A betétesek buktak az erősebb forinton

Az erősebb forint is csökkentette a háztartások hitelállományát, a devizabetétesek viszont 16 milliárdot buktak ezen, derül ki a Magyar Nemzeti Bank februári hitelezési statisztikáiból. A múlt hónapban 183,6 milliárd forint összegben nettó hiteltörlesztő volt a lakosság, ez szinte kizárólag a végtörlesztésnek köszönhető, a devizahitelek állománya  266,5 milliárd forinttal csökkent, miközben a forinthiteleké a végtörlesztési célú hiteleknek köszönhetően 82,9 milliárd forinttal nőtt.

Az előző két hónaphoz hasonlóan februárban is alig folyósítottak olyan hitelt a bankok, melyet ne végtörlesztésre fordítottak volna az ügyfelek. Különösen a jelzáloghitelekre igaz ez, melyből február hónapban 65,1 milliárd forintnyit nyújtottak az MNB statisztikájában szereplő hitelintézetek. Ennek 57 százaléka, 37,1 milliárd forint volt lakáscélú hitel, a többi pedig szabad felhasználású. A 65,1 milliárd forint elmarad a januáritól, de továbbra is az elmúlt évek egyik legmagasabb értéke, de ez kizárólag a végtörlesztésnek köszönhető.

"Szinte teljesen leállt a normál lakossági hitezés az elmúlt hónapokban Magyarországon, hisz a bankokat a végtörlesztés és a végtörlesztési célú hitelezés foglalta le. Februárban már csillapodott a dömping, a hitelezés azonban még nem tért vissza a rendes kerékvágásba. A végtörlesztés mérlege viszont már megvonható: a lakosság deviza jelzáloghiteleinek állománya a szeptember végi 5303 milliárd forintról 25 százalékkal 3974 milliárd forintra csökkent február végére. Ez utóbbi közel akkora szám, mint a 2008. októberi érték, vagyis a végtörlesztés csak az azóta végbement forintgyengülés hatásait tüntette el" - írja a portfolio.hu

Akik lakáscélú forinthitelből végtörlesztettek, azok az MNB adatai alapján januárban és februárban is 12,31 százalékos átlagos hiteldíj mellett tették meg ezt. Ez több mint 2 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbi átlagos lakáshitel-díjnál.

Februárban a korábbi hónapokkal ellentétben már a fogyasztási hitelek átlagos hiteldíja is nőtt. Ennek folytatódása várható a jövőben is, hiszen a többi fogyasztási hitelnél alacsonyabb hiteldíjú, végtörlesztési célú "szabad felhasználású" jelzáloghitelek aránya várhatóan csökkenni fog a fogyasztási hiteleken belül. A növekedés azonban nem lesz korlátlan, hisz április 1-től bizonyos kivételek mellett 31 százalékos THM-plafon lesz rájuk érvényben. A lakossági hitelállományának nagysága február végén 7633,8 milliárd forint volt, ami a jelzálog- és fedezetlen hiteleket egyaránt tartalmazza. A végtörlesztés előtti, szeptember végi értékhez képest ez 12 százalékos csökkenést jelent.

Februárban 208 milliárd forintot fordítottak végtörlesztésre a háztartások, ebből 88 milliárd forintot hitelből fedeztek. A maradékot elsősorban megtakarításból kellett előteremteniük, ezért sem csoda, hogy februárban még csökkent a lakosság betétállománya. Igaz, e csökkenés meg sem közelítette a januári 263,2 milliárd forintot, hisz most csak 39,1 milliárd forint volt.

A háztartások betétállománya a tranzakciókból eredően 22,9 milliárd forinttal csökkent, 47,2 milliárd forint nettó forintbetét-kivonás és 24,4 milliárd forint nettó devizabetét-elhelyezés történt. A forinterősödés a devizabetétek értékét bő 16 milliárd forinttal csökkentette, így a teljes állomány 985,5 milliárdon áll.