Jenő
9 °C
13 °C
Index - In English In English Eng

Így küzd a kormány az Erzsébet-utalványért

2012.04.04. 07:23 Módosítva: 2012.04.04. 08:57
A Szép-kártya és Erzsébet-utalvány, a plázastop és a készülő trafiktörvény egyes pontjai is kiüthetik a biztosítékot Brüsszelben. A nemzetgazdasági tárca által a kormánynak készített, lapunk birtokába jutott jelentés szerint az Erzsébet az unió szerint állami monopóliumot jelent – holott a brüsszeli vélemény még azelőtt született, hogy kiderült volna: a kormány egyes szociális segélyeket is a kártyára utalna. Az NGM öt forgatókönyvet készített a megszüntetéstől a kártya megvédéséig. Dohány- és plázaügyben várhatóan engedni fogunk.

Hazánk ellen jelenleg három kötelezettségszegési eljárás folyik, a bírák nyugdíjazására, az adatvédelmi hatóságra és a jegybankra vonatkozó magyar törvényeket kifogásolta az Európai Bizottság (emellett van egy negyedik ügy, a túl magas folyó költségvetési hiányok miatt 2004 óta tartó túlzottdeficit-eljárás, amivel majdnem félmilliárd eurót is bukhatunk).

Van azonban további három gazdasági terület, amely – részben még csak tervezett – szabályozásait szintén aggályosnak tartják, ezekben még nem kötelezettségszegési eljárás, csak előzetes, úgynevezett pilot vizsgálat folyik.

Egy a lapunk birtokába került nemzetgazdasági minisztériumi jelentés szerint a három ügyből – a cafeteriarendszer átalakítása, a plázastop és a dohánykereskedelem állami monopóliumát jelentő trafiktörvény – az előbbi, a Szép-kártya és Erzsébet-utalvány bevezetését jelentő új cafeteria-szabályozók jelenthetik a legtöbb problémák.

Kártyabajok

Mint ismert, a parlament tavaly két új cafeteria-elemet vezetett be: a Széchenyi pihenőkártya (Szép-kártya) a korábbi üdülési csekket váltja ki, míg az Erzsébet-utalvánnyal a hideg- és melegétkezésre adható utalványok rendszerébe hoztak új, államilag működtetett elemet. A piaci szereplők szerint ez lényegében államosítást jelent, ezért a három nagy étkezésiutalvány-kibocsátó vállalat, a Sodexo, az Edenred és a Le Chèque Déjeuner az NGM dokumentuma szerint március 23-án azt közölte: tiltott állami támogatás elleni eljárást kezdeményeztek a cafeteria-ügyben.

A Bizottság szerint a kártyákról szóló szabályok sértik a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságát. A két legfontosabb kifogás: a Szép-kártya egyes feltételei kizárják a vállalkozások bizonyos formáit, így például a külföldi vállalatok itteni fióktelepeit, valamint a kártyakibocsátónak banki háttérrel kell rendelkeznie. Az NGM szerint a szigorú feltételeknek alapvetően fogyasztóvédelmi okai voltak, és bár a kifogásokat „nem tartjuk megalapozottnak”, mégis: „általánosságban nyitottak vagyunk a kibocsátó működési formájára vonatkozó feltételek megváltoztatására”. Viszont továbbra is elvárják, hogy csak olyan cég lehessen kártyakibocsátó, amely a PSZÁF felügyelete alá tartozik – ilyen lehet például az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a biztosítók vagy a befektetési közvetítő –, habár, mint az Index megírta, a kártyák védelmi rendszere így is igencsak gyenge.

Nyíltan diszkriminatív

Keményebben fogalmazott Brüsszel az Erzsébet-utalványról. A Bizottság álláspontja az, hogy „a szabályozás nyíltan diszkriminatív, mivel állami monopóliumot valósít meg”, emellett a kibocsátó üdülési alapítvány „szerződéskötési gyakorlata diszkriminatív lehet”, illetve „kereskedelempolitikai (és nem szociális) célokat érvényesít”. A Bizottság szerint „a jelenlegi piaci szereplők kiszorítása semmilyen módon sem indokolható, a felhozott közérdekkel aránytalan”. A magyar álláspont szerint viszont az utalvány egy szociálpolitikai eszköz, amin keresztül „az állam a jövőben ki tudja építeni egyes szociális juttatások – például munkanélküli segély, családi pótlék, szociális segély) természetbeni nyújtásának rendszerét”.

És erre már történtek is lépések. A Magyar Közlönyben megjelent kormánydöntés szerint április közepéig kell megvizsgálni a szociális ágazatot is felügyelő erőforrásminiszternek, hogyan fizethető ki pénzbeli ellátás helyett utalványban több szociális juttatás, így például a családi pótlék, a lakásfenntartási támogatás, a rendszeres szociális segély és az átmeneti segély.

Ezt a törekvést a kormány kommunikálhatja úgy is, hogy azzal a kártya szociális jellegét érvényesíti, hogy azt csak a legszükségesebb árucikkek vásárlására lehessen felhasználni. Bár azt nem lehetne garantálni, hogy a segélyt csak alapvető élelmiszerekre költsék. Ráadásul a papíralapú utalványokat – tudjuk jól az üdülési csekknek köszönhetően – ha nem is szabad, könnyen lehet adni-venni, ráadásul valószínűleg a „névértéküknél” olcsóbban. Viszont komoly kockázatot jelent, hogy egy ilyen irányú változtatás tovább erősítheti a kártyakibocsátó monopolhelyzetét – mert a foglalkoztatót, már csak adminisztrációs okok miatt is, még inkább az Erzsébet használatára ösztönzik majd –, holott most is ez a legerősebb uniós kifogás.

