Vilma
-4 °C
-1 °C
Index - In English In English Eng

Matolcsytól elállt a szavuk

2012.04.18. 15:13 Módosítva: 2012.04.18. 17:16
Fejjel megyünk a falnak, nagyon csúnya világ jöhet Magyarországon – ezek a szakértői reakciók arra, hogy az NGM a kedden benyújtott törvényjavaslatokkal az európai kifogásokat figyelmen kívül hagyva módosítaná a jegybanktörvényt. Ez a két fél vitájának elhúzódásához vezethet, és beláthatatlan messzeségbe tolhatja a hiteltárgyalások megkezdését a nemzetközi szervezetekkel. Szerencsénk, hogy sokan nem értik, miről szól most a vita.

Komoly meglepetésként ért minket, elállt a szavunk, mélységesen meg voltunk döbbenve tegnap este – nevüket elhallgató forrásaink szerint így reagáltak a hazai és az európai jegybankoknál az MNB-ről szóló jogszabályok kedden parlament elé terjesztett módosításaira. Hétfőn még ötoldalú egyeztetés volt a törvényről Brüsszelben a kormány, az MNB, az Európai Központi Bank, az Európai Bizottság és az IMF képviselői között. Egymástól független forrásaink szerint konstruktív, szakmai, „előremutatónak tűnő” megbeszéléseket folytattak, és az egyeztetést az Európai Bizottság pénzügyi biztosának szóvivője is „jó szellemben zajlónak” minősítette egy szerdai sajtótájékoztatón.

Új nap, új világ

De kedd este a Nemzetgazdasági Minisztérium mégis olyan törvényjavaslatot nyújtott be a parlamentnek a jegybanktörvény módosításáról – és egy másikat, a Magyarország Alaptörvényének első módosításáról –, amely arra utal, hogy a magyar kormány lényegében semmibe vette az európai kritikákat és az MNB korábbi észrevételeit. „Hétfőn ilyenről szó sem volt, fel sem merült, hogy ilyen változata lesz a törvénymódosításnak” – mondta egy forrásunk.

Az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank már a jegybanktörvény tavaly decemberi elfogadása előtt kért abban változtatásokat, ám ezek nem teljesültek, így a törvény miatt a Bizottság kötelezettségszegési eljárást is folytat az ország ellen. A törvénymódosításról március 7-én kezdett konzultációt a kormány az EKB-val (a Bizottság aznap jelentette be, hogy a jegybanktörvény ügyében konkrét lépéseket vár Magyarországtól).

Az NGM-levél nyomán elkészül EKB-szakvélemény múlt csütörtökön jelent meg, az itt pdf-ben olvasható dokumentumból az derül ki, a kormány által tervezett változtatásokon túl további módosítások kellenek. A európai jegybank szerint néhány korábban kifogásolt kérdést rendezne ugyan a kormány, de túl sokat hagyna nyitva. Ezt követte a hétfői egyeztetés, majd a törvényjavaslat keddi benyújtása – és ez utóbbi arra utal, hogy a kormány és Brüsszel/Frankfurt álláspontja valójában semmit nem közeledett egymáshoz.

Az NGM elégedett

Hogy ez valóban így van-e, arra érdemi válaszokat nem kaptunk. Az Európai Központi Bank a frankfurti egyeztetéssel és a kedden benyújtott törvénymódosító javaslatokkal kapcsolatban kérdéseinkre azt válaszolta: azokat egyelőre nem kívánják kommentálni (az MNB annyit közölte kérdésünkre, hogy a törvény módosításával kapcsolatos állásfoglalását már hetekkel ezelőtt megküldte a kormánynak, és fenntartja az abban lévő javaslatokat). Olli Rehn pénzügyi biztos szóvivője azt mondta, hogy a benyújtott módosításokat elemezni fogja az Európai Bizottság és "a kormány más nemzetközi partnerei". Utóbbi kitétel alighanem az IMF-re és az EKB-ra utal.

A Nemzetgazdasági Minisztérium a kérdéseinkre nem reagált, ám szerda délután kiadott egy közleményt. Ebben az áll, hogy a kormány „elkötelezett az Európai Bizottság által indított kötelezettségszegési eljárás lezárására”, és ha „a javasolt törvénymódosításokat az Országgyűlés elfogadja, a jegybanktörvény összhangba kerül az uniós joggal”. Az NGM álláspontját azonban a lapunk által megkérdezett szakértők közül senki nem osztja.

Fejjel a falnak

Csaba László, a CEU közgazdász-professzora, aki szűkebb körben is ad tanácsokat Orbán Viktornak, lapunk kérdésére megfontolatlan lépésnek mondta jegybanktörvény-módosítás tavalyi beterjesztését. Szerinte több kérdésben fejjel megyünk a falnak, bár a szimbolikus vitapontokban a kormánynak van igaza.

Noha már csak tárgyalástechnikai szempontból sem érdemes minden vitás pontban engedni – hiszen akkor egyre többet kérhetnek –, kár a jegybank függetlenségét érintő feltételekhez ragaszkodni. „A törvény még most is jelentős befolyást ad a kormánytöbbség által irányított parlamenti gazdasági bizottságnak a jegybanki döntéshozatal befolyásolására, és az elnök megkerülhető például a kamatpolitika alakításában” – mondja Csaba.

Viszont meggondolatlanság az, hogy olyan szabályokat akarunk gyengíteni, amiket az Európai Központi Bank jogállására érvényes határozatok és a lisszaboni szerződés is rögzítenek – mondta Csaba, aki ezzel a monetáris tanács felhígítására és egy új MNB-alelnök kinevezésére utalt. „Azért mert Matolcsy, Orbán és a jegybankelnök Simor András között a viszony nem felhőtlen, nem kell egy törvénymódosítás arra tíz hónapra, amíg Simor az elnök” – fogalmazott a közgazdász.

