Terjed a csekkdíj, háborognak a nyugdíjasok

Májustól bruttó 142 forintba kerül a postai csekkbefizetés a Magyar Telekom lakossági fogyasztóinak. A csekkdíjat nemcsak azoknak kell megfizetni, akik sárga csekken fizetnek, hanem azoknak is, akik a Magyar Telekom valamelyik értékesítési pontján, a T-Pontokban fizetik be az összeget.

„A Magyar Telekom a sárga csekkek használatával kapcsolatos változásokat elsősorban környezetvédelmi okokból, és egységesen – tehát az ügyfélszolgálati pontokra vonatkozóan is – vezeti be, ezzel is ösztönözve ügyfeleit az olcsó, hatékony fizetési módok használatára” – közölték lapunkkal az MTelekom vállalati kommunikációs igazgatóságán.

Máshogy is fizethetünk

A sárga csekkes befizetés mellett számos megoldást kínálnak a számlán szereplő tételek kiegyenlítésére, így a banki csoportos beszedési megbízás mellett a számlák elektronikus formában is érkezhetnek a cég által üzemeltetett Távszámla oldalra, közölték a cégnél. Emellett a T-Mobile és T-Home ügyfelek a szolgáltató internetes ügyfélszolgálatán is befizethetik a díjakat, bankkártyával.

Új módszer továbbá a számlabefizetés a MasterCard okostelefonos alkalmazásával. „A bevezetendő változtatásról a vállalat minden érintett ügyfelét a vonatkozó jogszabályok szerint előzetesen értesítette. A tranzakciós díj mértéke számlánként a postaköltség összege, azaz bruttó 142,24 Ft” – közölték.

A Magyar Telekom az egyik legnagyobb számlakibocsátó a hazai szolgáltatók között, a legutóbbi, nyilvános adatok szerint 2009-ben átlagosan havi 3,5 millió számlát állított ki és juttatott el ügyfeleinek. Ennek túlnyomó része tartalmaz sárga csekket, arról azonban nincs nyilvános adat, hogy ténylegesen hányan fizetik be a telekomos számláikat postai csekken.

A nyugdíjasoknak fáj

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ) tiltakozik a csekkdíj bevezetése ellen. A szervezet közleménye szerint a gyakorlat ellentétes a fogyasztók érdekeivel, mert Magyarországon még mindig a postai csekkes befizetési mód a legelterjedtebb. Emellett érthetetlennek tartják, hogy személyes befizetés esetén miért számítanak fel tranzakciós díjat, mikor így a cégnek nincs adminisztrációs vagy postaköltsége. Szerintük a szolgáltató által bevezetni kívánt gyakorlat tisztességtelennek számít, hiszen a fogyasztókat terhelő külön díjfizetési kötelezettséggel szemben semmilyen valós szolgáltatást nem nyújt a Magyar Telekom.

Ellenzi a csekkdíj bevezetését az MSZOSZ Nyugdíjas Szervezete is. Simon Dezső, a szervezet elnöke az Indexnek elmondta: bár a bevezetendő tétel nem tűnik nagynak, ha a T-Mobile példáját mások is követik, az már jelentős terhet jelent azoknak a kis jövedelmű nyugdíjasoknak, akiknek nincs bankszámlájuk, és nem interneteznek.

Simon nem tartja elfogadhatónak az MTelekom érvét, hogy a környezet megóvása áll a csekkdíj befizetése mögött. Szerinte amíg a postán kiküldött értesítőben ott vannak a cég színes prospektusai, addig ez az elkötelezettség kevéssé hiteles. Másrészt a csekket akkor is postázzák, ha végül nem azon fizet a fogyasztó, az előállítás így nem kerülhető meg. „Egyelőre még tudjuk tanácsolni a hozzánk fordulóknak, hogy váltsanak szolgáltatót, de ha mindenki átáll, nem lesz mire váltani” – mondta Simon.

Máshol is van

A Telenornál az Indexnek elmondták, náluk már 2008 augusztusa óta felszámolnak külön díjat a csekkért, ez jelenleg 127 forint. Ehhez az előírásoknak megfelelően módosították az általános szerződési feltételeket, ezt két országos napilapban közzétették. Kérdésünkre elmondták, a díj célja az volt, hogy a drága csekk helyett más befizetési módokra ösztönözzék a fogyasztókat. A legolcsóbb az ATM-es fizetési forma, az átutalás, csoportos átutalás költsége pedig bankonként változó, de a sárga csekknél jellemzően mindenhol kevesebbe kerül.

Hasonló csekkdíj van a Telenoron kívül az Invitelnél is, a Vodafone pedig inkább a pozitív megkülönböztetést választotta, vagyis aki elektronikus számlát kér a mobilszolgáltatótól, annak 200 forintot elengednek a havi költségeiből. A Telenor és az Invitel 2008-as intézkedése kapcsán a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, az APEH és a GVH is vizsgálódott. A fogyasztóvédelmi hatóság a vizsgálaton túl bírósági eljárást is kezdeményezett.

Perelik a Telenort és az Invitelt

„Sok fogyasztói panasz érkezett 2008-ban a csekkdíj miatt” – mondta Fülöp Zsuzsanna a fogyasztóvédelmi hatóság szóvivője, aki szerint az intézkedés fogyasztóvédelmi szempontból esetleg azért lehet aggályos, mert az ilyen típusú díjtételek bevezetéséhez módosítani kell az általános szerződési feltételeket. Fülöp Zsuzsanna szerint ebben az ügyben azonban csak a bíróság hozhat ítéletet.

