Gizella
9 °C
15 °C

Tudják-e puhítani a Széll-tervet a fideszesek?

2012.05.04. 01:12
A kormánypártok frakciószövetségének szerdai ülésén több olyan javaslat merült fel, amely a tíz napja bemutatott Széll Kálmán-terv egyes pontjainak változására utal. Bizonytalanná vált, kik és hogyan fizetnék a tranzakciós illetéknek nevezett új bankadót, kedvezményeket kaphatnak a keveset és nagyon sokat telefonálók. Mindezek miatt az érintett cégek is bizonytalanok, miközben a telekom szektorban gőzerővel kell fejleszteni.

„Semmiképpen nem lenne jó jel, ha a megjelenés után egy-két héttel máris elkezdõdne az új Széll Kálmán-terv felpuhulása" – mondta lapunknak Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelõ portfoliómenedzsere azt követően, hogy a szerdai frakcióülésről kiszivárgott információk szerint a képviselők több korábban bejelentett intézkedésről alkudozni kezdtek.

Kedvezmény, áthárítás, megtartás

A miniszterelnök az új Széll-terv kapcsán a képviselői irodaházban újságíróknak arról beszélt, hogy a csekkdíj néven elhíresült tranzakciós illetéket a pénzintézeteknek kell majd fizetniük, az átháríthatóság kérdésével pedig jogszabályok foglalkoznak majd. A telefonadó kapcsán Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a frakcióülésen elmondta, azt csak a havi tíz percnél többet beszélgetőknek kellene fizetniük, és személyenként havonta legfeljebb 700 forint, üzleti előfizetőknek 2500 forint lenne a teher. A miniszterelnököt a frakciónak sikerült meggyőznie a 98 százalékos különadó megtartásáról is.

Bebesy szerint mivel a tervezetben lényegében a pénzügyi tranzakciós adó jelenti a puffert – hiszen annak összege viszonylag széles sávban van meghatározva –, így a puhulás könnyen odavezethet, hogy a máshol kieső bevételek miatt a tranzakciós adót végül a sáv felsõ határa közelében állapítja meg a kormány. Ez Bebesy szerint nem lenne pozitív jel a piacok számára.

Pénz kell, a többi nem biztos

Sem a Bankszövetség, sem a telekomos cégek nem kommentálták az Indexnek a szerdai fideszes frakcióülésről kiszivárgó információkat. Az érintett cégek és a Bankszövetség szerint addig nem tudnak érdemben nyilatkozni az új teherről, amíg nem látják a konkrét előterjesztést. Egyik banki forrásunk úgy fogalmazott, nagy a bizonytalanság az új adók körül, a tranzakciós adóról például az utóbbi hetekben számos egymásnak ellentmondásos információ szivárgott ki, és a politikusok nyilatkozataiból sem derültek ki a részletek.

„A kormány elkötelezettnek látszik abban, hogy a konvergenciaprogramban kitűzött bevételeket teljesítse az adóból. A szolgáltatóktól azt kérik, készítsenek egy listát arról, előfizetőiknek milyen telefonálási szokásaik vannak, az adatok feldolgozása folyik, a részletek így még nem kiforrottak, a minisztériumban is megy az ötletelés" – mondta lapunknak az egyik telekomos cég munkatársa, aki szerint a Matolcsy által említett kedvezmény is ennek a része. A tízperces, vagyis 20 forintos limit valóban inkább csak jelzésértékű, ugyanakkor a 700 forintos felső határ már azoknak kedvezne, akik sokat telefonálnak, hiszen például egy átlagosan havi 1000 percnyi telefonálást már csak percenként 70 fillérnyi adó terhelne.

A főbb számokat nem érintené

„Költségvetési szempontból nem tekinthetők jelentős felpuhításnak a szerdai bejelentések, a telekomadóból adott 10 perces kedvezmény inkább egy szociális gesztus, a pénzügyi tranzakciós adó fogyasztókra hárításának megakadályozása pedig akár offenzív lépésnek is tekinthető a bankokkal szemben” – mondta kérdésünkre Samu János, a Concorde makroelemzője.

 Az államháztartás pozícióját befolyásoló intézkedések, milliárd Ft
   2012  2013
 Költségvetési szervek, fejezeti és egyéb központi kezelésű előirányzatok kiadásainak mérséklése  44,7  44,7
 Gyógyszertámogatási kiadások csökkentése  10,0  40,0
 Helyi önkormányzati alrendszer egyenlegjavulása  60,0  90,0
 Távközlési szolgáltatási adó bevezetése  30,0  52,0
 Fordított általános forgalmi adó bevezetése a mezőgazdaságban  10,0  15,0
 E-útdíj emelt szintű indítása  0,0  75,0
 Nagyvárosi tömegközlekedés központi költségvetési támogatásának csökkentése  0,0  10,0
 Kutatási és Technológiai Innovációs Alap részére nyújtott központi költségvetési támogatás megszűntetése  0,0  25,2
 A többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok közfeladat ellátási kötelezettségeinek módosítása  0,0  20,0
 Pénzügyi tranzakciós illeték bevezetése  0,0  130,0-228,0
 Energiaszolgáltatók jövedelemadójának fenntartása, bővítése  0,0  55,0
 Biztosítókat terhelő jelenlegi ágazati adók összevonása, átalakítása  0,0  15,0
 Kisadók megszüntetése  0,0  5,0
 Összesen:  155  567-665

