Adalbert
13 °C
21 °C

Széll Kálmán idén már nem hisz a csodákban

2012.05.08. 14:39
Az új Széll Kálmán-terv igazán csak jövőre érezteti majd a hatásait, idén még a régi Széll intézkedései dominálnak. A Széll 2.0 jóval nagyobb mértékben épít új adókra, mint elődje, amely főleg a kiadási oldalon próbálta húzni a nadrágszíjat. Az idei konvergenciaprogram pesszimistább, de elég lehet ahhoz, hogy végre felálljunk az uniós szégyenpadról.

Gigantikus méretű kiigazítást hajt végre a kormány idén. A tavaly bejelentett első Széll Kálmán-terv 550 milliárdos korrekciót ígért 2012-re, amit a most áprilisban bemutatott a Széll Kálmán-terv 2.0 névre hallgató idei konvergenciaprogram további 155 milliárdos megszorítással egészít ki.

Közben az idei költségvetésben végrehajtott pótlólagos intézkedések további 656 milliárdos kiigazítást jelentenek, amelyeket az év végi költségvetési újratervezés és a tartalékok zárolása mintegy 320 milliárddal fejelt meg. Vagyis az idei megszorítás ezermilliárdos nagyságrendű lesz, amihez jön még egy 400 milliárdos tétel 2013-ban.

Hatalmas a csomag

Az idei évre számolt 1700 milliárdos kiigazítási mérték csak egy közelítő becslés, hiszen azokat különböző időpontokban, különböző makropályákra kalkulálták, a nagyságrendet azonban jól közelíti. Az elemzők korábban - még a Széll 2.0 nélkül is - példátlan kiigazításról beszéltek, amely az elmúlt húsz évből legfeljebb a Bokros-csomag méretéhez hasonlítható. A különböző programokban bejelentett, egymással átfedő intézkedéseket azonban csak egyszer vettük figyelembe.

Mindez azért kell, hogy kikerüljünk a Magyarország ellen nyolc éve folyó túlzottdeficit-eljárás alól, és elkerüljük azt, hogy befagyasszák a kohéziós források egy részét, mintegy 140 milliárd forintot. A régi és az új Széll Kálmán-terv között vannak ugyan átfedések, ám a két terv között a felfogásban, az optimizmusban és a tervek fogadtatásban is hangsúlyos különbségeket látni.

Idén még a régi Széll dominál

Hogy az első Széll Kálmán-terv vállalásaiból mennyi teljesül, illetve teljesült, arról megoszlanak a vélemények. A Nemzetgazdasági Minisztérium rendszerint 83 százalékról, vagyis 456 milliárd forintos hatásról beszél, ez azonban még így is a háromszorosa a második Széll-terv 2012-es költségvetési hatásának.

Széll Kálmán 1.0 hatása 456 milliárd forint
Konvergenciaprogram 205 milliárd forint
Pótlólagos költségvetési intézkedések 656 milliárd forint
2011. decemberi bejelentések
320 milliárd forint
Széll Kálmán 2.0 várt hatás 155 milliárd
Összesen 1792 milliárd

Az idei évre számolt teljes egyenlegjavító intézkedéscsomag összességében fele-fele arányban épít kiadáscsökkentésre és bevételnövelésre. Csakhogy míg az első Széll-terv inkább a kiadási oldalon vágott volna és a nagy ellátórendszerek átalakítását tűzte ki célul, addig a második Széll inkább adóemelésekkel operál, és nagyrészt az állami bevételeket növeli.

A legnagyobb pénzeket idén mindemellett még nem a Széll 2.0 hozza a közös kasszába. Az áfakulcs januári két százalékos emeléséből csaknem annyi – 150 milliárd – jön be, mint a teljes új Széll-tervből idén. Bevételi oldalon a munkavállalói járulék egy százalékos emelésétől várt 83 milliárd és a jövedékiadó-emeléstől várt 70 milliárd jelentik a nagyobb tételeket.

