Oszkó lemondott a Wizz Air igazgatósági tagságáról

Oszkó Péter a hírügynökségnek elmondta, hogy májustól már nem tagja a légitársaság igazgatóságának, lemondását a részvényesek elfogadták. A volt pénzügyminiszter kommunikációs bakinak nevezte, hogy a Wizz Airben meglévő igazgatósági tagsága nem volt köztudomású. Emiatt számos „buta és érdemtelen vád”  érte, holott pénzügyminiszterként száz százalékban a Malév érdekeit védte.

Oszkó hangsúlyozta, hogy vádak miatt kommunikációs csapda alalkult ki. „A cégnek nem feltétlenül volt érdeke, hogy a közéleti harcaimat meg tudjam vívni, nekem viszont az volt az érdekem, hogy a közéleti vádaskodásban meg tudjam védeni magam, [...] az érdekeim előtérbe helyezésével felajánlottam, hogy felállok az igazgatóságból, hogy a két kommunikáció ne keveredjen össze.”

Budai támad, Oszkó a tényekben bízik

Oszkó Péternak a Wizz Airben betöltött igazgatósági tagsága a Malév február 3-i leállása után került napirendre. Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztosként többször is kifogásolta Oszkó tisztségét. Szerint Oszkó a Malév-visszaállamosításkor olyan bennfentes információkhoz, például az utaslétszámra és a Malév piaci részesedésére vonatkozó adatokhoz juthatott, amelyek később lehetőséget adtak a Wizz Airnek – amelynek tavaly áprilisban igazgatósági tagja lett – arra, hogy „a Malév helyére benyomulva  megszerezze annak piaci szegmensét”. Budai szerint egyértelműen felmerült az összeférhetetlenség kérdése.

A korábbi pénzügyminiszter nem tart a Malévot és a Budapest Airport privatizációját vizsgáló parlamenti bizottságtól, mert mint korábban elmondta, „a tények messzemenően igazolják, hogy én éppen elhárítottam a Malév összeomlását 2010-ben, és lehetővé tettem  a későbbi átalakítását és megmentését”. Elmondta azt is, hogy ezzel az új kormány sajnos nem tudott élni , és most igyekszik másokra hárítani a felelősséget. Külön kiemelte, hogy a visszaállamosítás a Fidesszel egyetértésben történt, hiszen a Malév megmetése és átalakítása szükségszerűen kormányokon átívelő folyamat kellett volna, hogy legyen.

Budai Gyula kezdeményezésére jött létre az a tíztagú parlamenti vizsgálóbizottság is, amelynek feladata a Malév és a Budapest Airport privatizációjának, valamint a légitársaság visszaállamosítási körülményeinek áttekintése. Budai Oszkó szerepét külön is vizsgáltatná, pontosabban azt, hogy a volt pénzügyminiszternek van-e, és ha igen, mikortól és mekkora tulajdonrésze a Wizz Airben.

Az ügyhöz tartozik, hogy Váradi József, a Wizz Air vezérigazgatója szerint Oszkó sohasem vett részt olyan igazgatósági ülésen, ahol a Malév ügyét tárgyalták volna, és nem volt tulajdonrésze sem a vállalatban.

Nem csak Oszkóval foglalkoznak

A testület vizsgálata az Oszkó Péter előtti időkre is kiterjed. Választ kell adniuk arra is, hogy 2004 és 2006 között hogyan zajlottak az állami tulajdonú Malév-részvények értékesítését célzó eljárások vagy hogy hogyan választották ki a 2006-os vagyonértékelést végző céget.

Foglalkoznak továbbá azzal is, hogy a privatizáció során mennyire érvényesültek az állam érdekei, továbbá milyen vezetői döntések járultak hozzá ahhoz, hogy az orosz VEB banknak a kisebbségi részesedése ellenére általános vétójoga lett a légitársaságban.