Orsolya
9 °C
21 °C

Orbán: Az akadályok elhárultak

2012.04.24. 13:45 Módosítva: 2012.04.24. 14:57
Szerdán dönt az Európai Bizottság a Magyarország elleni kötelezettségszegési eljárások folytatásáról, derült ki Orbán Viktor és José Manuel Barroso keddi brüsszeli tárgyalásán. Várhatóan lesz olyan ügy, ami az Európai Bíróságon folytatódik, de Orbán szerint a vitatott kérdések többségében megszületett a kompromisszum, így hamar indulhatnak a hiteltárgyalások az IMF-fel és az EU-val.

Kedden fél órát tárgyalt Orbán Viktor az Európai Bizottság elnökével, José Manuel Barrosóval, és a megbeszélés után úgy érezte, hogy hamarosan tényleg megkezdődhetnek a tárgyalások Magyarország hitelkérelméről. A magyar kormány még novemberben fordult az IMF-hez és az EU-hoz, hogy készenléti hitelkeretet bocsássanak rendelkezésre. Az erről szóló érdemi egyeztetések azonban még nem kezdődhettek el, mert az Európai Bizottság több magyar törvény módosítását várta volna el előbb.

Orbán bízik a hitelben

A keddi megbeszélés informális találkozó volt, vagyis Orbán szerint itt döntés nem születhetett, de a magyar kormányfő mégis optimistán állt utána az újságírók elé. Azt mondta, hogy úgy érzi, „az akadályok lényegében elhárultak” a hiteltárgyalások megkezdése elől. Az is biztossá vált, hogy a biztosok kollégiuma szerdán tárgyal a magyar ügyekről, így azokról a kötelezettségszegési eljárásokról is, amelyek megoldása a hiteltárgyalások feltételeinek számítottak.

Úgy tűnik, az eljárások egy részéből per lesz Magyarország és a bizottság között, de ennek ellenére is van remény Orbán szerint a hiteltárgyalások megkezdésére. Ha tényleg így lesz, akkor mindkét oldalnak engedményt kell tennie eddigi álláspontjából.

MNB-ügy: engedünk és tárgyalunk

A bizottság első és legfontosabb feltétele a hiteltárgyalások megkezdéséhez a december végén elfogadott magyar jegybanktörvény módosítása volt. Barroso annak idején levélben figyelmeztette Orbánt, hogy ne fogadják el a törvényt, azonban azt kisebb módosításokkal mégis elfogadták.

Kedden, a Barrosóval folytatott tárgyalás után Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő kiadott egy közleményt, amiben többek között ez áll: „A Magyar Nemzeti Bank ügyében a kormány gyorsan és egészében meghozza az eddig megküldött megoldási javaslatoknak megfelelő intézkedéseket”. Ugyanakkor bizonyos ügyek ezen a területen is nyitottak maradnak: az Európai Központi Bank a bizottsági kifogásokon túli kifogásokat is megjelölt, ezekről a magyar kormány tovább kíván tárgyalni.

Két ügyben pedig a bizottságnak sem enged a magyar kormány: Budapest ragaszkodik ahhoz, hogy a jegybankelnök esküt tegyen a magyar alaptörvényre, illetve hogy a jelenlegi elnökre is vonatkozzon a magyar közszférában bevezetett fizetési plafon. Ezek az ügyek várhatóan az Európai Bíróság elé kerülnek.

Orbán Viktor a találkozó után kiemelte, hogy a magyar kormány abban is engedett, hogy nem vonják össze az MNB-t és a PSZÁF-et, holott erre halad a világ, és talán az egész európai gazdaságnak hasznos lett volna egy ilyen döntés. Ugyanakkor mint Orbán jelezte, ebben az ügyben nem akart értelmetlen vitába belemenni. „Jobb lett volna, de elengedtük” – mondta erről Orbán.

Az Európai Bizottság a találkozó után szűk szavú közleményt adott ki, amelyben közölték, a tárgyalás konstruktív hangulatban telt. Kiemelték, bíznak abban, hogy a többi kifogásolt ügyben is sikerül megállapodniuk.

Így készült Brüsszelbe

A tárgyalást megelőző napon tette közzé a magyar kormány az új konvergenciaprogramot és a Széll Kálmán-terv 2.0-nak nevezett új intézkedéscsomagot. Bár előzetesen mindenki arra számított, hogy ezzel a lépéssel a kormány megvárja a mostani találkozót, végül Orbán láthatóan egy, a hiteles gazdaságpolitikát megteremteni hivatott csomaggal akart tárgyalóasztalhoz ülni, hogy ezzel is igazolja hazánk elszántságát a túl magas deficit leszorításának ügyében.

000 Par7030877
Fotó: Georges Gobet

Ezt lényegében maga a miniszterelnök is megerősítette, amikor hétfő délutáni brüsszeli előadásában arról beszélt, hogy miután a válságadókat Brüsszel nem fogadja el, de a válság nem múlt el, új adókat kellett kitalálni, és kell bevezetni. Orbán érvelése ezeket a különadókat – energetikai, kereskedelmi, telekomadó, amelyből az utóbbi akár uniós jogot is sérthet – ki kell vezetni az unió miatt kell kivezetni, de a pénzre szükség van, a helyükbe újakat kell kivetni. Máskülönben nem lenne tartható a költségvetési egyensúly.

