Még hónapokig maradhat a kamat

2012.03.23. 08:04
Kamatvágást egy EU−IMF-megállapodás, szigorítást a nemzetközi konjunktúra romlása hozhat. A piaci elemzők az első forgatókönyvvel számolnak, azonban az év végi kamatszint a mielőbbi megegyezésen múlik. Kevés azonban az erre mutató jel.

A kínai gazdaság korábbi növekedési kilátásainak mérséklődéséről szóló hírek aggodalomra adhatnak okot, és az eurózóna gazdasági növekedését jelző indikátorok sem mindig mutatnak egyértelmű jeleket a pozitív irányba, írja a Napi Gazdaság. A globális gazdaság megítélése jelentős mértékben hat a befektetők kockázatvállalási hajlandóságára, ami a magyar pénzpiaci eszközökre is jelentős hatással van, és egyes vélemények szerint az EU−IMF-megállapodás időpontja is ennek függvényében alakulhat.

Az elemzői vélemények szerint kamatvágás csak az utóbbi mellett képzelhető el. Mivel kamatemelést csak egy tartós külpiaci változás hozhat, ezért az MNB monetáris tanácsa (MT) még jó ideig a hétszázalékos alapkamat tartására szavazhat, így a jövő keddi ülésétől is ezt az eredményt várják a piaci elemzők.

A pénzpiacok elmúlt időszakban megfigyelt jelentős ingadozása  továbbra is óvatos monetáris politikát indokol − jelezte a monetáris  testület a februári ülését követően, márpedig a kockázati mutatókban a  január−februári szintekhez képest törést láthattunk az elmúlt  hetekben − figyelmeztet Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő  portfóliómenedzsere. A forint erősödése és a hazai hozamszintek  csökkenése megtorpant, és a cds-felárak ismét emelkedni  kezdtek. A nemzetközi hangulat rövid távú ingadozásából azonban óvatosan kell következtetéseket levonni. Nem érdemes a gazdaságpolitikát  rövid távú eseményekre építeni, mivel azok gyorsan változhatnak. Így a  december−februári időszak optimista hangulatát is a helyén kell kezelni, azonban még nagyobb túlzás lenne a mostani  borúsabb adatok miatt teljes változásra következtetni.

Annyira biztosan nem sötét a helyzet, hogy a monetáris tanács kamatot emeljen. Nagyjából egy helyben lebeg a világgazdaság, és keresi az irányt. Ha az euró bőven 300 forintba kerülne, akkor más lenne a helyzet, de most nem ez az időszak van − mondta Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Hasonlóan látja a gazdasági folyamatokat Kondrát Zsolt, az MKB Bank közgazdásza is. Ha lényegesen elromlik a hangulat a világban, akkor valóban érdemes lehet megfontolni egy emelést, most azonban nincs erre utaló jel. Az eurózóna negyedéves alapon ugyan mínuszban zárhatja az első két negyedévet, éves szinten azonban stagnálás jellemezheti.

Az elmúlt ülésen Cinkotai János részéről érkezett javaslat a lazításra, az azonban még messze van, hogy ezt el is fogadja a tanács. A belső tagok inkább óvatosabbak, a külsők közül Gerhardt Ferenc és Kocziszky György úgy nyilatkozott, hogy meg kell várni az EU−IMF-megállapodást. Kérdés, mi lesz akkor, ha a megállapodás későbbre tolódik. A kormányzati kommunikáció igyekszik kettéválasztani a két felet, hangsúlyozva, hogy az IMF-fel meg tudnának egyezni, "csupán" az EU kemény dió. Annyi bizonyos, hogy számos − a hitelhez szorosan nem kapcsolódó − kérdést vizsgál az unió, amely a Valutaalapot nem érint − hívta fel a figyelmet Suppan. Az azokhoz kapcsolódó jogi kérdések megválaszolása és értékelése hónapokat vesz igénybe, ami feleslegesen eltolja a megegyezés időpontját. Az áprilisban megjelenő konvergenciaprogram viszont változást hozhat. Ha az abban rögzített költségvetési lépéseket elismeri az EU, az előmozdíthatja, hogy Magyarország kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól, és visszavonják a kohéziós alap egy részének befagyasztásáról szóló döntést. Ez olyan elismerés lenne, amelyre ha az unió rábólintana a tárgyalások kezdetére, akár két nap alatt meg lehetne egyezni − véli Suppan.

A kamatvágáshoz elkerülhetetlen az EU−IMF-megállapodás, azonban ahhoz  még számos kérdést tisztázni kell az unióval, érdemi előrehaladásnak viszont nincs jele. Azt azonban látni kell, hogy a ráta tartása  ellenére a kamatkülönbözet folyamatosan emelkedik − mondta Bebesy. Az  eurózóna mennyiségi lazítása nyomán a feltörekvő piacoknál is  (így Mexikóban, Dél-Afrikában) csökkent az irányadó ráta.  Magyarországon viszont amíg nincs kiszámítható gazdaságpolitika és  biztos finanszírozás, addig nincs tér a monetáris kondíciók lazítására.

Arra a kérdésre, hogy a javuló külső konjunktúra esetén megkerülhető-e a  hitel, szkeptikusak az elemzők. A magyar piac finanszírozása könnyen instabillá válhat, ráadásul a "védőháló" a növekedésnek is  támaszt adhat. A tanácstagok véleménye számos kérdésben eltért, abban azonban ott is egyetértés volt, hogy az EU−IMF-megállapodás nélkülözhetetlen a hazai gazdaság számára. Abban persze már voltak eltérések, hogy a tagok hogyan ítélik meg, hogy a piac mennyire bízik a kormány által sugallt gazdaságpolitikai és külkapcsolati fordulópontban. Mindaddig azonban, amíg nem 4:3 a szavazati arány (mint ahogy januárban), addig nem okoz problémát a döntés − véli Kondrát. Egy-két tag eltérő véleménye még kezelhető, azonban egy kiélezett döntés bizonytalanná teheti a monetáris politika értékelését.

A 2012-es év forgatókönyve − mint ahogy a hitelszerződés időpontja is − teljesen bizonytalan. A megállapodás időpontjának az idei második (korábban első) negyedéve helyett többen már a harmadikkal számolnak, azonban konkrét dátum nem hangzik el. Alappályaként azonban az elemzők bíznak a megállapodásban, amelyet egy-két hónap csúszással egy óvatos, 25 bázispontos vágássorozat követhet. Az év végi 6,5 százalék tűnik ma a legreálisabbnak. Egy gyors megállapodás mellett akár 6 százalékra süllyedhet a szint.