 Az államháztartás pozícióját befolyásoló intézkedések milliárd forintban
   2012  2013
 Költségvetési szervek, fejezeti és egyéb központi kezelésű előirányzatok kiadásainak mérséklése  44,7  44,7
 Gyógyszertámogatási kiadások csökkentése  10,0  40,0
 Helyi önkormányzati alrendszer egyenlegjavulása  60,0  90,0
 Távközlési szolgáltatási adó bevezetése  30,0  52,0
 Fordított általános forgalmi adó bevezetése a mezőgazdaságban  10,0  15,0
 E-útdíj emelt szintű indítása  0,0  75,0
 Nagyvárosi tömegközlekedés központi költségvetési támogatásának csökkentése  0,0  10,0
 Kutatási és Technológiai Innovációs Alap részére nyújtott központi költségvetési támogatás megszűntetése  0,0  25,2
 A többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok közfeladat ellátási kötelezettségeinek módosítása  0,0  20,0
 Pénzügyi tranzakciós illeték bevezetése  0,0  130,0-228,0
 Energiaszolgáltatók jövedelemadójának fenntartása, bővítése  0,0  55,0
 Biztosítókat terhelő jelenlegi ágazati adók összevonása, átalakítása  0,0  15,0
 Kisadók megszüntetése  0,0  5,0
 Összesen:  155  567-665

Túl sok az adó

Az új Széll-terv akkor fejti majd ki hatásait igazán, amikor a régi Széll hatásai tompulnak: 2013-ban. Jövőre a Széll 1.0 már csak 250 milliárdos egyenlegjavulást hoz, míg a Széll 2.0 ennek nagyjából kétszeresét ígéri, 500 milliárdot. Ekkor lép ugyanis életbe többek közt a bankadót váltó, pénzügyi tranzakciós illeték, amelyből 130-228 milliárdot vár a költségvetés és az e-útdíj, amitől 75 milliárdot várnak. Ez lesz az az év, amikor a Széll-terv intézkedései már határozottan a bevételnövelés felé mozdulnak el, a tervezett 500 milliárdos hatásból körülbelül 400 milliárd tisztán adóemelésből jön majd.

Egyébként éppen a bevételnövelés túlsúlya miatt kapta az új terv a legtöbb kritikát. Az ilyen lépések ugyanis egyrészt visszafogják a gazdasági növekedést, másrészt az új, fogyasztási típusú adók növelik az általános drágulást. Ráadásul a tervekben lévő számok teljesülése nagy mértékben függ a gazdasági környezettől, mindezek mellett pedig köztudott, hogy tartós egyenlegjavulást inkább kiadásoldali intézkedésekkel, a nagy ellátórendszerek átalakításával lehet elérni, mintsem adókivetésekkel.

Nem csoda, hogy a JP Morgan szakértői is azt emelték ki: továbbra sem egyértelmű, hogy a terv megfelelő lesz-e a magyar deficitcsökkentés fenntarthatóságával kapcsolatos EU-aggályok eloszlatásához, és lehetővé teszi-e a kohéziós folyósításokra vonatkozó szankciók feloldását. A cég szakértői szerint ugyanakkor a kiigazítási intézkedések keretében bejelentett új adófajták – jóllehet némelyikük továbbra is csak bizonyos szektorokat terhel – jóval kevésbé lesznek torzító hatásúak a kivezetendő válságadóknál.

Realistább az új Széll

A két Széll-terv között nagy az eltérés a növekedési várakozásokban is. Az első a személyi jövedelemadó rendszerének átalakításától a növekedés beindulását várta: 2011-re 3,2 százalékos, 2012-re 3,6 százalékos, 2015-re már 5,5 százalékos bővüléssel számolt. A tervet már akkor többen túl optimistának tartották, a romló világgazdasági környezet pedig a kormányt is korrekcióra késztette (végül 2011-ben csak 1,7 százalékkal bővült a magyar GDP).

 

A Széll 2.0 erénye, hogy a növekedési kilátásokban jóval realistább, mint elődje, várakozásaiban igazodik az elemzői előrejelzésekhez, nem jelenik meg benne például az egykulcsos szja-nak a magyar gazdasági növekedést felpörgető víziója. 2012-re mindössze  0,1 százalékos növekedést vár a kormány – a múlt év végén elfogadott, az utolsó pillanatban is átírt idei költségvetési törvényben még 0,5 százalék szerepelt –, jövőre 1,6 százalékot célzott meg, és 2015-re sem vár többet 2,5 százaléknál.

A kormány az első Széll-terv idején még úgy vélte, hogy a 2010-es 80,2 százalék után 2011-ben a GDP 75,5 százalékára csökken az államadósság, 2015-re pedig már csak 64,1 százalék lesz az adósság GDP-arányosan. Ehhez képest az adósság még nőtt is tavaly, és 80,6 százalékon állt (részben a vártnál kisebb növekedés, részben a gyengébb forintárfolyam miatt). A Széll 2.0 valamivel szerényebb csökkentésre számít, 2012-re csak 78,4 százalékos államadósság a cél és 2015-re sem mennénk 72,7 százalék alá.

