Hallgat a kormány a csekkadóról

A miniszterelnök múlt héten elismerte, hogy a pénzügyi tranzakciók megadóztatásán gondolkodik a kabinet. Az érdemi kormányzati kommunikáció azóta megszűnt a témában – talán a jövő héten megjelenő konvergenciaprogramból majd derülnek ki részletek –, így a Nemzetgazdasági Minisztériumnak a témában küldött kérdéssorunkra sem voltak válaszai. A tárca csak annyit tudott mondani, hogy a kormánydöntés előtt nem tudnak részletes tájékoztatást adni.

Az ügyben ezért most csak tisztázatlan kérdések vannak. Az egyik legfontosabb, hogy nem lehet tudni, milyen pénzügyi szolgáltatások tartoznának az adó hatálya alá. A válasz két szempontból is kulcsfontosságú: ha tudnánk, ki lehetne sakkozni, hogy az új sarcot hogyan lehetne legálisan megkerülni (más, adómentes szolgáltatások használatával), illetve az is kiderülne, hogy mekkora lenne a tranzakciós adó alapja.

Ez utóbbiból lehetne kikövetkeztetni, hogy a kapott adóalapra mekkora kulccsal kellene adót kivetni ahhoz, hogy a várt 100-150 milliárdos bevételt a költségvetés megkapja. Mi minden lehetsége szolgáltatás megadóztatásával számolva egy ezrelékes sarccal számoltunk, később a miniszterelnök is egy ezreléket emlegetett, amit a héten a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára is megerősített. Pontos számokat azért sem lehet mondani, mert egyelőre az is kérdéses, hogy a kormány mennyit akar beszedni a tranzakciós adóval. Eddig 100 és 400 milliárd közötti összegekről hallottunk, de ezt kormányzati források nem erősítették meg.

Kiket? Mennyivel?

Az összképen módosíthat, ha kiderül, hogy csak a lakosságot, csak a vállalkozásokat, vagy mindkettőt adóztatná-e a kormány. A találgatások között ezzel összefüggésben felmerült, hogy nem csak a lakosság bankközi tranzakcióit, a bankkártya-használatot és a sárga csekkeket, hanem a munkabéreket és a járulékokat is terhelné az adó.

Ha ez igaz, akkor kérdéses, hogy egy adott összeg, például egy fizetés minden egyes mozgátása adóköteles lesz, vagy egy összegre csak egyszer kell az adót megfizetni. Mivel jóval egyszerűbb és jóval nehezebben megkerülhető mindennek a megadóztatása, így feltehetően ebbe az irányba mozdul el a kormány.

Ebben a helyzetben külön érdekes lenne – amire elsőként a pénzcentrum.hu hívta fel a figyelmet -, hogy hogyan adóznak majd a hitelkártyák. Ha az ezekkel bonyolított fizetések is adókötelesek lesznek, akkor az ügyfelek kétszer is fizethetnek, egyszer a kártya használatakor, egyszer pedig az adósság visszafizetésekor. Ez a többletteher jelentősen ronthatja a hitelkártyapiac kilátásait.

Hogyan adózik a sárga csekk?

Szintén tisztázatlan, hogy a csekkek befizetésére egységes, fix adótételt vetnek majd ki, vagy itt is az összeg bizonyos százaléka lenne az adó? Az előbbi megoldásnak az lenne a veszélye, hogy a kis összegű pénzküldést arányaiban jobban drágítaná, mint a nagyobb összegű utalásokat, ami az alacsonyabb jövedelműeket érintené hátrányosabban. Ezzel kapcsolatban azt sem lehet tudni, hogy a csekkek után a szolgáltatók vetnék ki és vonnák le a csekkeken befizetett pénzekből az adót, vagy a posta minden egyes utalásra különdíjat számolna-e fel.

Szintén a kérdések között szerepel: mi lesz a külföldről érkező, illetve a külföldre irányuló pénzmozgásokkal és a devizautalásokkal, illetve az internetes kártyahasználattal?

Az NGM-től azt is szerettük volna megtudni, hogy a tervezgetés megkezdésekor készült-e bármilyen hatástanulmány az adó hatásairól, hogy számoltak-e az adókivetés torzító hatásaival, és, hogy mit gondolnak az Magyar Nemzeti Bank vonatkozó tanulmányáról, miszerint egy ilyen adó még tovább drágítaná a készpénzforgalmat? Arra is kíváncsiak voltunk, hogy ismerik-e a hasonló dél-amerikai és asztrál példákat, illetve azt, hogy ezekben az országokban milyen hatása lett a tranzakciós adókivetésnek, de ezekre sem kaptunk választ.