importja az átlagnál nagyobb mértékű, míg az élelmiszerek, italok, alkoholtermékek esetében, az exportot tekintve, átlag alatti növekedést mutattak. Az energiahordozók importvolumene emelkedett a természetes és mesterséges gáz behozatal növekedésének köszönhetően és a kőolaj és kőolajtermékek behozatal némi csökkenése mellett. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve az idegenforgalmat is) exportja 5,5 százalékkal, míg importja 1 százalékkal nőtt. A külkereskedelmi forgalom pozitív egyenlege 2,9 százalékponttal járult hozzá a GDP növekedéséhez.

A 2011-es év egészében a bruttó hazai termék 1,7 százalékkal nőtt. A mezőgazdaság, ipar és építőipar együttes teljesítménye 6,3 százalékkal nőtt, a szolgáltatásoké pedig 0,6 százalékkal csökkent. Éves szinten a mezőgazdaság, ipar és építőipar együttesen 1,9 százalékponttal, a termékadók és -támogatások egyenlege 0,1 százalékponttal növelte, míg a szolgáltatások 0,3 százalékponttal mérsékelték a GDP változását. A háztartások tényleges fogyasztása 0,1 százalékkal nőtt, míg a közösségi fogyasztás 0,3 százalékkal csökkent.

Mindennek eredményeként a végső fogyasztás 0,1 százalékkal mérséklődött, ami -0,1 százalékponttal járult hozzá a GDP növekedéshez. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 5,4 százalékkal esett, míg a bruttó felhalmozás 2,4 százalékkal lett alacsonyabb. A belföld felhasználás 0,5 százalékkal csökkent, -0,5 százalékponttal hozzájárulva a GDP változásához. Az export 8,4 százalékkal, az import 6,3 százalékkal emelkedett. A külkereskedelmi forgalom tartósan pozitív egyenlege 2,2 százalékponttal járult hozzá a GDP növekedéséhez.

Az Eurostat gyorsbecslése szerint az Európai Unió bruttó hazai terméke a tavalyi negyedik negyedévében 0,6 százalékkal bővült az előző év azonos negyedévhez viszonyítva. A rendelkezésre álló adatok szerint az EU tagországok felében, köztük Magyarországon is, az EU átlaga fölötti volt a gazdasági növekedés. Hét tagországban: Cipruson, Görögországban, Hollandiában, Olaszországban, Portugáliában, Spanyolországban és Szlovéniában csökkent a GDP volumene.

A bruttó hazai termék volumenváltozása az EU tagállamaiban
								(%)
Ország	Előző év azonos időszakához képest*				Előző negyedévhez képest**
	2011				2011
	I.	II.	III.	IV.	I.	II.	III.	IV.
	negyedév				negyedév
EU27	2,3	2,0	1,3	0,6	0,7	0,2	0,3	-0,3
Ausztria	5,1	3,9	2,5	1,2	0,9	0,5	0,2	-0,1
Belgium***	2,9	2,1	1,6	0,9	0,9	0,3	-0,1	-0,2
Bulgária	2,1	2,7	1,9	0,3	0,5	0,5	0,2	0,3
Ciprus	1,6	1,4	-0,5	-0,5	-0,1	0,3	-0,8	0,0
Csehország***	2,8	2,0	1,2	0,5	0,6	0,2	-0,1	-0,3
Dánia	1,9	1,7	0,1	0,6	0,4	0,2	-0,1	0,2
Észtország	9,5	8,4	8,5	4,0	2,9	1,3	1,0	-0,8
Finnország	5,2	1,8	3,3	1,4	0,3	-0,1	1,1	0,1
Franciaország	2,4	1,8	1,4	1,1	0,9	-0,1	0,3	0,2
Görögország	-8,0	-7,3	-5,0	-7,0	:	:	:	:
Hollandia	2,8	1,6	1,1	-0,7	0,7	0,1	-0,4	-0,7
Írország	0,2	2,1	-0,1	:	1,8	1,4	-1,9	:
Lengyelország	4,1	4,7	4,3	4,3	1,0	1,2	1,0	1,1
Lettország***	3,2	5,1	5,7	5,3	1,0	1,9	1,4	0,8
Litvánia	5,9	6,5	6,7	4,4	1,4	1,7	1,3	1,0
Luxemburg	2,9	0,5	1,1	:	0,2	-0,9	0,6	:
Magyarország	2,5	1,5	1,4	1,4	0,7	0,1	0,4	0,3
Málta	2,0	2,4	2,2	:	-0,3	0,4	0,3	:
Egyesült Királyság	0,0	2,8	-0,2	0,6	0,3	0,0	0,5	-0,2
Németország	5,0	3,0	2,6	1,5	1,3	0,3	0,6	-0,2
Olaszország***	1,0	0,8	0,3	-0,5	0,1	0,3	-0,2	-0,7
Portugália***	-0,5	-1,0	-1,8	-2,8	-0,6	-0,2	-0,6	-1,3
Románia***	1,3	1,9	4,4	2,1	1,2	0,9	1,8	-0,2
Spanyolország	0,9	1,1	1,1	-0,2	0,4	0,2	0,0	-0,3
Svédország	6,1	4,4	4,5	1,1	0,4	1,1	0,9	-1,1
Szlovákia	3,4	3,5	3,0	3,4	0,8	0,9	0,8	0,9
Szlovénia	2,1	0,7	-0,5	-2,8	-0,3	-0,1	-0,4	-0,7
: Az adat nem ismeretes.
* Nyers adat.
** Szezonálisan és naptári hatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok. A szezonális kiigazítás nem foglalja magában a naptári hatással történő kiigazítást a következő tagállamokban: Dánia, Görögország, Írország, Luxemburg, Portugália, Románia.
*** Az előző év azonos időszakához viszonyított adatok szezonálisan kiigazított adatokból számítódnak.

---

[1] Az előző negyedévvel történő összehasonlítás mindig a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok alapján történik.