Így próbáljuk sínre tenni az IMF-ügyet

2012.04.04. 12:40 Módosítva: 2012.04.04. 13:03
Zajlik a háttérben a közösségi közlekedés átalakítása Magyarországon. Április közepén életbe lép az új vasúti menetrend, ami vonatok százának és néhány buszjáratnak a leállítását jelenti. A kormány a párhuzamosságok felszámolására törekszik, a kedvezményeket is felülvizsgálnák. Nem mindegy, hogy haladunk a tervekkel, hiszen a Nemzetközi Valutaalap is elvárja a közösségi közlekedés átalakítását.

Nagyjából egy hónapja kerültek nyilvánosságra azok a hírek, hogy a fejlesztési minisztérium több száz vonatot állítana le egy szokatlan időpontban, áprilisban érvénybe lépő új menetrenddel. Az első, több mint négyszáz vonat leállásáról szóló információkat a minisztérium nem cáfolta, Völner Pál államtitkár pontos számok közlése nélkül annyit mondott, hogy több száz vonat fog leállni.

Az egész buszos-vonatos ágazat átalakítását szolgálja emellett a parlamentben február végén benyújtott személyszállítási törvény tervezete is. És, bár mindenki a hivatalos IMF-tárgyalások előfeltételeinek teljesítését (vagyis a brüsszeli szálat) követi figyelemmel, valójában ezek az intézkedések szintén a Valutaalap által megfogalmazott elvárások teljesítését szolgálják (a közösségi közlekedés átalakítását már a 2008-as hitelszerződés idején is megígértük, ám akkor kevés érdemi lépés történt, és a terület költségvetési támogatását nem sikerült a vállalt mértékben csökkenteni).

A tervezett változások lényege, hogy a kormány megszüntesse a párhuzamosságokat a közösségi közlekedésben. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium évek óta ismert érvei szerint nem engedhető meg, hogy egymás mellett közlekedjenek a buszok és a vasút. A párhuzamosságok megszüntetése mellett az utasoknak járatok megszűnésével is számolniuk kell a járatritkítások során, de a kormány formálisan nem tervez vonalbezárásokat. Másrészt viszont sok mellékvonalon csak napi két-három járatpár marad, ami szolgáltatásnak épp csak több a semminél, viszont a szakértők szerint érdemi kiadáscsökkentést nem fog eredményezni.

Az április 15-étől életbe lépő új vasúti menetrendtől 12 milliárd forintos megtakarítást remél a kormányzat, írja a Portfolio.hu. Igaz, közlekedési szakértők szerint a tényleges megtakarítás ennél jóval kisebb lehet; figyelemreméltó, hogy a változások hatását ősszel még csak 8 milliárd forint körülre becsülte egy NFM-es feljegyzés. A várható csekély költségvetési hatást jelezheti az is, hogy Völner Pál, az NFM államtitkára kedden egy tévéműsorban arról beszélt: a mostani átalakítások következtében nem kell elbocsátásokra számítani. Mint mondta, csak „a későbbiekben merülhet fel az a kérdés, hogy mi lesz a létszámmal”.

Völner államtitkár, aki abban bízik, hogy az új menetrend az utasok igényeit szolgálja majd, nemrég azt mondta: ahol hatékonyabb a vasút, ott lehet, hogy épp a Volán-társaságok járnak rosszabbul, megerősítetve, hogy lesznek olyan vidéki városok, ahol a Volán-társaságok rosszabbul fognak járni.

Arra a kérdésre, hogy összhangban vannak-e a magyar lépések azokkal az elvárásokkal, amit a Nemzetközi Valutaalap megfogalmazott a közösségi közlekedés átalakítása területén, az államtitkár azt mondta: Fellegi Tamás mostani washingtoni látogatásán a tömegközlekedés hosszú távú finanszírozásának megalkotása szerepel témaként.

Irina Ivascsenko, a Nemzetközi Valutaalap magyarországi képviseletének vezetője februárban úgy fogalmazott, hogy az IMF a tömegközlekedés hatékonyabbá tételét sürgeti, nem pedig az állami támogatások visszavágását. „Először is, azt tanácsoljuk a kormánynak, hogy teljes egészében ismerje el a költségvetésben a tömegközlekedés támogatásait ahelyett, hogy évről évre alultervezi azokat, majd év közben siet a segítségükre likviditási támogatással, tőkeinjekcióval, illetve a hitelek átvállalásával. Másodszor, ha a kormány csökkenteni akarja a támogatásokat és a tömegközlekedés adósságállományát, akkor ezt egy értelmes szerkezeti átalakítási terv mentén kell megvalósítania, egyébként a támogatás elkerülhetetlenül növekedni fog és az adósság ismét felhalmozódik" – mondta akkor Ivascsenko .

A kormány már a tavalyi reformcsomagjaiban (Széll Kálmán Terv és konvergencia program) vállalta a közösségi közlekedés strukturális átalakítását, ám saját bevallása szerint is jelentős csúszásban van ezen a téren. Legutóbb Orbán Viktor miniszterelnök beszélt arról, hogy beletörött a kormány bicskája a MÁV átalakításába, és kudarcnak nevezte ezt a területet. Igaz, néhány nappal később már megjelentek a drasztikus járatcsökkentésről szóló hírek.