Maga alatt vágja a fát az állam

2012.04.16. 07:10

Eredeti céljával ellentétes hatást is kiválthat, ha a kormány növeli az állampapírok közvetlen lakossági értékesítését. Így előfordulhat, hogy az állam nem jut több forráshoz, csak sokkal drágábban szerzi meg azokat – írja a hétfői Világgazdaság.

A takarékoskodók jól járnak, az adófizetők viszont rosszul, ha a kormány fokozza az állampapírok közvetlen értékesítését, mondta a lapnak Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója. Szerinte a saját hálózaton keresztüli értékesítés drágább, mint a pénzügyi szolgáltatók közvetítésével történő.

Tovább gyengíti a bankok hitelezési képességét a lakossági megtakarításoknak betétekből állampapírokba irányítása – állítja Karsai Gábor, GKI Gazdaságkutató vezérigazgató-helyettese. A hitelezés visszaesése fékezi a gazdasági növekedést, a jövedelmeket és növeli a munkanélküliséget.

Márpedig a Magyar Államkincstár épp ebbe az irányba akarja elvinni az államadósság finanszírozását – ez már a Napi Gazdaság egy szintén hétfői cikkéből derül ki. A lap szerint már a héten új típusú állampapír forgalmazásával rukkolhat elő a Magyar Államkincstár, amivel a hazai lakossági igényeket igyekszik jobban megcélozni.

A Napi szerint, bár a pontos kondíciók még nem nyilvánosak, a népszerű inflációkövető kötvénysorozathoz hasonló, ám rövidebb futamidejű termékkel jelentkezhet a kincstár. Ez a három-ötéves lekötésekkel szemben szélesebb körben keltheti fel az érdeklődést. A rövid, akár éves futamidő miatt nem valószínű az inflációhoz kötött kamatozás, az már esélyesebb, hogy a jegybanki alapkamat mozgásához mérnének egy fix felárat.

A kötvényeknek viszont több kockázatuk lehet, írja a lap. A legfontosabb, hogy a forintkereslet apadni látszik, ami jól megmutatkozik abban, hogy kéthavi csúcsra emelkedett az euró/forint keresztárfolyam. Ezzel párhuzamosan pedig megnőtt az állampapír-piaci hozamgörbe meredeksége, vagyis a hosszú oldalon egy intenzívebb hozamemelkedés következett be, jelenleg a 9 százalékot súrolja az öt-tízéves lejárat, míg a diszkontkincstárjegyek 7,3 százalék körül tartják magukat.

A lap szerint a hozamgörbe emelkedése a bizonytalanság fokozódására enged következtetni. a hazai eszközök kockázati árazásában is látszik, amit jól példáz a biztosítási ügyletekhez használt cds-felár 570 bázispontos lokális csúcsra emelkedése.