Az első Széll Kálmán-terv idején a kormány még 3,4 százalékos inflációval kalkulált, és úgy vélte, hogy ez 2013-ra már 3 százalékra szorítható. Bár a nyersanyagárak emelkedésének tükrében ez már akkor sem tűnt valószínűnek, a kívánt cél elérését maga a kormány lehetetlenítette el teljesen, amikor a 25 százalékos áfakulcsot 27 százalékra emelte, bevezette a csipszadót, emelte a jövedéki adót, valamint döntött arról, hogy idén év közben és jövőre jön a biztosítási adó, a pénzügyi tranzakciós illeték, a telefonadó. Így lett a 2011-es 3,4 százalékos előrejelzésből 5,2 százalék, és jövőre is még 4,2 százalékos drágulással számol az új Széll-terv.

Az MNB a Széll Kálmán Terv 2.0 közzététele után közölte, a költségvetési kiigazítása visszafogja a belső keresletet és a beruházásokat. Hozzátette: a tervezett adóintézkedések emelik az inflációt, de a keresletszűkítés miatt a másodlagos hatás mérsékelt lesz, a munkanélküliség pedig magas szinten marad.

    Széll Kálmán 1.0   Széll Kálmán 2.0
    2011   2012   2015   2012   2013   2015
 növekedés 3,2% 3,6% 5,5% 0,1% 1,6% 2,5%
 államadósság 75,5% 72,1% 69,7% 78,4% 77% 72,7%
 hiány 2,9% 2,5% 1,5%
2,5% 2,2% 1,5%
 infláció   3,4% 3% 5,2% 4,2% 3%

Vannak átfedések

Azonos a két Széll-terv a költségvetési hiány leszorításának a szándékában. A Széll 1.0 a nyugdíjpénzeknek államosítása eredményeként 2011-re 2 százalékos többlettel számolt, erre az évre 2,5 százalékos hiánnyal kalkulált. A tavalyit lényegében túl is teljesítette a kormányzat, az egyszeri tételeknek köszönhetően 4,3 százalékos lett a többlet, az NGM közlése szerint azok nélkül 2,4 százalék volt a költségvetés hiánya.

A Széll 2.0 is 2,5 százalékos hiánnyal számol 2012-re, de a nyugdíjpénztáraktól átvett vagyon értékesítésével már nem kalkulálhat (az újabb kiigazítások hatásával viszont számolhat). A tervek szerint pedig 2013-ra pedig már csak 2,2 százalékos lesz a deficit a kiigazításoknak köszönhetően.

A két program között vannak átfedések a tételek szintjén is. Az első Széll-terv által ígért, de elmaradt elektromos használatarányos útdíj bevezetését például a második pótolná, sőt rá is licitál korábbi ígéretre. Az új tervek szerint a kormány évente 150 milliárd forintnyi bevételt vár az e-útdíjtól bevezetésétől, tavaly még csak 100 milliárdos összeggel számolt.

Az 150 milliárdos összeg irreálisnak tűnik a szakmai szereplők számításai és a korábbi, birtokunkba került kormányzati dokumentumok szerint. A fejlesztési minisztérium februárban készített kormányelőterjesztése úgy vélte, hogy az e-útdíj az első teljes évben csak 110 milliárdot hozhat az államnak.

Bírálatra várva

Az Európai Bizottság előreláthatólag május végén értékeli majd a Széll 2.0-t, az Európai Unió pénzügyminisztereinek a tanácsa (Ecofin) pedig június 22-én dönt arról, hogy a program elégséges-e ahhoz, hogy ne fagyasszák be a kohéziós forrásokat. A túlzottdeficit-eljárás hivatalosan azonban ekkor még nem zárulhat le, csak a jövő évi államháztartási adatok közzététele után. Orbán Viktor miniszterelnök a szerdai frakcióülés után bejelentette, a jövő évi költségvetés fő számait még a nyári szünet előtt elfogadná a parlament, vagyis még az Ecofin döntése előtt bizonyítani szeretnék, hogy elkötelezettek a tervek megvalósításában.

Az egyik legnagyobb londoni befektetési bankcsoport, a Barclays Capital közgazdászai a terv ismertetése után közölték: megítélésük szerint az új Széll-terv általánosságban olyannak tűnik, amit az IMF és az EU várhatóan elégségesnek ítél majd az idei és a jövő évi államháztartási deficitcélok teljesítéséhez. A Nemzetgazdasági Minisztérium is bízik abban, hogy a Széll 2.0-ben bemutatott kiigazítás elégséges lesz a költségvetési hiánycél tartásához, és így a túlzottdeficit-eljárás megszüntetéséhez.