Öt út van előttünk

Ez utóbbit érzékelte az NGM szakmai stábja is, derül ki az előterjesztésből, amely öt változatot mutat be az Erzsébettel kapcsolatos lehetséges kormányzati álláspontra. Ezek egyike a rendszer változatlanul hagyása lenne, amivel a kormány vállalná „az esetleges elmarasztaló döntést és annak következményeit”. Ami szinte biztosan bekövetkezik: „a Bizottság szóbeli tájékoztatása alapján, amennyiben a versenykorlátozó szabályozás nem kerül megváltoztatásra, a Bizottság haladéktalanul megindítja a kötelezettségszegési vagy [...] versenyjogi eljárását” – figyelmeztet az NGM.

Ha ez elmarasztaló határozattal zárul – amire igen jó esély van –, akkor a károsult piaci szereplők közvetlen kártérítést kérhetnek; az ügy akár néhány hónap alatt lezárulhat. A kártérítés a minisztériumi számítások szerint nagyjából egymilliárd forint lehet, emellett az Erzsébet-kártyát kibocsátó üdülési alapítványnak, ha a Bizottság megállapítja, hogy tiltott állami támogatásban részesült, a támogatást kamatostul vissza kell fizetnie, ráadásul a tevékenységét le is kellene állítania (lényegében ilyen ügy miatt szűnt meg február elején a Malév).

Belpolitikai kockázat

A további négy forgatókönyv a kompromisszumos megoldásokat sorolja fel. Ilyen lehet az, hogy az Erzsébet-kártyát továbbra is az üdülési alapítvány bocsátja ki, de piaci vállalkozások is forgalmazhatják. Egy másik lehetőség, hogy a kártyahasználatot leszűkítik a közszférára – míg a piaci szférában lehetnének másfajta étkezési utalványok –, de „ennek során mérlegelhető egy szociális járulék/különadó bevezetése, amelyet a kibocsátó vállalatok forgalmuk után fizetnének, és amely szociális közfeladatok megvalósítását szolgálná”, ezt legkorábban jövőre lehetne bevezetni.

További lehetőségnek tartják az NGM-ben, hogy az Erzsébet-kártya megszűnjön, és a Szép-kártya negyedik alszámlája legyen hidegétkezési juttatás (a kártyán jelenleg három alszámla van, a szálláshely-szolgáltatási, a rekreációs és a melegétel-alszámla); az előterjesztés szerint „e változat megoldaná az Erzsébet-utalvány piaci monopóliumára vonatkozó uniós kritikákat”. Ugyanakkor a Széppel kapcsolatos „uniós kritikák felerősödhetnének”, ráadásul „az ország jelenlegi infrastrukturális adottságai miatt a papíralapú utalványok megszüntetése a kiskereskedelmi egységeket hátrányosan érintheti”.

Ez utóbbi, valamint az utolsó lehetőség, a béren kívüli juttatási rendszer teljes megszüntetése az NGM szerint nemcsak szakmai kockázatokat, hanem belpolitikai kockázatat is eredményezne. Hiszen több millió ember kap cafeteriát, és korántsem biztos, hogy a munkáltatók ezt béremelésekkel ellensúlyoznák.

Amikben engedünk

Míg a cafeteriarendszer jövője bizonytalan, a Brüsszel által vitatott két másik ügyben – amellyel szintén foglalkozik az előterjesztés – vélhetően engedni fog a kormány, legalábbis erre utal az előterjesztés. Az NGM szerint egy, a vizsgálatot megelőző tárgyaláson egyértelművé vált: az unió belső piaci főigazgatósága „nem tartja minden szempontból megfelelőnek a szabályozást”. Brüsszel szerint az általános tilalom és a három éves moratórium nem arányos az elérendő céllal, másrészt a 300 négyzetméter „olyan alacsony határ, amelynek építési engedélyezését célszerű továbbra is helyi szinten tartani, és legfeljebb 1000 négyzetméter felett lehet szükséges valamilyen mértékű állami kontroll beiktatása”.

A minisztérium hat pontban sorolta fel a várható módosításokat, ezek alapvetően a kereskedelmi és engedélyezési hivatal súlyát növelnék, illetve kimondanák: az 1000 négyzetméteresnél nagyobb üzletek építésére sem lesz általános tilalom, valamint azt is, hogy az engedélyezéskor a környezetvédelmi, vidékfejlesztési, fogyasztóvédelmi és piacfelügyeleti szempontokat kellene vizsgálni (azok alkalmazását a Bizottság nem kifogásolja).

Az előterjesztésből az is kiderül: nyárig nem lesz magyar trafiktörvény. A dohánykereskedelem állami kézbe vételét és az árusítóhelyek számának draszikus csökkentését lehetővé tevő törvényjavaslatot február közepén küldtük el az uniónak úgynevezett műszaki és szolgáltatási notifikációra. Mivel ebben az eljárásban Spanyolország már részletes észrevételt tett a bejelentett jogszabálytervezetre, a törvényjavaslat az uniós szabályok értelmében július 11-ig nem fogadható el, derül ki az előterjesztésből.