Koronavírus adatok

2022. jan. 21.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Vince, Artúr
-3 °C
3 °C

A jól képzettekre utazik a kormány

2012.04.27. 14:35
Fura jövőkép rajzolódik a Széll Kálmán Terv 2.0-ban közzétett számokból: a magasan képzettek bére csökken leginkább a korábban tervezett makropályához képest, egy és 20 éves időtávon is, rövid távon még a foglalkoztatottságuk is csökken.

A konvergencia program és a Nemzeti Reform Program minden képzettségi szinten csökkenti a bruttó reálbérre, és csökkenti a termelékenységet is, mindeközben a tervezettnél is magasabb lesz infláció. Viszont növeli a GDP-t, foglalkoztatást, a beruházást és a fogyasztást az alappályához képest, írja a munka.org.

"Összességében elmondható, hogy a Széll Kálmán Terv intézkedéseinek eredményeként a magyar gazdaság magasabb növekedési pályára áll, és javul a finanszírozó képessége" - összegzi a tábla adatait a kormánydokumentum.

Jelentősen csökkentik a bruttó reálbéreket a kormány reformtervei - derül a Széll Kálmán Terv 2.0-ban publikált számokból (176. oldali táblázat). Ami meglepő, hogy mind rövid távon, mind hosszú távon leginkább a magasan képzettek reálbérére hatnak csökkentőleg a reformok. Ami ennél is meglepőbb:  rövid távon csökkentik a kormányzati elképzelések a magasan képzettek foglalkoztatottságát, s hosszabb távon is csak kevéssé emelik.

szkalman2

A dokumentum azonban nem ezeket a számokat emeli ki, más mutatókra koncentrál:  "A reformterv összességében jelentősen bővíti hazai GDP-t. Már egy éves időhorizonton 2 százalékponttal emeli meg a kibocsátás szintjét. Ez a hatás a teljes időhorizonton növekszik, és 20 elteltével több, mint 5,5 százalékot ér el. Elsősorban a növekvő munkakínálat és -kereslet miatt a legfontosabb gazdasági mutatók látványosan javulnak, nő a fogyasztás, a beruházás,a foglalkoztatás és a nettó export."

A reformok termelékenységet csökkentő hatását a kormány azzal magyarázza, hogy a bevezetendő új adónemek az előrejelzéshez használt modellben áttételesen különösen sújtják a kutatási-fejlesztési szektort.

A kormány számításaihoz - a dokumentum szerint - az Európai Bizottság által kifejlesztett QUEST III. modellje szolgáltatta az alapot. "A Bizottság számára is hiteles szimulációk elkészítése érdekében a modell azok a paraméterek kerültek felhasználásra, amelyeket a Bizottság szakértői kalibrálták a magyar gazdaság sajátosságai szerint" - olvasható a kormány legújabb terveiben.

Mint ismert, alegfrissebb Széll-terv szerint  alapján, főleg az adóbevételek növelésével, 600 milliárdos megszorítást hajt végre a kormány. A telefonadó már idén jön, januártól biztosítási és csekkadót fizetünk,jövő júliustól jön a dugódíj és az e-útdíj.

Simor András szerint az idei és a jövő évi GDP prognózist is várhatóan rontja az MNB a Széll Kálmán Terv 2.0 tervezett intézkedései miatt. Elmondta, hogy a Széll Kálmán Terv 2.0 költségvetési kiigazítása visszafogja a belső keresletet és a beruházásokat. A tervezett adóintézkedések emelik az inflációt, de a keresletszűkítés miatt a másodlagos hatás mérsékelt lesz, a munkanélküliség pedig magas szinten marad.



  • Vennék
  • Hírek