Márpedig az egyik kritikus pont a magyar-uniós kapcsolatban a hazánk ellen már 2004 óta folyó túlzottdeficit-eljárás, amely a mostani kormány valószínűleg legterhesebb gazdaságpolitikai öröksége. Bár a tavalyi költségvetési egyenleg többlettel zárt, ez a brüsszeli értékelés szerint lényegében trükközéssel – a nyugdíjállamosításhoz kapcsolódó egyszeri tételekkel – jött össze, ezért nem jelent fenntartható, valós hiánycsökkentést. Emiatt 495 millió eurót bukhatna az ország, de ha júniusig bemutatjuk, milyen érdemi lépésekkel csökken a deficit a GDP-arányos 3 százalék alá, akkor megússzuk a támogatások befagyasztását.

Igazságügy: engedtünk is, nem is

A magyar kormány úgy véli, hogy az adatvédelmi hivatallal és az igazságszolgáltatással kapcsolatos viták többsége is megoldódott, bár itt is lesznek ügyek, amelyek a bíróságon kötnek ki. A magyar kérés lényegében az volt, hogy ezek a megmaradó viták ne befolyásolják a hitelfelvétel ügyét, mert a politikai viták és a nemzetgazdaságok forráshoz jutása egy válsághelyzetben nem kapcsolódhat össze.

A magyar kormány ígéretet tett, hogy alkotmányos kötelezettségének megfelelően az Európai Bíróság döntéseit „gyorsan és egészében” végrehajtja. A kormány azt is megígérte, hogy Velencei Bizottság egyes javaslatait is beépíti az igazságszolgáltatási törvénybe.

Orbán Viktor abban is optimista volt, hogy Magyarország kikerülhet a túlzott deficiteljárás alól. Úgy tapasztalta, hogy a hétfőn nyilvánosságra hozott második Széll Kálmán-tervet – amely elemeiről már voltak informális egyeztetések Brüsszellel is – az üzleti és politikai világ is kedvezően fogadta.

Közös felelősség

Orbán Viktor emlékeztetett, hogy nem minden külső kényszer nélkül vezette be azokat a gazdasági intézkedéseket, amelyek az EU-val folytatott viták alapját jelentették. Felidézte, hogy 2010-ben amikor átvette a kormányzást, kiderült, hogy a magyar hiány jóval nagyobb lesz, mint ahogy az előző kormány ígérte, „a számok nem stimmeltek”, ezért mozgásteret, levegőt kért akkor Barrosótól. Vagyis a hiánycélok enyhítését kérte. Ezt nem kapta meg, és ezért kényszerült a válságadók bevezetésére, amelyek Orbán szerint alapjai lettek a bizottsággal azóta is folytatott vitáknak.

Orbán elmondta, hogy most az új spanyol kormányfő van hasonló helyzetben, mint ő volt 2010-ben. A számok szerinte ott se stimmelnek, és a spanyol kormányfő most ugyanúgy felfele módosítana a hiánycélon, mint amivel ő próbálkozott két éve. Reméli, hogy a spanyolokkal engedékenyebb lesz a bizottság, és erre már lát is jeleket.

Orbán azt is elmondta Barrosónak, hogy a kormánynak az a filozófiája, hogy a munkát terhelő adókat és a járulékokat a lehető legkisebbre szorítsa vissza, és inkább a fogyasztást adóztassa. Neki is beszélt a hétfői brüsszeli előadásában részletesebben felvázolt kísérletről, ami Magyarországon történik, és célja az európai versenyképesség visszaszerzése.

Amennyiben az Orbán Viktor által sejtetett megoldás felé mozdul el szerdán az Európai Bizottság, akkor a hónapok óta húzódó vitában mindkét félnek engednie kellett. Magyarország több fontos elemét is módosítja a jegybanktörvénynek, a bírósági törvénynek és az adatvédelmi hivatalról szóló törvénynek, holott ezek szövegéhez a kormányfő decemberben még mereven ragaszkodott. Ugyanakkor ha az Európai Bizottság beleegyezik a hiteltárgyalások gyors elindításába, akkor visszatáncol abból az álláspontjából, hogy amíg nincs minden vita megoldva ezeken a területeken, addig Magyarország nem juthat hitelhez.

A hiánynál is súlyosabb

A legsúlyosabb kérdésnek azonban mégsem ez, hanem a jegybanktörvény körüli vita ígérkezett. Orbán hétfői előadása szerint Simor András fizetésén kívül már mindenben megállapodott a magyar kormány és az Európai Bizottság, ami a hiteltárgyalások útjába állhat, a múlt hétfői frankfurti ötoldalú egyeztetés után továbbra is sok kritika éri, legutóbb Simor András jelezte, hogy a kormány az ígéretével ellentétben nem vette figyelembe az EKB kéréseit.

Fotó: Olivier Hoslet

Az MNB-ről szóló törvény azonban csak egy abból a háromból, ami miatt kötelezettségszegési eljárás folyik az ország ellen: Brüsszel az adatvédelmi hatósággal és a bírák nyugdíjazásával kapcsolatos szabályokat is az uniós jogot sértőnek minősítette. A korábbi bizottsági állásfoglalások fényében várható, hogy ezekben az ügyekben lesz európai bírósági per. További ügyek vannak a felsőoktatási törvénytől a tervezett pénzügyi tranzakciós illetéken (csekkadón) át az Erzsébet-utalványig, amiben szintén folynak uniós vizsgálatok Magyarország ellen; ezekről részletesen itt olvashat.