Összevissza szabályozták a megtakarításokat

A hosszú távú lakossági megtakarítások ösztönzése kisebb-nagyobb intenzitással megjelent a hazai szabályozásban, azonban az elmúlt tíz évet alapul véve elmondható, hogy a megtakarítási időtávval nem volt összhangban a változások gyakorisága. Nem nevezhető kiszámíthatónak és konzekvensnek az a pálya, amelyet a szabályozás befutott, pedig a megtakarítások hatékony ösztönzőrendszerének ez lenne az egyik alapfeltétele - véli elemzésében az ING Biztosító és az RSM DTM Zrt.

A hosszú távra szóló lakossági megtakarítási szándékot többféle módon ösztönözte kisebb-nagyobb intenzitással a hazai szabályozás. A nyugdíj és más célokra is felhasználható megtakarítások között az életbiztosításokra is előszeretettel épített a magyar lakosság, főként akkor, ha valamilyen kedvezmény is támogatta az előtakarékosság valamely formáját.

Így nem tervezhető

Egy pillantást vetve az elmúlt tíz év sok kunkorral tarkított pályájára, egy konzekvencia azonnal levonható: a megtakarítási időtávval nem volt összhangban a szabályozás változásának gyakorisága. "Elsősorban a hosszú távú kiszámíthatóság megteremtésére lenne szükség, amely e megtakarítások növelésére is jótékonyan hat" - emelte ki Kovács Zsolt, az ING Biztosító elnök-vezérigazgatója.

Kovács szerint "Magyarországon a kisebb összegű, rendszeres takarékoskodás jelent reális alternatívát a lakosság számára, éppen ezért fontos a tervezhetőség mind az egyének szintjén, mind makrogazdasági szempontból. A hosszú távú befektetések hatékonysága miatt pedig fontos a felkészült tanácsadói partner is, akinek ezen időtávon kell az ügyfél döntését felelősen támogatnia, az adott jogszabályi keretek ismeretében"

Kétévente új irány

2001-ben az élet- és nyugdíjbiztosításra befizetett összeg ötödéig - de legfeljebb ötvenezer forintig - adókedvezményre voltak jogosultak a magánszemélyek, s az életbiztosítási célú befizetések hozama is adómentes volt. 2003-tól megemelkedett az igénybe vehető adókedvezmény mértéke, immár százezer forintra növekedett az értékhatár, illetve további 10 százalék adókedvezmény járt a díjnövekmény után. 2005-től már csak 6 millió forintos jövedelemkorlátig járt ezen adókedvezmény, ráadásul a többi adókedvezménnyel összevonva húzta meg a szabályozó a százezer forintos felső limitet.

Szűkítette a kedvezmények körét a 2006. augusztus 31-től bevezetett 20 százalékos kamatadó, amely az életbiztosítások hozamára is vonatkozott. A következő évben az adókedvezmény jövedelemkorlátja 3,4 millió forintra csökkent, ezt kompenzálta kissé, hogy az adókedvezményt a befizetett díj 30 százalékáig lehetett igénybe venni 2009-től. Új fejezet kezdődött 2010-ben, amikor megszűnt az életbiztosítások adókedvezménye, a hosszú távú elkötelezettség ösztönzése abban nyilvánult meg, hogy a kamatadó felére csökkent az ötödik év után, és adómentessé vált a tizedik évet követően.

A rendszeres előtakarékosságon alapuló felhalmozás ösztönzése megvalósulhat adókedvezmény, a hozam adómentessége, vagy állami kiegészítés formájában is. Utóbbi szélesebb kör számára biztosíthat valós alternatívát, mint az adóalap csökkentése, mint ahogyan az a lakás-takarékpénztári kedvezménynél is sikerrel megvalósul, ahol a rendszeresen félretett összegekhez kapcsolódik az arányos állami támogatás.

Lehetne hatékonyabban ösztönözni

"A hosszú távú megtakarításra ösztönző adókedvezmények hátulütője, hogy szja-kötelezettség nélkül nem kihasználhatók, ami - figyelembe véve például a családi kedvezményt - jelentős rétegeket üthet el a kedvezmény igénybevételétől, ezért érdemes más megoldást is keresni, ha szélesíteni kívánjuk az ösztönzöttek körét" - vélte Hegedüs Sándor, az RSM DTM Zrt. adópartnere. "A hosszú távú tartalékképzés során érdemes a megtakarítások időtartama és célja alapján, ezektől függő ösztönzőket bevezetni, és egységesen kezelni a különböző formákat, e paraméterek függvényében" - tette hozzá a szakember.

Lendíthet a lakossági megtakarításokon, ha a támogatások nem egyedi termékhez, hanem a megtakarítási időtávhoz kapcsolódnak. A hozam hosszú távú lépcsőzetes adókedvezménye, illetve adómentessége - az szja-kötelezettségtől és a jövedelemtől függetlenül - az időtávot veszi figyelembe, tényleges igénybevételét a magánszemély szándéka és lehetőségei határozzák meg. "Ennek érdekében a szabályozásnak terméktulajdonságokat és betartandó célokat kellene meghatároznia, és nem egy-egy terméket definiálnia. Ezzel a piaci innováció új lendületet kaphatna, a kötelező, egységes, teljes körű és közérthető informálással pedig biztosítható lenne az átláthatóság is" - összegezte Hegedüs Sándor.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!