„A Telenor és az Invitel ügyében is közérdekű pert indítottunk a Pest Megyei Bíróságon. Jelenleg még nincsen ítélet, a bíróság az Alkotmánybíróságtól és az Európai Bíróságtól kért jogértelmezést” – mondta Fülöp Zsuzsanna. A hatóság szóvivője ugyanakkor hangsúlyozta: mint ahogyan 2008-ban a Telenor, úgy most az MTelekom is értesítette a szerződésmódosításról az ügyfeleit, akiknek lehetőségük van felmondani a szerződést.

„Ha valaki a módosításban foglaltakat nem kívánja elfogadni, az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 132. § (5) bekezdésében foglaltak szerint az értesítést tartalmazó levél kézhez vételétől számított 15 napon belül élhet felmondási jogával. A hűségidő nélküli szerződéseket az előfizető legfeljebb 8 napos felmondási határidővel írásban felmondhatja” – mondták a Magyar Telekomnál.

A Telekom csekkdíja kapcsán eljárást indított Bodonovich Jenő média- és hírközlési biztos is, közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) pénteken. Tekintettel a fogyasztói panaszok jelentős számára, valamint a hivatalból is érzékelt érdeksérelemre, a biztos egyeztetési eljárást kezdeményezett a szolgáltatóval, áll a közleményben.

A telekomosoknál terjed

A csekkdíj egyelőre úgy tűnik, egyelőre főleg a távközlési iparágban terjed, az Index által megkérdezett energiaszolgáltatók nem terveznek hasonlót bevezetni. A Tigáznál nincs napirenden csekkdíj bevezetése, annak költségeit a cég állja. Száraz Gábor szóvivő elmondta ugyanakkor, hogy a sárga csekkes fizetési mód a létező legdrágább megoldás, és jelenleg ügyfeleik 85 százaléka fizeti így a díjat. Ugyanakkor a Tigáz-ügyfelek között egyre népszerűbb a csoportos átutalási megbízás is, ami nemcsak a cégnek jó, hanem a fogyasztóknak is.

Nincs csekkdíj a Főgáznál sem, közölte Bálint Norbet a cég szóvivője lapunk kérdésére. Persze ha közvetlenül nem is a fogyasztó fizeti a tranzakciós díjat, a csekk költségeit áttételesen mindenképpen a fogyasztó fizeti meg, legfeljebb a cég a szolgáltatás árába építi a költségeit.

Egyházi Nikoletta az E.On szóvivője elmondta, a tapasztalat azt mutatja, hogy az emberek ragaszkodnak a sárga csekkhez, hiszen a csekken fizető ügyfeleink száma az elmúlt években számottevő mértékben nem változott, arányuk 75-76 százalék körüli. Társaságunknál nincs külön csekkdíj, a csekkel kapcsolatosan felmerülő költségeinket a Magyar Energia Hivatal elismeri, így az beépül az árba. „Egyébként az elmúlt években több olyan akciót is kínáltunk ügyfeleinknek, valamint több olyan fejlesztést is végeztünk, amikkel a csoportos beszedési megbízással, a  banki átutalással történő fizetést szerettük volna népszerűsíteni, de nagy áttörést ezek sem hoztak” – mondta Egyházi Nikoletta.

Sokba kerül nekünk a csekk

Sárga csekk jelenleg Magyarországon csaknem 3000 helyen befizethető. A mellette érvelők emellett leggyakrabban a rugalmasságát hangsúlyozzák: nemcsak folyószámla nem kell hozzá, de ütemezni is lehet a befizetéseket, szemben a csoportos beszedéssel. Ellene leginkább az szól, hogy drága. A posta 0,3 százalékos, értékarányos díjat és tételdíjat is felszámít, ez – a sürgősségtől függően – 74 és 210 forint között változik. A Magyar Nemzeti Bank egyik tanulmányából kiderül, a sárga csekkes fizetési módszer teljes kivezetésével társadalmi szinten 85 milliárd forintot lehetne megtakarítani.

A legutóbbi elérhető, 2009-es adat szerint egy év alatt 271 millió darab sárga csekket fizettek be Magyarországon, közel 3000 milliárd forint értékben. Ezzel alig marad el az átutalások mögött pár tízmillió darabbal, értékét tekintve viszont természetesen nagy a különbség a nagyértékű átutalások miatt. A jegybank tanulmányából kiderül, csak az MNB-nek 7,85 milliárd forint költsége volt a sárga csekkes tranzakciók miatt, ennek 64 százalékát a bankjegyek, 32 százalékát az érmék beszerzése jelentette.

A vállalatoknak a sárga csekkes fizetési móddal kapcsolatban felmerült költsége 34,35 milliárd forint volt, a társadalmi költség pedig 4,79 milliárd forint. A cégeknek a legnagyobb tételt a postai és banki díjak jelentették (29,53 milliárd forint), ami az összes költség közel 75 százalékát jelenti, 24 százalékot pedig  a csekkek beszerzési díja tesz ki, ami 2009-ben 1,17 milliárd forint volt. A háztartások esetében a felmerülő költség szinte teljes egészét a csekkek feladásával, valamint a készpénzfelvétellel kapcsolatban jelentkező költségek tették ki, ez mintegy 8,58 milliárd forint volt és ugyanennyi a társadalmi költség.