Nagyon csúnya világ jön

„Mindenki meglepődött a híren, hiszen semmi nem indokolja a javaslat benyújtásának időzítését” – mondta Gárgyán Eszter, a Citibank elemzője. „A piacok rövid távon azt érzékelhetik, hogy az NGM a javaslattal saját részéről lezártnak tartja az ügyet, és figyelmen kívül hagyja az EKB javaslatait. Innentől az Európai Bizottságnál a labda, de ők nyilvánvalóan nem fognak rábólintani a most benyújtott javaslatokra” – vélekedik.

Már százmilliárdot buktunk

Ha már január eleje óta rendelkezésünkre állna az EU/IMF-védőháló, akkor a hitel lehívás nélkül is közel 100 milliárd forinttal kisebb kamatkiadásra kényszerülne az állam, mint úgy, ha a védőhálót csak ősszel szerezzük meg – olvasható a Portfolio.hu szerdán megjelent elemzésében.

Márpedig a jegybanktörvény ügyében való megegyezés nélkül nagyon csúnya világ jön Magyarországon – ezt már Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője mondja. A pénzügyi piacokon még tart az a vélekedés, hogy mivel nekünk fontos a megállapodás, ez meg fog történni, és ezt a kötvényhozamokba is beárazták. Azonban a befektetők, bár még mindig hisznek a megállapodásban, egyre jobban aggódnak és kezdenek elbizonytalanodni, mondta Török, aki szerint fogytán a türelem, jó lenne megelőzni a pánikot.

Ez azért nagyon fontos, mert az állampapírok nagy részét külföldiek veszik. Ha hirtelen azt fogják gondolni, hogy mégsem lesz IMF-alku, és átesnek a ló túloldalára, akkor tőkekivonás jön, ami meredek hozamemelkedéshez vezet, így az év eleji 11 százalék fölötti hozamok is visszajöhetnek. Török szerint szerencse, hogy kevesen értik pontosan miről is szól a vita, ezért a törvény körüli vita nem okozott jelentős és tartós, devizaválságba fajuló forintgyengülést.

Érezni az elbizonytalanodást

Gárgyán egyetért azzal, hogy a piacok érezhetően kezdenek elbizonytalanodni, akarja-e a kormány az IMF-megállapodást, így az elmúlt hetekben-hónapokban egyébként is fokozódott a nyomás, nőtt az állampapírok hozama és a csődkockázat is. Emellett az euróválság is ismét fokozódik a spanyol aggodalmak miatt – az pedig, hogy ebben mikor történik jelentősebb negatív fordulat, nagyban befolyásolhatja, hogy mikor kényszerül gyors megállapodásra a kormány.

A viták nem használnak az ország külső megítélésének, de nem is ez a lényeg. Sok gond van a gazdaságban a beruházásokkal, az inflációval és a növekedéssel is, sorolja Csaba László, megjegyezve ugyanakkor: kint vagyunk a piacon, el tudjuk adni a kötvényeinket, akár eurókötvényt is ki tudnánk bocsátani. Ezért nem a külső megítélésünk javításán kellene most dolgozni, hanem a reálgazdasági ügyekben kellene javulást elérni, és akkor a megítélésünk is automatikusan javulna. Nem az a jó sorrend, hogy az IMF-től hitelességet importálunk, és csak utána kezeljük a belső gondokat, fordítva kell csinálni. „Előbb kell egy jó program, ami remélhetőleg hamarosan elkészül” – utalt Csaba a konvergenciaprogramra.

Gárgyán szerint sem állhat a kormány érdekében, hogy röviddel a konvergenciaprogram kihirdetése előtt rontsa az országgal kapcsolatos hangulatot, hiszen éppen attól vár egy olyan pozitív hullámot, amit meglovagolva alacsony hozamszint mellett tud állampapírokat kibocsátani, illetve korábban még eurókötvények kibocsátása is szóba került.

Saját igazságok vannak

Most az történik, hogy a kormány kapott formális kéréseket, és most azt mondja, hogy ezeket mind megcsinálta. Eközben van egy csomó nem formalizált kérés is a törvény kapcsán, most ezeken megy a vita, mondja Török. A lényeg, hogy az EU a jegybank-kormány kapcsolat elrendezésének a szellemiségét kifogásolja, de azért van nehéz helyzetben, mert a jegybankok kapcsán nincs egy minden részletre kiterjedő standardizált viszonyrendszer, ami minden uniós ország követne. Ezzel az Európai Bizottság a sarokba szorul, hiszen veri az asztalt, hogy nem így kellene csinálni, de nem igazán van olyan szabályrendszer, amire hivatkozhatna – a magyar kormány ezt pedig ezt kihasználja.

A két fél álláspontja nem közeledett egymáshoz, nincs előrehaladás, ugyanakkor mindkét álláspontnak megvan a saját igazsága, ezért megy a másikra mutogatás. Viszont nem árt tudnunk, hogy mi húzhatjuk a rövidebbet, ha nincs egy elfogadható kompromisszum jegybanktörvény- ügyben, mert akkor nincs IMF-megállapodás. Az EU-nak nem fáj, hogy sérülékeny a forint, nekünk viszont igen.

A vitában olyan elemek is vannak, amiket egy szuverén állam nem fogadhat el, jegyzi meg Csaba László is. Csaba szerint célszerű lenne további engedményeket tenni, de a szimbolikus ügyekben, mint az Alaptörvényre tett eskü, például, őrizni kellene az álláspontot. Nehezen tudja elképzelni, hogyha a kormány csak ezekben nem enged, akkor ez akadálya lenne a megállapodásnak.