Gál
3 °C
16 °C

Orbán csak Simort nem tudta leváltani

2012.04.20. 10:30
Simor András jegybankelnök egyike azon független intézményvezetőknek, aki a kormány két éves működése alatt hivatalában tudott maradni - írja átfogó elemzésében a Bloomberg hírügynökség, amely részletesen foglalkozik az MNB elnökét ért támadásokkal, az Európai Unió szerepével és ezzel kapcsolatban az IMF-tárgyalásokkal.

Simor András az utolsó állva maradt ember, kezdi elemzését a Bloomberg hírügynökség a portfolio.hu lapszemléje szerint. A jegybank elnöke maradt miközben Orbán Viktor miniszterelnök lesöpörte a független intézmények vezetőit az elmúlt két év során. A Parlament időközben 75 százalékkal vágta vissza Simor András fizetését, megvonta tőle az új monetáris tanács tagok kinevezésének jogát és a jegybankári székek többségét a kormánypárti jelöltekkel töltötte fel. Eközben a jegybankelnök hivatalában maradt, védi az Európai Unió, miután Brüsszel december óta blokkolja az IMF-tárgyalásokat annak érdekében, hogy helyreálljon a jegybanki függetlenség - fogalmaz a hírügynökség.

Az írás emlékeztet arra is, hogy még mindig nem kezdődtek meg a hitelkeretről szóló hivatalos tárgyalások az EU, az IMF és a magyar kormány között, pedig azt Orbán Viktor miniszterelnök még tavaly novemberben kérte, miután a forint történelmi mélypontjára zuhant és az ország 15 év után elveszítette befektetési fokozatát a hitelminősítőknél. Az Európai Bizottság azt mondja, hogy addig nem is kezdődnek meg a tárgyalások, amíg Magyarország meg nem változtatja az idén életbe lépett jegybanktörvényt a monetáris politika függetlenségének biztosítása érdekében, olvasható a cikkben.

Külföldön aggódnak

„Amikor azt látjuk, hogy a kormány ténylegesen be akar avatkozni a jegybank működésébe azzal, hogy megpróbálja leváltani az embereket vagy megvonni hatáskörüket, akkor elkezdünk aggódni” – fejtette ki véleményét Kieran Curtis, az Aviva Investors Ltd londoni feltörekvő piacokért felelős menedzsere. A hírügynökség beszámolója azt is megemlíti, hogy nemcsak a jegybanktörvény módosítását várja el az EU, hanem az adatvédelmi biztos függetlenségének biztosítását és a bírák nyugdíjazását is.

A kormány a héten benyújtotta a jegybanktörvényt módosító javaslatait, azonban ezek nem kezelik az EU vagy az EKB összes aggályát, így például Simor fizetésének csökkentését vagy a monetáris tanács kibővítésének lehetőségét.

Az Orbán-kabinet többször összetűzésbe került a jegybankkal a monetáris politikát illetően. Simor ideje alatt a monetáris tanács az EU-ban a legmagasabbnak számító szinten hagyta az alapkamatot arra hivatkozva, hogy megvédje a forintot az euróválság hatásaitól és megfékezze az inflációt, ami az unióban a leggyorsabb. A Bloomberg ennek kapcsán felidézi a Nemzetgazdasági Minisztérium tavaly decemberi közleményét, miszerint „a kamatemelés gátolja Magyarország egészséges gazdasági növekedését”. Az MNB akkor emelte ugyanis az alapkamatot 50 bázisponttal 7 százalékra, azóta is változatlan szinten áll.

Távoztak

Farkas Ádám, aki a független pénzügyi felügyeletet vezette, egy hónappal a kormány hivatalba lépése után mondott le, arra hivatkozva, hogy a kormány felől nem érzett bizalmat. Kopits Györgyöt, a Költségvetési Tanács elnökét, miután kritizálta a költségvetést 2010-ben, kirúgta, megvonta az intézmény finanszírozását és új testület állt fel a miniszterelnök szövetségeseiből - teszi hozzá az elemzés.

A Legfelsőbb Bíróság elnöke, Baka András tavaly távozott hivatalából Jóri András adatvédelmi biztossal együtt, miután a kormány átalakította intézményeiket. Közben a kormány visszavágta az Alkotmánybíróság jogkörét, az AB nem is döntött a nyugdíjpénztári rendszer felszámolásának kérdésében.

15%
3490 Ft
2967 Ft
15%
9999 Ft
8500 Ft