„A frakcióülés legfontosabb üzenete, hogy a kormány már nyáron elfogadtatná a jövő évi költségvetést” – mondta az Indexnek Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója. Ezzel szerinte a kormány pozitív üzenetet küld a piacoknak, hiszen azzal, hogy korán véglegessé válnak a jövő évi büdzsé sarokszámai, kiszámíthatóságot és elkötelezettséget mutathat. Ez Forián Szabó szerint segíthet abban, hogy viszonylag korán kikerüljünk a túlzottdeficit-eljárás alól, illetve gyorsíthatja a megállapodást az EU és az IMF hitelcsomagjáról.

Gyorsan stabilizálnának

„Az elmúlt egy-két hét összes lépése abba az irányba mutat, hogy a kormány pár hónapon belül meg szeretne állapodni a szervezetekkel” – mondta az elemző. Így végeredményben a lépés stabilizálhatja az ország piaci helyzetét és csökkentheti az országkockázatot.

Orbán szavaiból ugyanis az derült ki, hogy a jövő évi költségvetés sarokszámait még az Ecofinnak a kohéziós forrásokról szóló döntése előtt szeretnék elfogadni, ezzel is erősítve a piaci bizalmat. Az uniós pénzügyminiszterek tanácsa (Ecofin) márciusban döntött arról, hogy befagyasztja a kohéziós források egy részét (145 milliárd forintot), mert Magyarország az elmúlt nyolc évben nem tudta megfelelő módon 3 százalék alá csökkenteni a költségvetési hiányt. A döntést június 22-én vizsgálják felül.

Mindenképpen a fogyasztók fizetik

Az új adókat közvetlenül akár a cégek, akár az ügyfelek fizetik meg, a fogyasztókat mindenképpen negatívan érinti majd, de az adminisztráció miatt a bankokra és telekomcégekre is jelentős terhet ró. Forrásaink szerint a rendszer kiépítése a távközlési cégek idei fejlesztési forrásainak nagy részét biztosan elviszi, a kedvezmények, kivételek beépítése pedig csak tovább bonyolítja majd a képet. Továbbra is kérdés ráadásul a telefonadóval kapcsolatban, hogyan fizetik majd az adót a feltöltőkártyával mobilozók, és mi lesz azokkal, akik flottán belül most nulla forintért híjják egymást.

Egy fideszes képviselő lapunknak a szerdai frakcióülés után azt mondta, Orbán Viktor abban bízik, hogy az állami mobilszolgáltató akkora versenyt generál majd a mobilpiacon, hogy az az árakat is a mélybe rántja majd, így az új, fogyasztókra kivetett sarc alig lesz érezhető. Egy kormányzati tisztséget is betöltő képviselő ugyanakkor szerdán arról beszélt, hogy a telefon- és tranzakciós adó mértéke adott esetben akár emelkedhet is, ha a beszedni tervezett pénz nem lesz elég a költségvetési stabilitáshoz.

Marad a különadó

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) múlt héten hozta nyilvánosságra az új Széll Kálmán-tervet. A dokumentum a sárgacsekkadó és a telefonadó bevezetése mellett megszüntette volna a végkielégítések különadóját is. A javaslat azért volt különös, mert az Orbán-kormány korábban az egyik legfontosabb intézkedésének tartotta a 98 százalékos különadót – annak apropóján még az Alkotmánybíróság jogkörét is megnyirbálta –, amellyel a „pofátlan végkielégítések” ellen akart fellépni.

Az erről szóló törvényt kétszer is megsemmisítette az Alkotmánybíróság, az Országgyűlés azonban harmadszor is megszavazta. Eszerint az állami vezetők esetén a kétmillió forint feletti végkielégítésre vonatkozik a különadó, a nem vezető beosztású dolgozóknál azonban 3,5 millió forintra emelték a plafont. A törvény hatályát a parlamenti képviselőkre is kiterjesztették. Tavaly az adóból 3,7 milliárd forint került vissza az államhoz.

Fidesz a kormány ellen

Selmeczi Gabriella, a Fidesz frakció szóvivője azonban már múlt csütörtökön közölte, hogy a frakció a kormány terveivel szemben ragaszkodik a különadóhoz. Hozzátette: javasolják a kormánynak, vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy a sárgacsekk-adó és a telefonadó tervezett mértékét a nehéz helyzetben lévő családok esetében csökkentsék, vagy őket ne érintsék az új adók. Nekik ugyanis a plusz pár száz forintos kiadás is komoly problémát okozhat – mondta a szóvivő.

A 98 százalékos, végkielégítéseket terhelő különadó eltörlése mellett kormány tagjai azzal érveltek, hogy korábban az adórendszert bonyolító rengeteg kisadó megszüntetését ígérték, ez azonban csak részben sikerült, a kivezetett adók helyett újabb adók léptek be. Orbán Viktor szerdán újságíróknak már azt mondta, hajlik a frakció érveire, hogy mindezek mellett is megtartsák a különadót.