Fábián, Sebestyén
-3 °C
4 °C
Index - In English In English Eng

Százmilliárdot már buktunk az IMF nélkül

2012.04.18. 12:12

Ha már január eleje óta rendelkezésünkre állna az EU/IMF-védőháló, akkor a hitel lehívás nélkül is közel 100 milliárd forinttal kisebb kamatkiadásra kényszerülne az állam, mint úgy, ha a védőhálót csak ősszel szerezzük meg. Ez a pluszkiadás 2014 tavaszáig előrevetítve a többszörösére nőhet.

Tavaly november 17-én jelentette be a kormány, hogy igénybe venné az EU és az IMF pénzügyi segítségét, pontosabban egy elővigyázatossági jellegű hitelkeretet, de most ott tartunk, hogy még a hitelkeretről szóló hivatalos tárgyalások lehetséges kezdési időpontja sem ismert. A Portfolio.hu több forgatókönyvet is felvázolt, hogy mennyibe kerülhet a kormány késlekedése idén és a következő években.

Jobb lett volna januárban hitelt kérni

A vizsgálat ez évi része azzal foglalkozik, hogy mi lenne a kamatkiadások közötti különbség, ha év eleje óta lenne megállapodás az IMF-fel, illetve, ha az csak őszre születne meg. A tapasztalatokkal összhangban azt feltételezte az elemzés, hogy az állampapírpiaci hozamokra érezhető leszorító hatással járna önmagában az, hogy lenne egy „védőhálója” az országnak.

A két forgatókönyv közötti különbség mintegy 96 milliárd forintot tenne ki, azaz a kalkulációk szerint ennyivel több kamatot kellene majd kifizetnie az államnak a január-szeptember között kibocsátott forintalapú állampapírokra annál, mint ha már január eleje óta meglenne az EU/IMF megállapodás.

Az őszig megkötött megállapodás nélküli forgatókönyv azt feltételezi, hogy a január-április közepe közötti aukciós átlaghozamokhoz képest szeptemberig 25 bázisponttal tovább emelkednek az új kibocsátások aukciós hozamai a piaci aggodalmak fokozódása miatt. Ehhez képest, ha már január óta lenne hitelkeret, a megállapodás jelentős (futamidőtől függően 90-120 bázispontos) állampapírpiaci hozamleszorító hatást okozott volna a növekvő gazdaságpolitikai hitelesség miatt.

Mi lenne, ha lenne?

A következő évek esetében hasonló tendenciákat figyelt meg a Portfolio, miszerint az IMF-s forrásokra támaszkodva sokkal olcsóbban lehetne a hiteleinket törleszteni, mintha piaci forrásokból teremtenénk elő a finanszírozást.

Ha a kormány a hitelkeretből nem hívna le pénzt (aminek becsült átlagos hozama 3 százalék körüli lenne a jelenlegi 8-8,5 százalékos állampapírpiaci hozamokkal ellentétben), akkor 760 milliárd forintnyi kamat terhe lenne a következő két évben az új adósságelemek kibocsátásának, viszont ha minden külföldi hitelünket az elnyert pénzekből fizetnénk vissza, úgy ebből 154 milliárdot spórolnánk meg.

Ha a kormányzat már figyelembe vette az elmúlt időszakban megemelkedett állampapírpiaci kamatkiadásokat, illetve államháztartási hiányt növelő hatását, és ebből vezette le a most tervezett 140 milliárd forintos újabb költségvetési megszorító csomagot, akkor ezt a mértékű kiigazítást könnyen meg is spórolhatná egy nagyon gyors EU/IMF-megállapodás megkötésével.

Ez egyébként a 2013-tól mutatkozó költségvetési lyukakat is jelentősen csökkenteni tudná, így a legújabb adórendszerbeli ötletek végrehajtása helyett az eddigi átalakítások finomhangolására is több idő jutna. A kamatkiadásokon elérhető, láthatóan jelentős spórolás rávilágít arra is, hogy a „szuverenitásért folytatott küzdelmünk” során súlyos árat fizethetünk.